Lege Artis Medicinae

Várható e az egészségügy reformjától a halálozási mutatók kedvező alakulása?

GYUKITS György

1991. MÁJUS 29.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(09-10)

Töprengő

Pár évvel ezelőtt kutatást végeztek az USA-ban és az NSZK-ban, melynek eredményei számos érdekes elemet tartalmaznak a magyar egészségügyi helyzet számára is (1). A kutatók hipotézise szerint az egészséges életmódot a modern nyugati kultúra alakítja ki és ezt nem befolyásolja az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer struktúrája.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Intendálás: a konduktív pedagógia alapvető hipotézise

HÁRI Mária

A konduktív pedagógia az elmúlt évtizedben mind nagyobb figyelmet kapott, mint az idegi eredetű mozgássérültek társadalmi reorganizációját célzó rendszerek egy alternatív formája. Célrendszerében legfontosabb az ember aktív életrendjének kialakítása, a kognitív funkciók fejlesztése, és a komplex, egységes program követelményeinek biztosítása. Ez a mozgássérültek (re)habilitációjában speciális. Úgyszintén speciális az orthofunkció senso motorikus tanítása helyett annak kognitív meg közelítése, amely az intendálás elsajátítását szolgálja és az orthofunkciós spontaneitás kialakulását lehetővé teszi. Az 1968–88 év között nyilvántartásba vett 9772, 0–14 éves mozgássérült gyermek 71%-a került felvételre és a konduktív pedagógia a fiatalabb korosztály 80%-át, az idősebb korosztály legkevesebb 60%-át sikeresen készítette fel a társadalmi beilleszkedésre. 1989 első felében elsősorban cerebralis eredetű paresisben szenvedő gyermekek (268 fő) 80%-a került felvételre. A speciális csoportalakítás, a csoportok kapcsolata, a beilleszkedés előkészítése és segítése, a speciális konduktív nevelőmunka tervezése, szervezése, a mozgássérült ember konduktív nevelése csupán megfelelően képzett konduktorok munkája révén valósulhat meg.

Lege Artis Medicinae

A nyaki fájdalom diagnózisa és terápiája

BÁLINT Géza, SZEBENYI Béla, BÁLINT Péter

A nyaki fájdalom igen gyakori tünetegyüttes: hátterében a múló myalgiától a csigolyatumorig számos kórkép állhat, így diagnosztikája a gyakorló orvos mindennapos munkájában nagy jelentőséggel bír. A közlemény az anatómiai sajátosságok és az aetiopathogenesis rövid ismertetése után az anamnézisfelvétel elemeit és a fizikális vizsgálat gyakorlati kivitelezését tárgyalja, majd taglalja a diagnosztika radiológiai és laboratóriumi elemeit. A nyaki kórképek legfontosabb jellemzőit a közlemény táblázatos formában, a vezető tünetek alapján csoportosítva foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

A veleszületett thrombophilia klinikai vonatkozásai

DOMJÁN Gyula, PÁL András, PETŐ Iván, SAS Géza

A veleszületett, többnyire örökletes thrombosis hajlam jelölésére az utóbbi évtizedekben nyert polgárjogot a „thrombophilia" elnevezés. Kialakulásáért a vér fokozott alvadékonyságát (hypercoagulabilitas) tesszük elsősorban felelőssé. A véralvadás mechanizmusának fontos tényezői a természetes anticoagulansok, amelyek az alvadási folyamat során képződő aktív tényezőket közömbösítik. Kiemelkedő jelentőségű az antithrombin III., újabban vált is mertté a heparinkofaktor II. Fontos regulációs szerepe van a protein C-nek és a protein S-nek is. A fibrinogen és plasminogen képződésének veleszületett zavara, a fibrinolitikus rendszer csökkent aktivitása is okozója lehet a fokozott alvadékonyságnak. Az elmúlt időben több olyan esetet ismertünk meg, ahol a thrombophilia oka az alvadási rendszer két inhibitorának együttes hiánya volt. Jelentőséget tulajdonítunk olyan lehetőségeknek is, amikor egy inhibitor örökletes defektusa az alvadással közvetlen összefüggésben nem lévő veleszületett anyagcserezavarral társul. A veleszületett thrombophiliák diagnózisa számos laboratóriumi vizsgálatot igényel. A kezelés során eredmény várható a thrombolysistől, esetleg érsebészeti beavatkozásoktól és nem friss esetekben az anticoagulatiotól. Nő a jelentősége az inhibitor-hiányok kezelésében a szubsztitúciós kezelésnek.

