Magyar Radiológia

Dr. Szlávy László 1937-2004

HÜTTL Kálmán

2004. AUGUSZTUS 20.

Magyar Radiológia - 2004;78(04)

A magyar radiológia kiemelkedő alakja, Szlávy László egyetemi tanár életének 67. évét betöltve távozott az élők sorából. A halál váratlanul, Magyarországtól távol, Dominikában érte. Barátai, tanítványai hitetlenkedve, megdöbbenve fogadták a hírt, hogy a mindig tettre kész, tervei megvalósításán fáradozó, életerős ember nincs többé.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A European Society of Paediatric Radiology 41. kongresszusa és posztgraduális kurzusa Heidelberg, 2004. június 7-11.

SZEBERÉNYI Júlia

Az esemény első két napján a továbbképző kurzus előadásai zajlottak az egyetem területén lévő DKFZ-ben (Deutsches Krebsforschungszentrum), majd a következő három napban került sor a kongresszusra, a belvárosi Stadthalléban.

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológusok Társasága XXII. Kongresszusa Balatonfüred, 2004. június 24-26.

MAKÓ Ernő

A Magyar Radiológusok Társasága XXII. Kongresszusán 751 volt a regisztrált résztvevők száma, amely örvendetes módon meghaladta a várakozásokat. Huszonöt külföldi meghívott résztvevő, illetve előadó is gazdagította az ez évi kongresszust. Külön öröm volt számunkra, hogy sikerült megnyernünk Európa vezető radiológusait és a szomszédos Ausztria neves szakmai képviselőit is, hogy előadásaikkal, kerekasztal-részvételükkel, műhelytalálkozón való szerepléseikkel hozzájáruljanak a kongresszus tudományos színvonalának emeléséhez.

Magyar Radiológia

Az emlő korszerű radiológiai diagnosztikája Onco Update 2004

FORRAI Gábor

Dolgozatunk célja az emlődiagnosztika új eredményeinek bemutatása, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek helyének ismertetése. A legfrissebb, 2002. szeptember- 2003. december közötti szakirodalmat tekintettük át az emlőszűrés, a digitális mammográfia, a komputeraszszisztált felismerés, az emlőultrahang, az emlő-MRI, a szcintimammográfia, a pozitronemissziós tomográfia, a célzott biopsziák, egyéb intervenciók, az új diagnosztikai eljárások és a percutan tumorablatio témakörökben. Az emlődiagnosztikai módszerekkel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyarapodnak. Az aktuális kivizsgálási algoritmus folyamatos átalakulásban van, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerülnek be a napi gyakorlatba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.

Magyar Radiológia

A MAGYAR RADIOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KÖZGYŰLÉSE Balatonfüred, 2004. június 25.

NAGY Gyöngyi

A közgyűlésen a társaság tagjai közül 172 fő jelent meg, így az alapszabály szerint 15 perc elteltével új közgyűlést kellett összehívni, hogy a közgyűlés határozatképes legyen.

Magyar Radiológia

Az emlőrák nagyon heterogén betegség Beszélgetés Tabár László professzorral

HARKÁNYI Zoltán

Budapesten, 2004. május 20-22-én interdiszciplináris fórumot szerveztek az emlőrák diagnosztikájáról és kezeléséről. A fórum vezérelőadója Tabár László volt, a téma világhírű kutatója. Tabár professzor az uppsalai egyetem radiológiai tanszékének meghívott professzora. Általa lett ismert a svédországi Falun nevű város, ahol a mammográfiás osztályt 1977 óta ő vezeti. Több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg alapvető munkája, a Teaching Atlas of Mammography, amelyet Peter Deannel írt, és már három kiadást ért meg, öt világnyelven. A budapesti rendezvényt követően rövid beszélgetésre kértük az emlőradiológia aktuális kérdéseiről.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Hepatitis C-fertőzött betegek neurokognitív funkciói]

