Magyar Radiológia

A tüdőrák szűrésének dilemmája

MONOSTORI Zsuzsanna

2002. ÁPRILIS 20.

Magyar Radiológia - 2002;76(02)

A tüdőrák továbbra is a világ egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája, amelynek a kezelése a mai napig megoldatlan. A rákos betegek között mindkét nemben a tüdőrák mortalitása a legmagasabb. A primer prevenció favorizálása mellett a szekunder prevenció világszerte a figyelem előterében áll, de a tüdőrák tömegméretű szűrése komplex és ellentmondásos. Ez számos feladatot vetít elénk, amelyekre csak multidiszciplináris válasz születhet. Az összefoglaló ebbe nyújt betekintést, és ösztönözni kívánja a radiológusokat, hogy a modern, komputerizált világban a megfelelő utat válasszák. Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés, hogy hatásos-e és költséghatékony-e az alacsony dózisú spirál-CT-vel való szűrés a rizikócsoportban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Az Európai Radiológus Társaság Kongresszusa

KIS Éva

A gyermekradiológiát érintő témákat - hasonlóan más szubspecialitásokhoz - részben továbbképzési kurzusokként, részben rövid szabadelőadásokból álló tudományos ülésszakok formájában szervezték.

Magyar Radiológia

Magyar radiológusok Svédországban

BÁGYI Péter

Sokan értesültek már arról, hogy 12 magyar radiológus és négy patológus szakorvos munkát vállalt Svédországban, és ez év tavaszán, egy svéd nyelvtanfolyam sikeres elvégzése után megkezdhetik munkájukat. Nem kétséges, ez komoly „érvágás” a magyar radiológia számára; ilyen létszámú elvándorlásra eddig nem volt még példa.

Magyar Radiológia

Pancreastumor téves diagnózisa

BAGI Róbert, SZABÓ Tünde, DIBUZ Margit, MONOKI Erzsébet

BEVEZETÉS - A gastrointestinalis stromalis tumorok igen ritkán fordulnak elő, és felismerésük nem könnyű. ESETISMERTETÉS - A szerzők 75 éves férfi betegnél differenciáldiagnosztikai nehézséget okozó, pancreasfej rosszindulatú daganatát utánzó, duodenalis stromalis tumor esetét ismertetik. Az eset kapcsán röviden áttekintik e tumorfajta jellegzetességeit. KÖVETKEZTETÉS - A duodenalis stromatumor diagnosztikájában a képalkotó vizsgálatok szerepe másodlagos. A helyes diagnózist csak immunhisztokémiai, esetleg elektronmikroszkópos vizsgálattal lehet megállapítani.

Magyar Radiológia

Fiatal Radiológusok Fóruma

BÁGYI Péter

A Firafo ez évben a Magyar Radiológus Társaság Ifjúsági Bizottsága és a DEOEC Radiológiai Klinika közös szervezésében, a Hunguest Hotel Nagyerdőben került megrendezésre.

Magyar Radiológia

Súlyos koponyacsont-elváltozás

Idült fejfájás diagnózisa miatt készült oldalirányú koponyafelvételen, az os parietalén inhomogén „foltos meszesedés” volt látható.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A Parkinson-kór stádiumbeosztása és az előrehaladott stádium kezelésének néhány aktuális problémája

KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László

A Parkinson-kór kezelése eltérő lehet a beteg aktuális állapota, illetve a betegség stádiuma alapján. Az irodalmi adatokat áttekintve többféle szempontrendszer szerint próbálták meghatározni a betegségfázisokat, azonban ezek legtöbbször nem felelnek meg a klinikai gyakorlatnak. Ebben az összefoglalóban áttekintettük a különböző beosztásokat, azok jelenlegi elfogadottságát és mindennapi gyakorlati használhatóságát. Jelenleg az eszközös terápiák miatt fontos az előrehaladott kórforma minél korábbi felismerése, ezért az itt alkalmazható kezelési lehetőségeket is számba vettük.

