Lege Artis Medicinae

Tükörneuronok és személyköziség a megtestesülés paradigmájában

HORVÁTH Lajos, SZABÓ Attila

2013. DECEMBER 18.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(12)

Ebben a tanulmányban a személyközi kapcsolatok pszichológiáját és fenomenológiáját vizsgáljuk interdiszciplináris perspektívából. Az empátia és az idegtudomány által is kutatott úgynevezett rezonanciajelenségek a filozófiai, pszichológiai és orvostudományi érdeklődés homlokterébe kerültek. Tanulmányunk egyik kulcsmozzanata a tükörneuronok szerepe körül kialakult szakmaközi dialógus filozófiai-kritikai megközelítése. Vizsgálódásunk, a megtestesülés átfogó paradigmájának filozófiai és empirikus eredményeit hasznosítva, néhány szemantikai kérdésre szeretne rámutatni, amelyek az empátia és a tükörneuronok működése kapcsán felmerülhetnek. Végül pedig kiemeljük a kortárs fenomenológia eredményeinek alkalmazhatóságát a tükörneuronok körül burjánzó szemantikai vitákban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az obesitas gyógyszeres kezelésének lehetőségei

PADOS Gyula, SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert

Közel 100 éve, az efedrin felfedezése óta próbálkoznak az obesitas gyógyszeres kezelésével. Hosszú évtizedeken át amfetaminszármazékokat, noradrenalin- és dopaminfelszabadulást elősegítő és gátló szereket alkalmaztak. Azonban központi idegrendszeri, cardiovascularis és sympathicotoniás mellékhatásuk miatt sorban ki kellett vonni legtöbbjüket a forgalomból. A 90-es években belépő dexfenfluraminnak (Isolipan) nem voltak ilyen mellékhatásai, viszont kiderült, hogy jobbszívfél-vitiumot okozhat. Majd jött a sibutramin (Reductil), melyet 2010-ben hipertenzív és cardiovascularis mellékhatások miatt kellett visszavonni. Mindezek után étvágycsökkentő gyógyszer nélkül maradtunk. A zsírfelszívódást gátló orlistattal (Xenical 120, Alli 60 mg OTC) csak a táplálék zsírjának 30%-át lehet eltávolítani, de gastrointestinalis mellékhatásokkal. A világszerte folyó kutatások és vizsgálatok új eredménye, hogy az FDA 2012-ben engedélyezte forgalomba hozni az Amerikai Egyesült Államokban a szelektív 5-HT2/c szerotoninagonista, a telítettségérzést fokozó lorcaserint (Belviq). Sajnos Európában az EMEA 2013-ban ideiglenesen elhalasztotta azt, bizonyos mellékhatások kizárásáig. Cukorbetegek részére injekciós formában rendelkezésre áll a GLP-1-agonista exenatid és -analóg liraglutid, melyek csökkenthetik a testsúlyt is.

Lege Artis Medicinae

Az eleusziszi misztériumok

ANDRÁSSY Gábor, FRECSKA Ede, Glaub Theodora

A misztérium jelentése: „emberi szóval kifejezhetetlen dolgok szemlélése..., csak a kiválasztottak számára megismerhető isteni kinyilatkoztatás”. A misztikusok ennek beavatottjai.

Lege Artis Medicinae

Az angiotenzinreceptorblokkolók idegrendszeri hatásai hypertoniában és dementiában

KOVÁCS Tibor

A renin-angiotenzin rendszer (RAS) a hypertonia kialakulásának és kezelésének szempontjából is az egyik legfontosabb mechanizmus. Elemei nagyrészt az idegrendszerben is megtalálhatók. A RAS gátlásán alapszik az angiotenzinkonvertáz-gátló és az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) antihipertenzívumok hatása. Az ARB-k az agyban különleges szerepet tölthetnek be, mivel nem csökkentik az angiotenzin képződését, csak az AT1-receptoron kifejtett káros hatásait blokkolják, ugyanakkor lehetővé teszik az AT2-receptorokon mediált kedvező effektusok kialakulását. A hypertonia az agyi érbetegségek legfontosabb kockázati tényezője, emellett a kognitív funkciókat is kedvezőtlenül befolyásolja. Kezelésének idegrendszeri következményei is lehetnek, mely az ARB-k esetében az antihipertenzív hatástól függetlenül is kialakuló kedvező hatásokat jelenthetnek a stroke és a dementia kialakulásának szempontjából.

