Magyar Radiológia

Európa meghódítása

LOMBAY Béla

2003. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(06)

Ennek az évnek az elteltével országunk számára lezárul egy korszak. Kezdetét veszi az izgalmakkal teli és bár nehézségeket támasztó, mégis új perspektívákat ígérő nagy kihívás: az Európai Unió tagjaként kell újra megkeresnünk és elfoglalnunk történelmi helyünket a földrész szívében. A sorsforduló közeledtével egy körkérdést tettünk fel: Milyen reményekkel és várakozással tekint hazánk európai uniós csatlakozása elé, mit jelenthet a csatlakozás a radiológusszakma számára? A következő oldalakon tréfásabb és komolyabb hangú válaszokat olvashatnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

18. Soproni Ultrahang Napok 2003. október 9-12.

VAJDA Olga

A sokunk számára már hagyományossá vált Soproni Ultrahang Napok keretében nemcsak az ultrahang-diagnosztika területén tapasztalható fejlődést és az ebből származó klinikai előnyöket ismerhettük meg, hanem a különböző modern modalitások legújabb eredményeiről hallhattunk referátumokat, előadásokat, amelyek sorát ezúttal is kitűnően zárta le a nagyon érdekes és hasznos esetbemutatás.

Magyar Radiológia

Hibák és tévedések

LACZAY András

Egy 37 éves férfi alkoholos állapotban gépkocsibalesetet szenvedett. A kocsiból tűzoltók mentették ki, a mentők nyakigallér-rögzítéssel vitték kórházba. A helyszíni és a beszállítás utáni vizsgálata során nem találtak neurológiai eltérést. Az együttműködésre képtelen beteg nyaki gerincéről készített röntgenfelvételeken traumás elváltozást nem láttak, de a radiológus a leletben rögzítette, hogy „megfelelő együttműködés hiányában a vizsgálat nem teljes értékű”.

Magyar Radiológia

Hibák és tévedések Egy szimpózium utóélete

SZÁNTÓ Dezső

A Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikáján 2003. szeptember elején megrendezett, Hibák és tévedések a radiológiában című szimpózium előadói olyan témákat feszegettek, amelyek az ott kiszabott idő kereteit meghaladó érdeklődést váltottak ki. A kérdéseket az előadókhoz továbbítottuk, akik közül az alábbiakban dr. Bajnóczky István profeszszor, a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója válaszol.

Magyar Radiológia

A képalkotó eljárások nyújtotta új navigálási lehetőségek

HEINER Lajos, CHRISTIAN Krestan, STEPHAN Grampp, VADON Gábor, HERWIG Imhof

Az orvosi navigálás két alaptípusát tárgyaljuk. A betegalapú navigáció során a képalkotást követi az intervenciós beavatkozás. A modalitásalapú navigációnál a képalkotásra használt berendezés a műtőben van, és referenciarendszert használnak. Bemutatásra kerül mindkét navigációs fajta előnye és hátránya. Részletezzük és illusztráljuk egy intervenció menetét egy új navigációs rendszer kapcsán. Végül összegzésre kerül a navigáció várható alakulása és szerepe.

Magyar Radiológia

Búcsú Vargha Gyulától 1921-2003

KOLLÁR József

A debreceni egyetem valamennyi oktatója, hallgatója, munkatársa és a hazai radiológustársadalom mély megrendüléssel értesült Vargha Gyula professzor úr haláláról. Személyében a magyar radiológia kimagasló egyéniségét, a debreceni orvosképzés professzorát, iskolateremtő tanárát veszítette el.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

SZÁSZ József Attila, CONSTANTIN Viorelia, MIHÁLY István, BIRÓ István, PÉTER Csongor, ORBÁN-KIS Károly, SZATMÁRI Szabolcs

Bevezetés - Kevés irodalmi adat van arról, hogy a dopamin­agonista (DA) gyógyszereket milyen mértékben alkalmazzák a Parkinson-kór kezelésében, Közép- és Kelet Európa viszonylatában pedig egyáltalán nincs ilyen jellegű közlemény. Célkitűzés - A marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában folytatott DA-kezelés elemzése, ennek helyének értékelése a Parkinson-kór ellátásában alkalmazott kezelési stratégiákban, a betegség különböző stádiumaiban. Módszer - Retrospektív vizsgálatunkban minden olyan Parkinson-kóros beteg adatait elemeztük, akiket a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikákra 2003. január 1. és 2017. december 31. között utaltak be. A zárójelentésekből nyert adatok alapján tanulmányoztuk a DA-kezelés jellegzetességeit korcsoportok és a betegség súlyossága szerint. A diagnózis megállapítása óta eltelt idő szerint a betegeket két csoportba osztottuk: öt év és rövidebb, illetve több mint ötéves betegségtartam. Eredmények - A 2379 Parkinson-kóros betegből 1237-nek öt éven belül állapították meg a betegséget, és közöttük 665 esetében szerepelt DA a kezelésben: 120 esetben monoterápia formájában, 83 esetben monoamin-oxidáz B-gátlókkal (MAO-Bg), illetve 234 esetben levodopával (LD) kombinálva. A többi 228 betegnél LD és MAO-Bg-k kombinációjához társítva kerültek alkalmazásra a DA-k. A több mint öt éve ismert 653 esetből 364-nél szerepelt a terápiás stratégiában dopaminagonista. Következtetés - A DA-k felhasználási aránya az alkal­mazott kezelésben az irodalomban fellelhető „szórás” „középmezőnyében” található. A szerzők megítélése szerint, a betegséget kezelő klinikusoknak, a megfelelő körültekintés mellett, nagyobb bátorsággal kellene alkal­mazni a rendelkezésre álló és az ajánlásokban szereplő gyógyszereket a maximális terápiás potenciál kihasználása céljából.

