Lege Artis Medicinae

Váladékcsorgás a garatba

GERLINGER Imre

2011. JÚNIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(06-07)

A fül-orr-gégészeti szakrendelésen megjelenő betegek részéről az egyik legnehezebben értelmezhető és a gyakorló orvos számára sok fejtörést okozó panasz a garatba történő váladékcsorgás (GV).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A modern művészet élvonalában: a Nyolcak

NEMESI Zsuzsanna

A XX. század eleji nemzetközi képzőművészeti irányzatokhoz szervesen illeszkedő Nyolcak művészcsoport alkotásait mutatja be a Szépművészeti Múzeum.

Lege Artis Medicinae

A cukor mint gyógyszer az arab középkorban

BECHER Péter, PATAI Árpád, MÁJER Katalin

A cukrok (mono-, di- és poliszacharidok) alapvető élelmiszereink. Évezredek óta elterjedt a nádcukor, Európában cukor kivonása céljából a XIX. század közepén ültettek először cukorrépát, őseink mézet vagy kölest, juharszirupot is használtak édesítésre.

Lege Artis Medicinae

Instant kultúra követeli a gyógyszert - Interjú Buda Bélával

NAGY Zsuzsanna

Dr. Buda Béla pszichiáter nemrégiben megjelent könyve, Az elme gyógyítása a szakma és a laikus közönség által régóta várt összegzése a pszichiátria égető problémáinak.

Lege Artis Medicinae

Az információs forradalom orvosi szemmel

HORVÁTH Tamás

Az 1990-es évek eleje óta az információtechnológia fejlődésének köszönhetően óriási változást élünk át, amelyet akár információs forradalomnak is hívhatunk, mivel méretében szinte az ipari forradalomhoz hasonlítható.

Lege Artis Medicinae

Orvosilag

BÁNFALVI Attila

Egy hallgató előadást tart a magatartástudományok egyik összetevőjének, az orvosi antropológiának a szemináriumán a fájdalom és a szenvedés témaköréből. Éppen egy vizsgálatot ismertet, amely súlyos betegek kezeléséről szól. Azt akarja hangsúlyozni, hogy milyen fontos a lelki, személyes támogatás az ilyen betegek esetében is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM Extra Háziorvosoknak

A krónikus köhögésről a fül-orr-gégész szemszögéből

GERLINGER Imre

A krónikus köhögés a betegek számára komoly pszichés megterhelést és életminőség-romlást jelent. A klinikai tanulmányok szerzőinek többsége egyetért abban, hogy ép immunrendszerű, nem dohányzó, angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) -gátlót nem szedő, negatív mellkas-röntgenfelvétellel rendelkező betegek esetében a krónikus köhögés leggyakoribb okai a következők: váladékcsorgás a garatba (post-nasal drip syndrome, PNDS), allergia vagy krónikus rhinosinusitis, asthma, gastrooesophagealis (GERD) vagy laryngopharyngealis reflux (LPR). A PNDSre nem rendelkezünk specifikus diagnosztikai teszttel, ugyanakkor ezek a betegek jól reagálnak első generációs antihisztaminokra. A krónikus köhögés kiváltásában - a közhiedelemmel ellentétben - a garatba, illetve gégébe csorgó nyáknak nincs oki szerepe. PNDS-ben, köhögéssel társuló asthmában és GERD-ben emelkedett az alsó légutakban a gyulladásos mediátorok szintje, aláhúzva, hogy a gyulladás az „egységes légutakat” érinti. Az orr és melléküregeinek betegsége az alsó légutak egyidejű érintettsége okán krónikus köhögéshez vezethet; a legvalószínűbb mechanizmusok az eozinofil sejtes, illetve a mastocytás infiltráció. Közleményében a szerző áttekinti a leggyakoribb fül-orr-gégészeti, pulmonológiai és egyéb, krónikus köhögéshez vezető kórképeket, s a háziorvos számára jól hasznosítható terápiás algoritmust javasol.