Magyar Orvos

A hematológiai betegségek korszerű kezeléséről - a súlyos citopéniák diagnosztikája és kezelése

DEMETER Judit

2013. FEBRUÁR 20.

Magyar Orvos - 2013;21(01-02)

A hematológiai betegségek egy jelentős részének kezelése az utóbbi évtizedben forradalmi változáson ment keresztül. Ezzel kapcsolatban elegendő, ha a krónikus myeloid leukémiában adott tirozin-kinázgátló kezelésre és a CD20+ agresszív B-sejtes limfómában adott CD20-ellenes monoklonális ellenanyag-kezelésre, mint par excellence molekulárisan célzott kezelésekre utalok. Ez azt is jelenti, hogy a sokszor vigasztalan, hónapokig tartó kórházi kezelés helyett betegeink jelentős részét járóbeteg-ellátás, vagy ún. kúraszerű ellátás keretében látjuk el.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

A gazdasági válság és a mentális egészség: fókuszban az öngyilkosság

RIHMER Zoltán, DÖME Péter

A gazdasági válságok mélyen érintik a társadalom valamennyi rétegét, ezért a lehetséges és várható egészségügyi, és ezen belül is a legközvetlenebb pszichiátriai következményeket is vizsgálni kell. Jelen közleményben röviden áttekintjük a recessziónak - és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségnek - a depresszió incidenciájára és az öngyilkossági mortalitásra gyakorolt hatásáról szóló szakirodalmat, és röviden tárgyaljuk azokat az elméleteket, amelyek a két változó közötti összefüggést próbálják értelmezni.

Magyar Orvos

A felnőttkori hirtelen idegi jellegű hallás‑ csökkenés okai és kezelési lehetőségei

GERLINGER Imre

A hirtelen kialakuló idegi jellegű halláscsökkenés (sudden sensorineural hearing loss, SSNHL) fogalma alatt olyan ismeretlen etiológiájú halláscsökkenést értünk, mely az esetek döntő többségében egyoldali tünet, és amelynek kezdete óta még nem telt el több mint 72 óra. A legtöbb eset idiopátiás jellegű, a prognózis pedig a halláscsökkenés mértékétől függ (1).

Magyar Orvos

A metasztatikus melanoma gyógyszeres kezelése napjainkban

HOLLÓ Péter, FODOR Károly, KUZMANOVSZKI Daniella, SOMLAI Beáta

Az előrehaladott, áttétes melanoma kezelésében napjainkban jelentős változás zajlik, a sejtszintű proliferációs mechanizmusok és a génszintű szabályozás megismerése egyre újabb támadáspontú daganatellenes szerek megjelenését eredményezi. Ennek köszönhető az új immunterápiás szer, az ipilimumab és a célzott terápiaként használható vemurafenib kifejlesztése is.

Magyar Orvos

Kemoterápia okozta mellékhatások és kezelési lehetőségeik

DANK Magdolna

Az onkológiai kezelés a daganatos alapbetegség tünetei mellett nehezen uralható mellékhatásokat okoz. Ezért a személyre szabott kezelési terv felállításán túl a daganatos beteg ellátásának legfontosabb része a mellékhatások megelőzése, kezelése, tüneti, palliatív vagy szupportív ellátása, amelynek feltétele a háziorvosok és az onkológiai osztályok együttműködése.

Magyar Orvos

Betegközpontú urológiai ellátás nemzetközi színvonalon

NYIRÁDY Péter

A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika munkatársai oktató, kutató és gyógyító tevékenységüket európai minőségben terjesztik ki valamennyi férfiakat és nőket érintő urológiai megbetegedésre. Prof. dr. Nyirády Péterrel, a Klinika igazgatójával folytatott beszélgetésünkből kiderül, mit is jelent ez a mindennapi ellátás szintjén.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Hypertonia és Nephrologia

A cyclothym affektív temperamentum és a hypertonia kapcsolata

NEMCSIK János, BATTA Dóra, KŐRÖSI Beáta, RIHMER Zoltán

Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.