Lege Artis Medicinae

Rövid az élet és megismételhetetlen

SZÉLL Kálmán

Gaál Csaba: Egy életút gondolatai / Sebészfilozófia - Nézeteim Semmelweis Kiadó, Budapest, 2013 Oldalszám: 560

Lege Artis Medicinae

A féregnyúlvány diverticulitise

KRUTSAY Miklós

A gyomor-bél traktusban leggyakrabban a szigmabélen találhatók gurdélyok. Elsőként Kelynack (1) írta le 1893-ban előfordulásukat a féregnyúlványon. A ritkaságszámba menő, veleszületett gurdélyok falát a bélfal valamennyi rétege alkotja, míg a gyakoribb, szerzett diverticulumok (pseudodiverticulumok) falából az izomréteg hiányzik.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Az emberi agy és intelligencia evolúciója

LAKATOS László, JANKA Zoltán

Az élővilág és benne az ember evolúciójának fő hajtóereje a sikeres alkalmazkodás a környezeti változásokhoz, amit véletlenszerű genetikai módosulások és az ebből fakadó „újítások” tesznek lehetővé. Jelenlegi tudásunk szerint az emberré válás körülbelül 7-8 millió évvel ezelőtt az afrikai szavannákon kezdődött el, ahol a felegyenesedett testtartás és a két lábon járás jelentős evolúciós előnyökkel járt. A kézügyesség és az eszközkészítés fejlődésének fő hajtóereje a több táplálékhoz jutás lehetett. Az egyre sikeresebb vadászat révén ősünk több húshoz jutott, ami egyre nagyobb kalóriabevitelt, fehérjékben és esszenciális zsírsavakban gazdag táplálkozást eredményezett. Az idegrendszer működése rendkívül energiaigényes, így az igen nagy méretű emberi agy kialakulásának egyik alapfeltétele volt az étkezés minőségének javulása. Az emberi agy térfogata 3,5 millió év alatt megháromszorozódott, az Australopithecusokra jellemző átlagosan 450 cm3-ről a mai ember esetében átlagos 1350 cm3-re nőtt. Körülbelül 200 ezer éve jelenhetett meg az a genetikai módosulás a génexpressziót szabályozó rendszerben, ami az idegrendszer fejlődését, a szenzoromotoros folyamatokat, a motoros tanulási képességet befolyásolta. A FOXP2-gén mai emberre jellemző szerkezetének kialakulása és megszilárdulása egybeesett a Homo sapiens megjelenésével és elterjedésével az egész földön. Ez a genetikai módosulás tette lehetővé az emberi beszéd kialakulását, ami a humán intelligencia ugrásszerű fejlődésének alapja. A planum temporale az emberi bal agyfélteke beszédfunkciókért felelős központi régiója, ami a bal oldalon sokkal nagyobb. Ez jelenti a legjellegzetesebb humán agyi aszimmetriát. Az anatómiai aszimmetria ebben az esetben jól definiált funkcionális aszimmetriát is jelent, tehát a két félteke működése is eltér egymástól. A kézhasználati preferencia, a lateralizált eszközhasználat révén kialakult agyi aszimmetria a beszéd és az emberi intelligencia kialakulásának előfeltétele. Ugyanakkor ma már nem tartható az a nézet, hogy kizárólag az ember készít eszközöket, mert legközelebbi rokonaink, a csimpánzok az állatvilágban egyedülálló módon nemcsak használják, hanem alakítják is eszközeiket, bonyolultabb eszközök készítésére is megtaníthatók. A tudatos emberi gondolkodással, a humán intelligenciával összefüggésbe hozható egyes agyi jellemzők, például az agyi aszimmetria vagy a tükörneuron-rendszer és az ahhoz kapcsolódó „tudatosság”, a „theory of mind” (mentalizáció) meglepő módon majmoknál is megjelenik. Míg azonban az emberi intelligencia végtelenül rugalmas és sokféle, addig az állati specializált, egyfélét képes magas szinten produkálni. Jelen tudásunk szerint az intelligencia szintjével anatómiai és élettani szempontból elsősorban az agykérgi neuronok száma és az idegpályák ingerületvezetési sebessége mutat összefüggést, amely pedig a myelinisatio mértékének függvénye.A kognitív funkciók, s ennek részeként a beszéd fejlődésének evolúciós hajtóereje a kisebb energiát használó, mégis hatékonyabb kommunikáció igénye, a szociális dominancia, a csoporton és a fajon belüli vagy más fajokkal szembeni versenyelőny, ami javítja az élelemszerzés esélyét. A jobb mentális képességek emellett szexuális dominanciát is eredményeznek, ami az „okosságra hajlamosító” gének erősödésének kedvez. Az emberi tudat evolúciójának története annak adaptív, a túlélést segítő jellegét hangsúlyozza. A minőségi változást jelentő tudatos gondolkodás kialakulásának alapvető feltétele volt a beszéd kialakulása, ami minden más élőlénytől alapvetően megkülönböztet bennünket.

