Magyar Radiológia

A Magyar Radiológus Asszisztensek XII. kongresszusa Kaposvár, 2007. június 28-30.

TIHANYI Gyöngyi, VANDULEK Csaba

2007. OKTÓBER 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(05-06)

A Magyar Radiológus Asszisztensek XII. kongresszusának a festők városa, Kaposvár adott otthont. A tudományos programok helyszíne a Kaposvári Egyetem volt. A rendezvényt 2007. június 28-án dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter nyitotta meg. Az ezt követő szekcióülésen kreditpontos továbbképző kurzusok hangzottak el „Képalkotás a sürgősségi ellátásban” címmel.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A nem tapintható emlőtumorok és az őrszemnyirokcsomók izotópos jelölése

MONOKI Erzsébet, VARGA Erika, SZABÓ Tünde, TARJÁN Tibor, PETRI István, ZS. TÓTH Endre, BAGDI Enikő, KRENÁCS László

BEVEZETÉS - A mammográfiás emlőrákszűrés eredményeinek is betudható, hogy megnövekedett a diagnosztizált malignus tumorok, illetve a sebészi eltávolítást igénylő, nem tapintható emlőelváltozások száma. A közleményünk célja, hogy bemutassuk a radioizotópos jelölés alkalmazását, a gamma-szonda használatát és eredményességét az őrszemnyirokcsomók azonosításában, valamint a nem tapintható elváltozások intraoperatív lokalizálásában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Összesen 26 betegnél alkalmaztuk a kézi gamma-szondát a stádiummeghatározást biztosító őrszemnyirokcsomó azonosítására. Közülük nyolcnál nem tapintható emlőelváltozás állt fenn, ezeket izotópos jelöléssel intraoperatívan lokalizáltuk. EREDMÉNYEK - Valamennyi emlőelváltozás pre- és intraoperatívan jelölődött. Az őrszemnyirokcsomó-azonosítás érzékenységét növelte a párhuzamosan alkalmazott patentkékjelölés. Tizennégy betegnél a negatív őrszemnyirokcsomó alapján nem volt szükség a műtét axillaris kiterjesztésére. KÖVETKEZTETÉS - A gamma-szondával egyszerű, gyors és pontos módszer áll rendelkezésünkre a nem tapintható emlőtumorok intraoperatív lokalizálására, továbbá az őrszemnyirokcsomók azonosítására, ezáltal az emlőtumorok korszerű és az onkológiai elvárásoknak megfelelő kezelésére.

Magyar Radiológia

Agyi perfúziós komputertomográfia az akut stroke ellátásában

BAGI Róbert, SZABÓ Tünde, MONOKI Erzsébet

BEVEZETÉS - Az utóbbi években elterjedt többszeletes (multislice) komputertomográfiás technológia lehetővé tette az agyi vascularis károsodások diagnosztikájában jól hasznosítható perfúziós komputertomográfiás vizsgálatok alkalmazását. A tanulmány célja a vizsgálat kivitelezésének ismertetése és a módszer jelentőségének bemutatása a sürgősségi betegellátásban, az agyi ischaemiás betegségek korai diagnosztikájában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Intézményünkben egy kétszeletes multislice komputertomográfiás készülékkel (General Electric Highspeed NX/i, 2004) végzünk a sürgősségi betegellátásban agyi perfúziós vizsgálatokat. Sürgősségi ellátás során 2004. január és 2006. december között agyi perfúziós vizsgálaton átesett 27 beteg eredményeit tekintjük át a natív és perfúziós koponya-CT-vizsgálat eredménye, a szisztémás thrombolysis és a terápiát követően kialakult állapot tekintetében. EREDMÉNYEK - A perfúziós szoftverrel abszolút kvantifikálható színes paramétertérképeket készítettünk (CBF, CBV, MTT), amelyeken a mérési adatok középértéke, százalékos csökkenése is megjeleníthető. A vizsgált időszakban az agyi perfúziós vizsgálat a 27 beteg közül 18-nál pozitív, nyolcnál negatív eredményű volt, egy esetben technikailag értékelhetetlen eredményt kaptunk. KÖVETKEZTETÉS - Agyi perfúziós CT-vizsgálat során az áramláscsökkenés mértéke alapján a potenciálisan reverzíbilis ischaemia és az irreverzíbilis parenchymakárosodás elkülöníthető, az irreverzíbilis károsodás kiterjedése megítélhető. A nemzetközi irodalmi ajánlások szerint az agyi vascularis történések CT-vizsgálati protokollja a natív, illetve a kontrasztanyag adása után végzett perfúziós és angiográfiás vizsgálat. A perfúziós CT-technika évek óta rendelkezésre áll, s az utóbbi években a multislice CTberendezések száma is jelentős mértékben növekedett. Mindezek ellenére az agyi perfúziós vizsgálatok még manapság sem számítanak rutineljárásnak hazánkban, a sürgősségi betegellátásban.

