Magyar Radiológia

Dr. Schläffer Erzsébet 1930-2006

LOMBAY Béla

2007. MÁRCIUS 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(01-02)

A karácsonyi ünnepek előtt, rövid ideig tartó, súlyos betegség után, december 20-án elhunyt dr. Schläffer Erzsébet, a Magyar Radiológusok Társasága Gyermekradiológiai Szekciójának első elnöke, a magyar gyermekradiológia egyik úttörője.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A kontrasztanyagok használata Összeállítás az ESUR 2006-os ajánlásai alapján

KOVÁCS Balázs, KARLINGER Kinga, MOLNÁR Andrea Ágnes, BALÁZS György, BÉRCZI Viktor

A jódtartalmú kontrasztanyagok beadásának potenciális veszélyeit minden radiológus ismeri. Az újabb kontrasztanyagok kifejlesztésével a mellékhatások és a szövődmények előfordulása számottevően csökkent. Ennek ellenére igen fontos, hogy minden radiológus naprakészen ismerje a legfrissebb tudnivalókat a kontrasztanyagbeadás kockázatairól. Az alábbiakban az Európai Urogenitalis Radiológiai Társaság (ESUR) Kontrasztanyag- biztonsági Bizottságának (European Society of Urogenital Radiology Safety Committee) 2006-ban megjelentetett ajánlásait tesszük közzé. A teljes angol nyelvű szöveg az irodalmi hivatkozásokkal megtalálható a www.esur.org honlapon.

Magyar Radiológia

Az MRT rendezvénynaptára, 2007

Magyar Radiológia

Búcsú dr. Méhes Károlytól 1936-2006

MOHAY Gabriella

Klinikai szakmák képviselőinek haláláról ritkán adunk értesítést lapunkban, most azonban - szakítva a hagyománynyal - meg kell emlékeznünk a 70 éves korában váratlanul elhunyt Méhes Károlyról, a nemzetközileg elismert gyermekgyógyász professzorról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról, aki mindig szívén viselte a gyermekradiológia sorsát, és sokat tett azért, hogy a gyermekradiológia mint szubdiszciplína elnyerje méltó helyét a konzultatív szakmák között. Méhes professzor életpályájáról dr. Mohay Gabriella, a pécsi egyetem gyermekradiológus szakorvosa, a professzor volt munkatársa emlékezik.

Magyar Radiológia

Az intervenciós radiológia sugár-egészségügyi vonatkozásai

PELLET Sándor, GICZI Ferenc, GÁSPÁRDY Géza, TEMESI Alfréda

Az intervenciós radiológia viszonylag új, nagyon dinamikusan fejlődő, költséghatékony ága a radiológiának. Célja a műtétet segítő vagy helyettesítő és sok esetben életmentő beavatkozások végzése valamely képalkotó eljárás (leggyakrabban angiográfia, röntgenátvilágítás) révén. Az intervenciós radiológiai eljárások során rendszerint nagyobb sugárterhelés éri mind a személyzetet, mind a pácienseket, mint a hagyományos röntgenfelvételezés vagy -átvilágítás alkalmával. Ezért determinisztikus sugárhatások is előfordulhatnak. A dózismérés eszköztárába a filmdozimetria, a termolumineszcens dozimetria, a dózis-mező szorzat mérése, a félvezető detektorok és a személyi elektronikus doziméter tartoznak. A sugárterhelés csökkentésének alapja - mind a páciens, mind a személyzet számára - a sugárvédelmi képzés. Fontos szabály, hogy a beteg sugárterhelésének csökkentése együttjár a személyzet sugárterhelésének csökkentésével. Megfelelő eszközökkel és képzéssel a legtöbb sérülés elkerülhető.

Magyar Radiológia

Az immungenomika alapjai és jövője - rendszerszemléletű biológia Interjú Falus András akadémikussal

LOMBAY Béla

Az interjú ötletét Falus András egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézetének igazgatójával a közelmúltban két, a Magyar Tudományban megjelent közlemény, egy kézikönyv, illetve egy tudományos ülésen való személyes találkozás vetette föl. Találkozhattunk vele különböző televíziós csatornák tudományt népszerűsítő műsoraiban is. Hogy ki ő, kinek tartja magát és mi a véleménye az új tudományágról, azt egyik közleményéből vett idézettel próbálom bemutatni: „E sorok írója nem kívánja a divatos peszszimizmus vagy elegánsnak tűnő szkepticizmus mögé rejteni lelkesedését. Örül, hogy kortárs lehet, egy hatalmas ugrás többé-kevésbé közeli nézője, szerény résztvevője.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.

