Magyar Radiológia

Az első ultrahangvizsgálat szerepe a hilaris cholangiocarcinoma diagnosztikájában

LUKOVICH Péter, WINTERNITZ Tamás, KÁRTESZI Hedvig, ILLYÉS György, KUPCSULIK Péter

2003. OKTÓBER 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(05)

BEVEZETÉS - A hilaris cholangiocarcinoma (Klatskin-tumor) ritkán okoz mechanikus icterust, ezért a kivizsgálás során ritkán gondolnak rá. A diagnózis felállítását nehezíti a daganat kis mérete és a májhilus egyéb képleteinek közelsége, amelyek miatt magát a tumort az esetek jelentős százalékában nem sikerül kimutatni a képalkotó vizsgálatokkal. BETEGEK, MÓDSZEREK ÉS EREDMÉNYEK - Jelen munkában az 1991-2002 között, hilaris cholangiocarcinoma miatt reszekciós műtéten átesett, 38 beteg első hasi ultrahangvizsgálatának eredményét elemeztük. A tumort az eseteknek csupán 18,2%-ában sikerült kimutatni. A másodlagos jelek (tág intrahepaticus epeutak, normális tágasságú ductus choledochus) felismerését is rendkívül alacsonynak (68,2% és 50%) találtuk. A Klatskin-tumorok operabilitása szempontjából fontos a daganat érképletekhez való viszonya. Erről mindössze egyetlen vizsgáló nyilatkozott. A tumor kimutatásának nehézsége és a másodlagos jelek helytelen értekelése 82%-ban hibás ultrahang-diagnózishoz vezetett, tévútra terelve a kivizsgálást. KÖVETKEZTETÉSEK - A helyesen értelmezett, Dopplervizsgálattal kiegészített ultrahangvizsgálat - ha a tumort nem is ábrázolja - alkalmas a proximális epeúti szűkület igazolására, és a másodlagos jelek alapján a Klatskin-tumor kórisméjének megállapítására. Az operálhatóság megítélésére az MR-kolangiográfia a következőként választandó vizsgálat. Egyértelmű inoperabilitásra utaló jel hiányában sebészi exploráció indokolt. Korai diagnózis esetén várható, hogy a gastrointestinalis tumorok között igen jó eredménynek számító 25-45%-os ötéves túlélés tovább javul.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Egészségpolitikai ábécé

SZÁNTÓ Dezső

Egészségpolitikának az egészségügy fejlesztésének módját, irányát, ütemét, működését, szervezését és vezetését meghatározó, egy kitűzött időtartamot átfogó irányelvek és célkitűzések rendszerét nevezzük. Az egészségpolitika kormányzati ciklusoktól független, rendszerelvű folyamat.

Magyar Radiológia

A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetének bemutatása

LOMBAY Béla

A Kaposvári Egyetem 1990-ben alapította a Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetet, amelynek hármas feladata oktatói, kutatói, valamint egészségügyi szolgáltatói tevékenység, nagy értékű képalkotó diagnosztikai (CT-, MR-, ultrahang-), valamint sugárterápiás (lineáris gyorsítók, szimulátor, afterloading) berendezések alkalmazásával.

Magyar Radiológia

Gyermekradiológia

LOMBAY Béla

Szűkebb „családom”, a gyermekradiológusok unszolásának eleget téve választottam e jegyzet témájául a gyermekradiológiát. A választás nem volt nehéz, mert több aktualitás is okot adott rá. A legfontosabb hazai hír, hogy a mintegy 15 éves, számos alkalommal megújított kérelem végre meghallgatásra talált: a gyermekradiológia ráépített szakvizsgaként polgárjogot nyert hazánkban is.

Magyar Radiológia

XIII. Gyermekradiológus Szimpózium Balatonszéplak, 2003. augusztus 28-30.

VÁRKONYI Ildikó

A Gyermekradiológus Szimpóziumot kétévenként rendezi meg a Magyar Radiológusok Társasága Gyermekradiológiai Szekciója. A két és fél napos kongresszuson mintegy kilencvenen vettek részt. Az előadások hét témakörben (Gasztroenterológiai radiológia; Hematológiai és musculosceletalis radiológia; Húgyúti radiológiai diagnosztika; Neuroradiológia; Szakmapolitika; Módszerek és egyéb témák) hangzottak el.

Magyar Radiológia

Az MRT vezetőségének tájékoztatója a tagsági díjakról 2003-ban

A Magyar Radiológusok Társasága 2003. évi közgyűlése határozott arról, hogy a tagdíjfizetési fegyelmet javítani fogja. (A határozatot a Magyar Radiológia 2003. júniusi számában olvashatták.) Az intézkedést elsősorban az indokolta, hogy a társaság kiadásai évről évre jelentősen növekednek, míg a bevételi források ezzel nem tartanak lépést.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A kamrarendszer endoszonográfiás anatómiája

REISCH Róbert, RESCH Klaus, PERNECZKY Axel

A szerzők transzendoszkóposan felhasználható mini ultrahangszondát vizsgáltak, annak idegsebészeti biztonsága és hasznossága szempontjából. Huszonöt friss post mortem humán felnőtt cadaveren 39 esetben végeztek endoszonográfiás vizsgálatot a teljes kamrarendszerben. Az általuk használt 6 F átmérőjű ultrahangszonda real-time felvételi technikával a szonda tengelyére merőleges síkban készített echogramot. Az első eredmények a miniszonográf olyan precíz képalkotó képességét mutatták, amely 3 cm-es körzetben CT-minőséggel volt összehasonlítható. Jelen munkában az agyi kamrarendszer endoszonográfiás anatómiáját írják le. Az ultrahangos szondát ventrikuloszkóp munkacsatornáján keresztül vezették a kamrarendszerbe, majd normál anatómiai viszonyok között összehasonlították az endoszkópos, illetve az arra merőleges szonográfiás képet. Eredményeiket párhuzamosan készített endoszkópos és szonográfiás fényképekkel, valamint paralel videofelvétellel dokumentálták. Tapasztalataik szerint a transzendoszkópos ultrahangszonda navigációs berendezésként is használható.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.

Hypertonia és Nephrologia

Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013., 2015. évi adatai alapján - I. rész Bevezető gondolatok. Betegek és módszer. Alapadatok

KÉKES Ede, PAKSY András, ALFÖLDI Sándor

Világszerte az általános populációban végzett szűrések alapján észlelik a szérumhúgysavszint átlagának emelkedését mindkét nemben. Ez a növekedési tendencia érvényes a hypertoniabetegségre is. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a szérumhúgysavszint alakulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a vérnyomáscélértékkel, szervkárosodásokkal, gyógyszeres kezeléssel, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük első részében bemutatják az elemzés módszerét és az alapösszefüggéseket. A húgysavszint magasabb férfiaknál, mint nőknél, a kor előrehaladásával értéke emelkedik. A szisztolés és diasztolés vérnyomás emelkedése a szérumhúgysavszint növekedésével jár, amelynek trendje a szisztolés nyomás esetében szignifikánsan nagyobb. A hölgyeknél az emelkedési trend kisebb és mindig alacsonyabbak a húgysavértékek. Azoknál, akik nem érik el a célvérnyomást, a húgysavérték magasabb. A társbetegségek jelenléte szignifikánsan növeli a szérumhúgysavszintet.