Magyar Radiológia

XV. Gyermekradiológus Szimpózium és Továbbképzés Pécs, 2007. szeptember 6-8.

KIS Éva

A Magyar Radiológusok Társaságának Gyermekradiológiai Szekciója kétévenként rendez háromnapos, továbbképzéssel egybekötött szimpóziumot. Ebben az évben a pécsi gyermekklinika adott otthont az összejövetelnek, a szervező a klinika csapata volt Mohay Gabriella vezetésével. A helyszín a Baranya megyei közgyűlés impozáns díszterme volt. A program, beleértve az öszszefoglaló és a rövid előadásokat egyaránt, továbbképzésnek tekinthető. Magas színvonalú, szépen dokumentált, érdekes előadások hangzottak el, nemegyszer pergő vitát kavarva, amelyekből mindannyian tanultunk, gazdagodtunk.

Magyar Radiológia

Az MR-képalkotással vezérelt prostata-brachytherapia metodikai tervezése Az első magyarországi tapasztalatok állatkísérletes modellen

LAKOSI Ferenc, ANTAL Gergely, VANDULEK Csaba, KOTEK Gyula, KOVÁCS Árpád, GARAMVÖLGYI Rita, PETNEHÁZY Örs, HADJIEV Janaki, BAJZIK Gábor, BOGNER Péter, REPA Imre

BEVEZETÉS - A modern radikális sugárkezelés a prostatatumorban szenvedő, kis rizikójú betegeknél a radikális prostatectomia hatékony alternatívája lehet. Tanulmányunk célja az intézetünkben kidolgozott, MR-vezérelt transperinealis prostataintervenciós technika és a korai állatkísérletes eredmények bemutatása. ANYAG ÉS MÓDSZER - A beavatkozásokat öt, oldalfekvő helyzetben pozicionált kutyán végeztük el egy nyitott konfigurációjú, 0,35 T térerősségű MR-készüléken. Az intervencióhoz saját fejlesztésű MR-kompatibilis eszközt használtunk. A templátrekonstrukcióhoz, trajektóriatervezéshez, céltérfogat-definiáláshoz T2-súlyozott szekvenciákat, míg a képi vezérléshez, illetve a célpont-megerősítéshez gyors spoiled gradiensecho-(FSPGR-) méréseket végeztünk. Az intervencióhoz MR-kompatibilis fém koaxiális tűket használtunk, amelyeket a gáton át a prostata bázisáig vezettünk. A célpozíció megerősítése után a fémtűkön keresztül merev műanyag katétereket vezettünk be. EREDMÉNYEK - A tűbehelyezés átlagos és medián pontatlansága 2,2 mm és 2 mm (standard deviáció: 1,2 mm) volt. A szúrások 96%-a 4 mm-es eltérés alatt volt. A tűzdelés alatt észlelt átlagos prostataelmozdulás craniocaudalis és transversalis irányban 10,3 és 2,3 mm volt. Érdemi elmozdulást csak az első négy fixálótű behelyezése során tapasztaltunk. Az egyes munkafázisokhoz szükséges idő a következő volt: anaesthesia 15 perc, pozicionálás, eszközbeállítás 15 perc, kiindulási képalkotás 15 perc, templátregisztráció, projekció 15 perc, kontúrozás, trajektóriatervezés, 10 tű behelyezése 60 perc. KÖVETKEZTETÉS - Az állatkísérletes modelleken elért eredményeink azt mutatják, hogy az általunk kidolgozott módszer alkalmas egy pontos, megbízható, magas színvonalú MR-vezérelt prostataintervenció kivitelezésére elfogadható idő alatt. A közeljövőben a módszer humán alkalmazását tervezzük biopszia és brachytherapia formájában.

Magyar Radiológia

„Csodafotográfiák” Szegeden

GYENES György

Sipos Lajos irodalomtörténész professzor, Babits- kutató, Babits Mihály című, 2003-ban megjelent könyvében a 36. oldalon a következőket írja: „…Az igazgató (a szegedi főreáliskolában) Homor István, természettan-, mennyiségtanszakosként az országban a legelsők között végzett kísérleteket röntgensugárral”1. Könyvében Sipos professzor több adatot nem közölt, és kérdésemre sem tudott bővebb felvilágosítást adni erről a fontos információról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.