Klinikai Onkológia

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

SZONDY Klára, BOGOS Krisztina

Az utóbbi években az onkológia területén hatalmas kutatás folyik és ennek eredményeként lényegesen hosszabb túlélést láthatunk az orvoslás ezen területén. A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, kezd a krónikus betegségek családjába tartozni. Mind a sebészeti bravúrok, mind a sztereotaxiás radioterápia és a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban sem ritka az ötéves túlélés, relatíve hosszú progresszióig eltelt idő mellett. Nagy túlélési előnyt jelentett a korábbi, harmadik generációs citotoxikus kombinációk után a hozzáadott, érnövekedés- gátló (VEGF-gátló) maintenance kezelés vagy a folyamatos pemetrexed citotoxikus kemoterápia. Az első igazi áttörést, a hosszú progressziómentes túlélést a célzott kezelés hozta, amely ismert driver mutációk mellett bizonyult hatékonynak. A másik nagy eredményt, különösen az éveken át „mostoha” laphámsejtes karcinómánál, az immunterápia, az immunellenőrző pontok gátlása jelentette, amelynek hatékonysága adenocarcinomában is igazolódott. Számos kutatás folyik az immunterápia adjuváns, neoadjuváns, valamint kombinált alkalmazásával (akár sugárterápiával, akár citotoxikus kemoterápiával kombinálva).

Hypertonia és Nephrologia

A hypertonia felismerésének, megfelelő kezelésének és az adherencia fenntartásának fontossága

NEMCSIK János, PÁLL Dénes, JÁRAI Zoltán

A hypertonia a halálozás és a rokkantsággal járó életévek ve - zető oka. Az Egyesült Államokban több szív- és érrendszeri halálesetért tehető fe - lelőssé, mint bármely más befolyásolható rizikófaktor, és a dohányzás után a második helyen áll a bármilyen okból bekövetkező halálozás megelőzhető okainak listáján. A helyzet hazánkban sem különbözik. Magyarországon hozzávetőlegesen 3,5 millió hypertoniás személy él, és ez az igen magas prevalencia jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri mortalitási és morbiditási mutatókhoz. A hypertonia felismerése, a gyógyszeres kezelés beállítása és a betegek gondozása elsősorban alapellátási feladatkör. Amellett, hogy ez nagy felelősséget ruház a családorvosokra, ugyanakkor hálás feladat is, miután életmódváltással és a rendelkezésre álló gyógyszerekkel a hypertonia az esetek jelentős részében kiválóan kezelhető, így a szövődmények, elsősorban a stroke prevalenciája minimalizálható a praxisokban. Összefoglaló közleményünkben a hypertonia világszerte és hazánkban tapasztalható magas prevalenciájára, a szűrés pontos kivitelezésére, a megfelelő kezelésben rejlő rizikócsökkentési potenciálra és a hosszú távú adherencia fenntartásának fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.

Hypertonia és Nephrologia

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 (MÁESZ). Az elmúlt hét év (2010-2017) hypertoniára vonatkozó eredményei

BARNA István, KÉKES Ede, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely, KISS István, A MÁESZ Programbizottsága nevében