Ideggyógyászati Szemle

Moussong-Kovács Erzsébet 1921-2004

HUSZÁR Ilona

Megemlékezni valakirõl, aki évtizedeken keresztül a szakma élvonalában tevékenykedett, akit tisztelet övezett munkásságáért és szeretet vett körül emberségéért, rendkívül nehéz. Fokozza ezt a nehézséget emberi és szakmai érdeklõdésének sokszínűsége is, amely az oktatás, a kutatás, a mindennapi orvosi tevékenység területén egyaránt jellemzõ volt rá, és kiterjedt hazai és nemzetközi szakmapolitikai, társadalmi munkásságára is.

Magyar Orvos

„A világra való rácsodálkozás az, ami hajtja az embert”

LIGETI Erzsébet

Dr. Ligeti Erzsébet professzor asszonnyal beszélgettünk, aki a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet igazgatóhelyetteseként, laborvezetőként, az utánpótlás képzésében is vezető szerepeket ellátva éli életét. Szakmai egyénisége nemzetközi elismertségnek örvend, véleményét a világ minden pontjáról kikérik élettani kutatásokat végző munkatársai. Mindemellett fontosnak tartja, hogy az ember ki tudjon kapcsolni - ő maga túrázással töltődik fel immár 20 éve.

Hypertonia és Nephrologia

Nils Alwall, a művese egyik alaptípusának feltalálója és magyar kapcsolata

KARÁTSON András, SZOLCSÁNYI János

A múlt század harmincas éveinek végén, amikor Nils Alwall (1904-1986) klinikai munkáját elkezdte, az uraemia kezelése az ágynyugalom mellett fehérjeszegény diétából állt. A klinikai dialízis alapjainak megteremtése több mint száz évig tartó kutatómunka után Willem Kolff (1944, forgódobos dializátor), Nils Alwall (1946, tekercsdializátor), valamint Skeggs és Leonards (1948, lapdializátor) munkásságában került sor. Nils Alwall 1923-ban a dél-svédországi Lundban vé gezte orvosegyetemi tanulmányait, majd az egyetem Farmakológiai Intézetében dolgozott. Az 1935-36-os tanévet a nemzetközi hírű Mansfeld Géza professzor vezette Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetében töltötte, ahol közleményekben is publikált állatkísérletekben vizsgálta a pajzsmirigyhormon hőregulációra gyakorolt hatását. A 40-es évek elején nyulakon végzett kísérletes vizsgálatok (érösszeköttetés, folyadékterhelés, fluid lung, ultrafiltráció) után, 1946 szeptemberében került sor az Alwall-tekercsdializátorral végzett első klinikai kezelésre. Alwall azonban nemcsak a dialízis pionírja, hanem a kontrollált ultrafiltráció, a hemodiafiltráció, az arteriovenosus sönt, az aspirációs vesebiopszia, a kontrasztanyagok vesekárosító hatásának, a diabetes eredetű vesekárosodásnak, a barbiturátok dializálhatóságának első leírója és alkalmazója. Egyikünk (K. A.) 1973-ban tanulmányúton vett részt Alwall professzor klinikáján, ahol egy korszerű, a vesegyógyászat és dialízis minden területét magas szinten művelő intézetet ismert meg. Az Alwall-készüléket 19 ország több mint 50 köz pontjában használták. A „Szeged” művese Alwall-princípiumon készült, melyen Gál György professzor vezetésével számos sikeres változtatást végeztek. Alwall professzort 1957-ben Lundban a világon az első nefrológiai klinika igazgatójának nevezték ki. Megszervezte a Svéd Nefrológus Társaságot (1964), alapítója és elnöke volt az Európai Dializáló és Transzplantáló Társaságnak (1970) és a Nemzetközi Nefrológus Társaságnak (1975) is. 1971-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává avatták.

Magyar Radiológia

A pécsi Radiológiai Klinika múltja, jelene és jövője

BATTYÁNY István

A pécsi radiológia története 1923-ban az Erzsébet Tudományi Egyetem Orvosi Karának megalakulásával kezdődött, Róhrer László professzor vezetésével. Róhrer professzor 1937-ben bekövetkezett halála után az intézet dr. Megay László vezetésével csak egy évig maradt fenn, és a röntgenlaboratóriumok decentralizáltan működtek tovább.