Lege Artis Medicinae

Az asthma bronchiale predictiv tényezői gyermekkori rhinitis allergiában

BITTERA István, GYURKOVITS Kálmán

A rhinitis allergicában szenvedő betegek 20–30%-ában a későbbiek során asthma bronchiale alakul ki. A szerzők keresik azokat a rizikó tényezőket, amelyek segítségével időben kiszűrhetők az asthma bronchiale várományosai. Egy prospektív vizsgálat keretében az ismert hajlamosító kórtörténeti adatokon, klinikai jeleken és laboratóriumi leleteken túlmenően vizsgálták a rhinitis allergicában szenvedő betegek bronchus reaktivitását (hisztaminnal és adenozinnal szemben), valamint a lymphocyták beta-adrenerg receptor számát és affinitását. Vizsgálataik során azt találták, hogy hisztaminra 31/40, adenozinra 20/40 gyermek válaszolt bronchusconstrictióval. 16 betegben mindkét provokációval pozitív reakciót kaptak. A beta-adrenerg receptorok számát és affinitását a kontroll csoporttal megegyezőnek találták. A szerzők véleménye az, hogy az asthma bronchiale kialakulása szempontjából azok a betegek veszélyeztetettek, akiknek kórosan fokozott a bronchusérzékenysége, illetve akiknek a lymphocyta beta-adrenerg receptor száma a gyermekkori normál érték alatt van, vagy évek alatt ez csökkenő tendenciát mutat. A választott módszerek prognosztikai értékét retrospektív vizsgálat dönti el.

Lege Artis Medicinae

Konzultációs program az inzulinkezelés tervezéséhez diabetesben

DEUTSCH Tibor, WÁGNER János, TAMÁS Gyula

Közleményünkben egy vércukoradatok alapján működő tanácsadó rendszert mutatunk be, amely cukorbetegek inzulinkezeléséhez nyújt napi rendszerességű konzultációs segítséget. A normoglikémia irányába mutató terápiás beavatkozásokat a logikai következtetést és az inzulin kvantitatív farmakodinámiás modelljét ötvöző kétlépéses eljárás állítja elő. Az első lépés a dózismódosítások irányát, a második azok mértékét határozza meg. A logikai követ keztetőrendszer működését az étkezések között számított glukózmérlegek és a célszintektől számított távolságparaméterek vezérlik. Az inzulin vércukorra gyakorolt időbeli hatását leíró modell számítógépes szimulációjával tetszőleges kezelés mellett előre becsülhető a beteg várható napi vércukorprofilja és ennek segítségével a kezelő orvos kiválaszthatja a legmegfelelőbb terápiát. Közleményünkben röviden ismertetjük a rendszer használata során 11 betegnél nyert tapasztalatokat, össze hasonlítva a gépi tanácsokat a beteget kezelő diabetológus szakember ténylegesen alkalmazott döntéseivel.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Hivatásunk

Szakdolgozók nélkül nincs egészségügy!

TARCZA Orsolya

Egyre többen látják be, hogy a betegek gyógyításában nélkülözhetetlenek a szakdolgozók, ezért fontos, hogy a pályán tartsuk mindazokat, akik most a kórházakban dolgoznak, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a fiataloknak, van innováció és előrelépés az egészségügyben is. Többek között erről is beszélt lapunknak dr. Ficzere Andrea, az egyik legnagyobb forgalmú fővárosi kórház, az Uzsoki főigazgatója, aki április óta a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöki tisztét is ellátja.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.