HORVÁTH Gergely, KELETI Teodóra, MAKARA Mihály, UNGVARI S Gabor, GAZDAG Gábor

[Háttér - A terápiás lehetőségek javulásával párhuza­mo­san egyre nagyobb figyelem irányul a hepatitis C-fertő­zéshez (HCF) társuló neurokognitív tünetekre. Miközben a HCF-hez társuló neurokognitív tünetek gyakran szubklinikusak maradnak, a betegek életminőségét és munkaképességét mégis befolyásolhatják. Célkitűzés - A vizsgálat célja HCF-betegek neurokognitív funkcióinak felmérése, a betegséggel kapcsolatos változók és a neurokognitív tünetek összefüggéseinek vizsgálata volt. Módszerek - A vizsgálat 2013. január 1. és 2015. december 31. között zajlott. Minden HCF-beteg, aki az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Hepatológiai Ambulanciáján megjelent, megfelelt a bevonási kritériu­moknak, és ha önként vállalta a vizsgálatban való rész­vételt, bevonásra került. A vizsgált személyek szocio­demográfiai adatai és kórelőzményük egy adatgyűjtő kérdőíven került rögzítésre. A depressziós tünetek felmérése a 21 kérdéses Beck Depressziós Kérdőív használatával történt. A neuropszichológiai funkciókat hat különféle számítógépes teszttel mértük fel. Eredmények - Hatvan beteg vett részt a vizsgálatban. A normálpopuláció eredményeivel összehasonlítva a vizsgálat alanyai több neurokognitív tesztben is alacsonyabb színvonalon teljesítettek. A neuropszichológiai teljesítmény korrelált az életkorral, a nemmel, a HCF diagnózisának felállítása óta eltelt idővel, a Fibroscan-eredménnyel és a korábbi antivirális kezelések számával. Következtetések - A vizsgálat fő megállapítása az, hogy a HCF-betegek neuropszichológiai teljesítménye a normálpopuláció eredményeitől elmarad a vizuomotoros, a vizuospaciális és az exekutív funkciókban, továbbá a reakcióidő és a munkamemória területén. Az exekutív funkciók romlása és a reakcióidő megnyúlása jelezték legérzékenyebben a betegség fennállási idejének hosszát és súlyosságát. Ezen funkciók romlása a munkateljesítményre általában, bizonyos munkakörökben pedig kifejezetten negatív hatással bír. ]

Lege Artis Medicinae

Az egészségügyi korszakváltás peremfeltételei Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása a 21. századi egészségügyi kihívásokról

KOSZTOLÁNYI György, ÁDÁM Veronika, CSIBA László, DEMETROVICS Zsolt, FALUS ANDRÁS, HARRACH Balázs, HOHMANN Judit, KARÁDI István, KINCSES Gyula, MIHÁLYI Péter, OBERFRANK Ferenc, POÓR Gyula, SINKÓ Eszter, TULASSAY Tivadar, VOKÓ Zoltán

A MOTESZ és a Magyar Tudományos Aka­dé­mia Orvosi Tudományok Osztálya év­­ti­ze­dek óta szorosan együttműködik. Az együttműködés fontos kérdése az orvoslás, az egészségügy előtt álló kihívásokkal való szembenézés. Ez a célja az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért (EBE) testületének is, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László hozott létre 2017-ben azzal a céllal, hogy tudományos igényű elemzésekkel mutasson rá az egészségügy problémáira, és adjon róluk tájékoztatást a szolgáltatást igénybe vevők, a szolgáltatók, az egészségügyet irányító szakemberek és a döntéshozók számára. A Bizottság tagja Karádi István és Poór Gyula akadémikus, a MOTESZ két korábbi, és Oberfrank Ferenc, a szövetség jelenlegi elnöke is.

Ideggyógyászati Szemle

Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság

STIPULA Magda, DÖME László, MÁRKUS Attila, FOLYOVICH András

Aközgyűlés első napirendi pontjaként dr. Döme László főtitkár emlékezett meg dr. Lipcsey Attila professzor úrról, aki nemcsak a társaság elnöke volt, de nevéhez fűződik annak megalapítása is. A közgyűlés határozatot fogadott el, hogy Lipcsey professzor úrnak az örökös tiszteletbeli elnök címet adományozza.

Lege Artis Medicinae

Romics László-díj - hogy a fiatalok lendületet kapjanak Interjú Karádi István professzorral

KUN J. Viktória

Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.

Lege Artis Medicinae

Tisztelni a beteget – ez a legfontosabb

KUN J. Viktória

Munka, becsület, haza és hit minden területen – ez dr. Romics Imre professzor ars poeticája és egyben üzenete a fiataloknak. Ô, akárcsak bátyja, László, aki egyben példaképe volt, ezt hozta otthonról. Hisz abban, hogy minden generációban megvan a tisztelet, még ha egészen más gondokkal kell is megküzdeniük. „Más világ van, a rezidensek már önállóbbak, képzettebbek, jól beszélnek nyelveket, de ez jól is van így. Viszont fontos megôrizni a »nagyok« emlékét, »merítkezni« tudásukból, em­berségükbôl. És mindig egy lépcsôvel elôrébb kell lépni”– vallja az urológus szakember. Bátyja volt az elsô orvos a családban, aki megmutatta azt az utat, amelyet pályája során mindvégig maga elôtt látott. Különbözô személyiségek voltak, a 11 év korkülönbség okán más korszakban, nem egyszerre nôttek fel, de értékrendjük az életrôl, a betegekrôl való gondolkodásuk ugyanaz volt és maradt. Tôle tanulta többek között a beteg tiszteletét, a beteggel való kommunikációt, a hangnemet, nincs tegezôdés, bratyizás, mert annak a gyógyítás látja a kárát. Dr. Romics Imre urológusprofesszor orvosi szobájában ma is ott van édesapjuk fényképe