2010-től új, komplex, átfogó szűrőprogram indult Magyarországon „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020” címmel. A program fő célkitűzése az volt, hogy sokféle szűrési lehetőséget (eszközös vagy kérdőíves) vigyen el közvetlenül a lakossághoz. A szűrést egy speciálisan kiképzett kamionra telepítettük, amely a nagyvárosoktól a legkisebb faluig mindenhova képes volt és képes lesz eljutni. A program a „Szív és Érrendszeri Nemzeti Program” ré szeként, ma már 74 szakmai-tudományos társaság, illetve cég támogatásával működik. Az egészségügyi környezetet a mosható és fertőtleníthető felületek, speciális légszűrő rendszerek biztosították. A kamion akadálymentesített be- és kijárattal rendelkezik, a működés az ÁNTSZ minőség-ellenőrzésével és engedélyével történt. A kamion közvetlen környezetében egészségmegőrző, betegségmegelőző tevékenység folyt. A szűrések eredményeiről minden évben számot adtunk korábbi közleményeinkben. Az elmúlt nyolc évben 1505 helyen járt a speciális szűrőkamion, több mint 183335 km-t megtéve. 183655 lakos komplex szűrését végeztük el, és 436516 egyén kapott a helyes életmódról, a betegségmegelőzésről és egészségmegőrzésről információt a helyszínen. Az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok száma 14105728 volt és 341197 fő kapott információs prevenciós csomagot. 2017-ben a nők 21,9%-a jelölte, hogy van magasvérnyomás-betegsége, a mérések alapján azonban 30%-uk lehet hypertoniás. A százalékos különbség 750 női résztvevőt jelentett. A férfiak 23,6%-a jelölte, hogy tud magasvérnyomás-betegségéről, a mérések alapján azonban 43,6%-uk lehet hypertoniás, a százalékos különbség 1364 férfi résztvevőt jelöl. 2017-ben összességében 2114 nem ismert hypertoniás résztvevő esetében derült ki, hogy emelkedett a vérnyomása. Az ismert hypertoniások esetén a nők 44,8%-a, a férfiak 36,2%-a érte el a célértéket és több mint felénél mértünk 140/90 Hgmm feletti értéket. Az ismert és kezelt hypertoniás nők esetén 5,4%-ban, férfiakban 7,5%-ban mértünk 180/110 Hgmm feletti vérnyomást. A magukat nem hypertoniásnak tudott nők 24,2%-ánál, férfiak 39,2%-ánál mértünk 140/90 Hgmm feletti értéket. Mind nőknél, mind férfiaknál előfordult a 180/110 Hgmm-nél nagyobb vérnyomásérték 1,4, illetve 1,9%-ban. A haskörfogat, illetve a testzsírtömeg, az összkoleszterin, a vércukorérték és a mért vérnyomásértékek közötti összefüggés egy értelműen igazolható volt. Az eredmények alapján ismételten megállapításra került, hogy a magyar lakosság sok szempontból nagy kockázatú. A szerzők vázolták a lehetséges megoldásokat is a kockázatcsökkentés és a betegségmegelőzés szempontjából.

Lege Artis Medicinae

A családorvos szerepe, lehetőségei az obstruktív alvási apnoe szindróma szűrésében, felismerésében

ANNUS János Kristóf, ÁDÁM Ágnes, BECZE Ádám, CSATLÓS Dalma, LÁSZLÓ Andrea, KALABAY László, SZAKÁCS ZOLTÁN

Az alvászavarok kórismézése és kezelése egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi családorvosi munkában. Kiemelt jelentő­ségű kórkép az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), részben relatív gyakorisága, részben az idő előrehaladtával egyre va­lószínűbben megjelenő súlyos következményei miatt is. Előfordulása a teljes né­pességben 2-4%-ra tehető. Lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Ez rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-ér rendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel meg­szakított horkolás fokozott nappali aluszékonysággal. Az obstruktív alvási apnoe szindróma a terápiarezisztens és/vagy nondipper hypertonia, jellegzetes nocturnalis szívritmuszavarok, stroke, mentális hanyatlás vagy depresszió kóroki tényezője lehet. A kórkép jelentőségét mutatja, hogy kockázatának felmérése a magyar gépjárműve­zetők egészségi alkalmassági vizsgálatának része lett a legutóbbi jogszabály-módosítás alapján. A családorvos feladata, hogy a figyelmeztető tüneteket felismerje, a kezelésre szoruló és a potenciális szövődmények vonatkozásában nagy kockázatú betegeket azonosítsa, majd alvásdiagnosztikai egységbe irányítsa.