Lege Artis Medicinae

A minimális öntudat és a szkizofrénia ipszeitás- hiperreflexió modellje

HORVÁTH Lajos

A tanulmány célja a szkizofrénia ipszeitás-hiperreflexió modelljének rövid bemutatása a minimális öntudat elmefilozófiai koncepciójának fényében. A minimális öntudat értelmében nincs tapasztalat a tapasztaló szubjektumra vonatkozó önreferencia nélkül. Dan Zahavi és Uriah Kriegel nézetei szerint a minimális öntudat, illetve élményeink számunkra-valósága, patológiás állapotokban is sértetlen marad. A kortárs fenomenológiai pszichiátriai elemzések azonban olyan élménybeszámolókat nyújtanak, amelyek kétségbe vonják az élmények tulajdonlásának sérthetetlenségét és átrajzolják a minimális öntudat topográfiáját. A minimális öntudat vizsgálata a filozófia és a klinikum közötti együttműködés új horizontját nyithatja meg.

Lege Artis Medicinae

[Pszichoneuroimmunológia és a megtestesült elme]

SZABÓ Attila

[A kortárs tudatkutatás egyik jelentős filozófiai törekvése egy olyan magyarázati keretrendszer létrehozása, mely sikeresen képes megbirkózni a test-tudat viszony filozófiai problémájával. Descartes gyakran mint a dualizmus atyja jelenik meg a modern elmefilozófiában. A fenomenológia és megtestesült elme irányzatai talán képesek feloldani a dualizmus problémáját az életvilág és a szubjektum tapasztalati jellem­zőinek vizeiben. A pszichoneuroimmunológia legújabb eredményei szerint léteznek olyan szomatopszichikus mechanizmusok, melyeken keresztül egyes testi stimulusok ideglélektani történésekké transzformálhatóak, ezzel megváltoztatva az egyén bizonyos viselkedési mintázatait. Ezek a változások maguk után vonhatják a megélt test (Leib) minőségi jellemzőinek módosulását is, a szubjektív tapasztalat változásával egyetemben. Az élettudományok és a megtestesült elme modern elméleteinek együttes alkalmazása olyan új, gyümölcsöző és heurisztikus megközelítési módok létrehozásához vezethet, melyek segíthetnek a „test-tudat jelenség” mindeddig ismeretlen jellemzőinek feltárásához. A jelen tanulmányban röviden kísérletet teszek egy olyan vizsgálati keretrendszer létrehozására, mely - Husserl és Merleau-Ponty nyomán - a klasszikus fenomenológiai gondolkodáson, és a kortárs orvosi-biológiai kutatások eredményein alapul.]