Nővér

Mérföldkő az Alapellátás-fejlesztésben

GUTÁSI Éva, TÓTH Baloghné Edit, LÁZÁR Marsiné Erika

Az egészségügy Európa-szerte hasonló kihívásokkal néz szembe. Magyarországon ezek közül a legsúlyosabbak az egészségügyi dolgozók elvándorlása, az idősödő lakosság növekvő ellátási szükséglete mellett. Az alapellátás fejlesztésnek fontos területe a megelőzés, a népegészségügy és az egészségfejlesztés szerepének megerősítése. Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban a klasszikus háziorvos, praxisnővér, védőnő által működtetett alapellátás praxisközösségbe szerveződött és új, többletszolgáltatást nyújtó szakemberekkel egészült ki a csapat (ilyen például a praxisközösségi nővér). Az elmúlt négy évben a négy kistérség 40.000 lakosa számára valóság a korszerű alapellátás. A Modellprogram 2013-2017 közötti időszakában több mint 20 ezer felnőtt és 8 ezer gyermek egészségi állapot felmérése történt, amely során számos esetben feltárásra kerültek eddig rejtett betegségek.

Hypertonia és Nephrologia

A PICASSO vizsgálat eredményei A PerIndopril kombináCiója indApamiddal: a vérnyomáScSökkentő hatás vizsgálata a mindennapi Orvosi gyakorlatban

POÓR Ferenc

Az indapamidkészítmények és ezek kombinációival végzett nagy nemzetközi vizsgálatok - EUROPA, PROGRESS, PATS, ADVANCE, HYVET, STRATH, PREMIER, PIXEL - adatai jelentős sikerekkel zárultak a cardiovascularis rizikótényezők kedvező befolyásolása révén, és ezen ismeretek generálták azt az elhatározást, hogy az itthon elérhető nagy dózisú perindopril-indapamid fix kombináció [Coverex-AS Komb forte (indapamid: 2,5 mg, perindopril: 8 mg)] alkal - mazásával felmérjék - hazai körülmények között - ennek a kombinatív szernek az eredményeit.

Lege Artis Medicinae

Dohányfüstmentes Európa - mi a következő lépés?

VADÁSZ Imre

Mielőtt megpróbálnánk választ adni az Európai Bizottság 2007 elején publikált zöld könyvének fenti címére, először tisztázni kell, hogy mit is értünk Európa „dohányfüstmentességén”. Az idézőjelet talán nem kell indokolni, hiszen szó sincs arról, hogy kontinensünkről teljesen száműzni lehetne a dohányfüstöt. Még az sem biztos, hogy a hatás egyértelműen kedvező lenne.

Ideggyógyászati Szemle

Neurofóbia

SZIRMAI Imre

A neurofóbia félelem az idegrendszeri betegségektől, ami miatt az orvostanhallgatók és a fiatal orvosok klinikai körülmények között nem képesek használni idegrendszeri alapismereteiket. Az attitűd gyakori, minden második hallgatónak van neurofóbiája. Ezzel magyarázzák, hogy az elmúlt húsz évben csökken Európában a neurológiát választó orvosok száma. A svéd másod- és harmadévesek állítják, hogy nem oktatják őket, kitartásuk elvesztésétől tartanak, és úgy érzik, hogy hiányzik a kompetenciájuk. A tárgyat nehéznek tartják, mert anatómiai ismereteik hiányoznak és ritkán találkoznak betegekkel. A félelem a neurológiai betegtől az orvosok körében is általános. Az idegtudományok iránti érdeklődés csökkenése feltehetően együtt jár a humán kultúra iránti érzéketlenséggel, és az emberközpontú gondolkodás általános romlásával. Az orvosok és hallgatók kiégését a munkahelyi stressz, a respektus hiánya, a versenyszellem, a felelősséghez viszonyítva kevés önállóság, az orvosi műhelyek hierarchiája, a félelem a hibák elkövetésétől és az anyagi nehézségek magyarázzák. A női hallgatók depresszióra utaló pontszámai magasabbak. A „jó neurológus” mintája megváltozott. Az üzletszempontú betegellátás, az időhiány és az anyagi megszorítások kikezdték a hagyományos munkamódot, és megszüntették a szakmai idealizmust. A személyes kapcsolatokra épülő tanítás átadja a helyét a személytelen multimédia-forrásoknak. Az értékek drasztikus változása miatt az orvosi pályán is lezárult a belülről irányított emberek kora. Az orvosok nem a „viselkedés belső szabályait” követik, hanem a társadalmi mintáknak engedve a megélhetés céljával választanak pályát. Európa országaiban az idegorvosok valamikori magas társadalmi státusa eltűnőben van. A neurofóbia csökkentése érdekében: 1. Az orvosképzés során a lehető legkorábban be kellene vezetni a neurológia oktatását. 2. Minden évfolyamon szükséges volna neurológiát oktatni. 3. Biztosítani kellene a neuroanatómia és -fiziológia hatékony tanítását. 4. Több „egy tanár - egy diákhoz” tanítási órát kellene szervezni. Az Amerikai Egyesült Államokban a rezidensek másokat oktatnak, miközben maguk is képződnek. Az oktatási tervekből hiányzik annak elismerése, hogy a neurológia gondolatrendszerét csak tanároktól lehet megtanulni, akikkel a tanítványoknak sokszor kell találkozniuk az oktatás során.