2020. MÁRCIUS 22.
Szöveg nagyítása:
A Semmelweis Egyetem tájékoztatója teljes terjedelemben itt érhető el: https://semmelweis.hu/hirek/2020/03/18/tajekoztato-anyagok-a-legzesvedelemrol-es-az-egyeni-vedofelszerelesekrol/ Légzésvédelmi tudnivalók:
Sebészeti maszkok
Elsősorban a viselő személy által kilélegzett, kiköhögött stb. cseppektől, kórokozóktól védik a környezetet, tehát azok viselik, akiktől a környezetet szeretnénk megvédeni. Viselési idejük órákban nem meghatározható, amint átnedvesednek, cserélni kell azokat, mivel a nedves környezet táptalajul szolgál a kórokozóknak, így növelik a fertőzés veszélyét!
Szűrő típusú légzésvédő eszközök: részecskeszűrő félálarcok (FFP1, FFP2, FFP3)
Rendeltetésük, hogy – a védendő személy számára – a levegőben lévő szennyező anyag belégzéssel történő szervezetbe jutását az egészséget nem károsító szintre csökkentse. A védelem nem lehet 100%-os, az ún. alászívás miatt. A gyártók feltüntetik a megengedett munkahelyi koncentráció és a védőeszköz alászívási tényezőjéből kalkulált ún. névleges védelmi tényezőt (NPF=Nominal Protection Factor). Ez tájékoztató jellegű adat, amellyel a gyártó azt fejezi ki, hogy a konkrét védőeszközt a munkahelyi megengedett koncentráció hányszoros értékéig ajánlott használni. Három védelmi fokozat van: FFP1, FFP2 és FFP3. A védőképesség 3-as számmal rendelkező maszkok esetén a legnagyobb.
Az egészségügyben a hordhatóság időtartama az egyszeri beavatkozás időtartamát jelenti! A maszkot ez után ki kell dobni. A gyaníthatóan fertőzött betegekkel érintkezők számára FFP2 és FFP3 egyszer használatos részecskeszűrő maszkok viselése ajánlott.
A védőeszköz hatékonyságának minden esetben alapvető feltétele az alászívás csökkentése miatt az arcon a kellő beállítás, beszabályozás és rögzítés:
Mire kell ügyelni a légzésvédő felhelyezésénél?
Egyéni védőfelszerelés helyes használata
Az egyéni védőfelszerelések fel- és levétele során a WHO ajánlásának megfelelő szabályok betartásával csökkenthető mind az egészségügyi dolgozók, mind a páciensek megfertőzésének kockázata járványhelyzetben. A Semmelweis Egyetem alábbi oktatóvideója az egyéni védőfelszerelések szakszerű használatát mutatja be.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis EgyetemJárványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Ember és környezet
Régóta vita tárgya, hogy van-e érdemi különbség a konvencionális (nagyüzemi, kémiailag intenzív mezőgazdaság útján előállított) és a biogazdálkodásból származó termények beltartalmi értékében.
Világszinten minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel küzd, 13-ból 1 pedig szív- vagy keringési problémákkal. Egy 2018-as tanulmány szerint az emberek 74%-a érezte az adott évben, hogy nem képes megküzdeni egy adott élethelyzettel.
Ember és környezet
Napjaink domináns élelmiszerrendszerei egészségügyi és ökológiai problémák sokaságát okozzák. Hogy ez érdemben megváltozzon, ahhoz rendszerszintű változásokra van szükség. Egy, az Agriculture and Human Values szaklapban megjelent tanulmány, az Ecological regulation for healthy and sustainable food systems: responding to the global rise of ultra-processed foods is vizsgálja a kérdést.
PharmaPraxis
2023. december 12-én az Európai Bizottság és a gyógyszerek felügyeletére és engedélyezésére szakosodott szerve, az Európai Gyógyszerügynökség első alkalommal hozta nyilvánosságra a kritikus gyógyszerlistáját. A lista célja, hogy az ellátási láncuk megerősítését célzó uniós szintű intézkedésekkel előnyben részesíti a kritikus gyógyszereket, és minden erőfeszítést megtesznek az ellátás biztosítása és a hatóanyagok hiányának elkerülése érdekében.
Egészségpolitika
Felmerülhet-e büntetőjogi felelősség akkor, ha kimutathatóan rossz vezetői döntések okán (is) kerültek súlyosan eladósodott helyzetbe egyes kórházak? Az eLitMednek nyilatkozók szerint egyértelműen igen, de felmerül azok felelőssége is, akik kinevezik a vezetőket.
A wuhani és delta vírusvariánsok által okozott Covid-19 terápiájában alkalmazott természetes anyagok és gyógynövények a klinikai vizsgálatok tükrében
Felfordult a világ – az alkalmazkodáshoz eszközök kellenek
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás