Lege Artis Medicinae

Tényleg megmentik őket?

VITRAI József, BAKACS Márta

2011. NOVEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(11)

Miközben feleződött az akut myocardialis infarctusok száma, ma többen halnak meg ischaemiás szívbetegségben, mint 20 évvel ezelőtt Magyarországon! Már hozzászokhattunk, hogy meg-megújuló dicshimnuszok jelennek meg a hazai médiában arról, hogy az utóbbi két évtizedben megfeleződött a heveny szívinfarktus halálozása Magyarországon.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Tévhitek és valóság - a hospice-ról

HEGEDÛS Katalin

A hospice-ellátás több mint húsz éve létezik Magyarországon és még mindig számos misztikum és tévhit veszi körül. Misztikum, hiszen a rákbetegség, a halál és haldoklás kérdése mindmáig kevéssé feloldott tabu és ezáltal a halál és haldoklás helyszínét, a haldokló betegek gondozását övező kérdések is azok.

Lege Artis Medicinae

A hypertonia kezelése krónikus obstruktív légúti betegség társulásakor - A nebivolol jelentősége

FARSANG Csaba

A hypertonia és a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) együttes előfordulása egyre gyakoribb. A COPD felismerésének jelentősége a megfelelő antihipertenzív szerek megválasztása szempontjából fontos. A vérnyomáscsökkentők közül a hypertoniás és COPD-s betegek kezelésében alkalmazhatók a diuretikumok, az ACEgátlók, az angiotenzinreceptor-blokkolók és a kalciumantagonisták mellett a kardioszelektív β-receptor-blokkolók is, hiszen ezek a szerek csökkentik az össz- és a cardiovascularis mortalitást. Közülük kiemelendő a leginkább kardioszelektív nebivolol, mert - amellett, hogy nincs klinikailag jelentős hatása a légzésfunkciós paraméterekre - egyéb hatásainál fogva (fokozza az NO-szintézist) kedvezően befolyásolja a COPD-ben kialakuló légzésfunkciós károsodást, hemodinamikai eltéréseket (cor pulmonale), valamint a légúti gyulladásban és endotheldiszfunkcióban szereplő lokális faktorokat is.

Lege Artis Medicinae

II. Ferenc fülbaja és a brit birodalom

GERLINGER Imre

I. Erzsébet (1533-1603) angol királynő, VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya, 1603-ban utód nékül hunyt el, így őt a trónon Stuart Mária egyetlen - második házasságából származó - fiúgyermeke, a későbbi VI. Jakab skót király követte, aki I. Jakab néven lett Anglia királya is, ezáltal egyesítve a skót és az angol koronát.

Lege Artis Medicinae

„Fiúk mint áldozatok”, avagy a gyerekkori bántalmazás lehetséges népegészségügyi következményei

GYŐRFFY Zsuzsa, IMOLA Sándor, CSOBOTH Csilla, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Míg a fizikai bántalmazással kapcsolatos szakirodalom elsősorban a női áldozatokra fokuszál, a férfiak gyermekkori bántalmazása a keveset vizsgált területek közé tartozik. Vizsgálatunkban célul tűztük ki, hogy a férfiak gyermekkori bántalmazásának lehetséges hatásait vizsgáljuk a felnőttkori pszichés egészségre. MÓDSZEREK - Elemzéseink mintáját a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés férfi tagjai szolgáltatták (N=4675). EREDMÉNYEK - Mintánk közel 13%-a számolt be a szülő, illetve más fontos személy általi fizikai bántalmazásról. A nem bántalmazott férfiakkal való összehasonlításkor megállapítottuk, hogy a bántalmazott férfiak esetében szignifikánsan gyakoribb a depressziós zavar, az öngyilkossági gondolat és kísérlet jelenléte. A dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a szorongásos zavarok és az alvászavarok nagyobb arányúak. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a bántalmazott férfiak esetében szignifikánsan nagyobb arányú a házastársi stressz, illetve jellemzőbb az is, hogy kevesebb gyermeket vállalnak. A kapott eredmények többváltozós modellben való értelmezése azt mutatta, hogy a bántalmazás a depresszió, az öngyilkossági gondolatok és kísérletek, a dohányzás és az alkoholfogyasztás - egyéb változóktól független - meghatározó rizikótényezője. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a gyermekkori fizikai bántalmazás jelentős hatással bírhat számos felnőttkori pszichés zavar, illetve maladaptív viselkedés meglétére. Ugyanakkor a fizikai bántalmazás és a pszichés zavarok közötti kapcsolat pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

Lege Artis Medicinae

A bocsánatkérés nyelvei

SZONDY Máté

Chapman G, Thomas J: Ha nem elég a sajnálom. A bocsánatkérés öt nyelve Harmat Kiadó, 2010 268 oldal ISBN: 978 963 2880 50

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)]

CAGDAS Erdogan, NEDIM Ongun, SELIM Tümkaya, HAKAN Alkan, NEŞE Öztürk

[Célkitűzés - A krónikus betegségben, így például diabeteses neuropathiás fájdalomban szenvedők esetén gyakori a depresszió és a szorongás. A fájdalom erősebbnek tűnik azoknál a betegeknél, akiknél a fájdalomhoz depresszív tünetek csatlakoznak. Vizsgálatok szerint a pregabalin enyhíti a szorongást és a depressziót. Mindez felveti a kérdést: a pregabalin fájdalomcsillapító hatását analgetikus vagy hangulatjavító hatása eredményezi? A vizsgálat azt a célt tűzte ki, hogy kiderítse, a pregabalin diabeteses neuropathiás fájdalomban kifejtett pozitív hatása egyedül fájdalomcsillapító hatásának köszönhető-e, azaz kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom? Módszerek - A retrospektív vizsgálatban 46, olyan diabeteses neuropathiás fájdalomban szenvedő beteg pregabalinkezelés előtti és utáni NRS-pontszámait hasonlítottuk össze, akik HADS-pontszámai nem változtak a kezelés alatt. Eredmények - A pregabalinkezelés csökkentette az NRS-pontszámokat. Következtetés - A pregabalinkezelés során bekövetkező fájdalomcsökkenés független a pregabalin depresszióra és szorongásra gyakorolt hatásától.]

Lege Artis Medicinae

Újabb viták az eutanáziáról és a palliatív terápiáról

HEGEDÛS Katalin

Az élet végével kapcsolatos etikai és jogi döntések mind a szakmai, mind a nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak. Azokban az országokban is, ahol az eutanázia nem engedélyezett, időről időre vannak szenvedő betegek, akik a nyilvánosság bevonásával próbálják keresztülvinni akaratukat, hogy részesítsék őket kegyes halálban.

Nővér

A munkával és élettel való elégedettség összehasonlító elemzése magyar és német műtő asszisztensek körében

MÁTÉ Szilvia, PHIL. TIGGES-LIMMER Katharina, PUSZTAFALVI Henriette

A vizsgálat célja: A szerzők célja volt felmérni és összehasonlítani magyar és német műtő asszisztensek /műtősnők, műtőssegédek/ körében, hogy a munkahelyi problémák, stressz, a munkahelyi elismerés, siker, a társas támogatás miként befolyásolják a munkával és élettel való elégedettséget valamint, hogy miként viszonyulnak a dolgozók a munkához, mennyire veszélyezteti őket a kiégés. Anyag és módszer: A számítógépes anonim adatfelvétel 2015 októberében történt az AVEM /Arbeitsbezogene Verhaltens-und Erlebensmuster/ és egy saját szerkesztésű szocio-demográfiai kérdőív alkalmazásával magyar és németországi klinikákon dolgozó műtő asszisztensek körében. Eredmények: A két vizsgált csoportban a dolgozók eltérően ítélik meg a stresszhelyzeteket és a munkahelyi problémákat. A munkával való elégedettség egyformán fontos minkét csoportban, azonban a magyar dolgozók élettel való elégedettségét nagyobb mértékben befolyásolja. A magyar asszisztensek a stresszhelyzetekre hatékonyabb megoldást találnak, kevésbé veszélyeztetettek a kiégésre. A társas támogatás megléte mindkét csoportban pozitívan hat a munkahelyi problémák leküzdésében. Következtetések: Az asszisztensek munkaelégedettsége hatással van az élettel való elégedettségükre. A munka és a magánélet különválasztásának képessége valamint a munkahelyi stressz kezelése eltérő a vizsgált asszisztensek körében. A munkával való elégedettség munkahelyi egészségfejlesztési programokkal javítható, növelhető.

Nővér

Pulzushullám terjedési sebesség mérése egyetemisták körében

KALMÁR Ágota, PÓSA Gabriella, FINTA Regina, NAGY Edit, SZILÁGYI Levente

A vizsgálat célja: Kutatásunk célja, hogy kimutassuk a rendszeres testedzés artériákra gyakorolt kedvező hatását. Anyag és módszer: Kutatásunkban 42 önkéntes egyetemista (29 nő; 13 férfi; kor 24±2,71) vett részt. Felmértük antropometriai adataikat, szegmentális, visceralis testösszetételüket (TanitaSBCA), illetve artériás stiffness paramétereiket (Arteriográf). Az alanyok 8 hetes tréningprogramban vettek részt. Korábbi fizikai aktivitásuk alapján két csoportra osztottuk őket: a beavatkozási-csoport kutatásunk során kezdte az edzést, míg a kontrollcsoport évek óta folyamatosan edz. Eredmények: Az életkori dekádokra jellemző artériás pulzushullám terjedési sebesség (PWVao) referencia értékhez hasonlítva szignifikáns különbséget mutatott mindkét csoportunk. A PWVao edzés hatására a beavatkozási csoportban szignifikánsan javult a tréning hatására (6,23±0,79; 5,87±0,59 p<0,01); míg a kontrollcsoport esetében nem mértünk jelentős változást (5,85±0,54; 5,87±0,63 p=0,80). A testösszetétel adatok minimális korrelációt mutatnak a PWVao-el. Következtetések: A rendszeres edzés kedvező hatással van az artériák egyik stiffness paraméterére. Már 8 hét alatt szignifikáns változást lehet elérni az artériák merevségének csökkentésében, illetve ez az állapot hosszútávú folytonos edzéssel fenntartható.

Lege Artis Medicinae

Az egészségkárosító kockázatok ismerete az egészségügyi szakdolgozók körében

SZOBOTA Lívia, BALOGH Zoltán

BEVEZETÉS - A vizsgálatunk célja az egészségügyi szakdolgozók ismereteinek felmérése azon egészségkárosító kockázatokról, veszélyekről, melyek a munkavégzés során érhetik őket. ANYAG ÉS MÓDSZER - Az adatgyűjtés kvan­titatív vizsgálat keretében, önkitöltős kér­dőív alkalmazásával történt, azon egész­ség­ügyi szakdolgozók körében, akik jelen­leg több műszakos munkarendben foglalkoztatottak vagy vezetői beosztásúak és a munkaviszonyuk mellett egészségügyi felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Az adat­elemzés Microsoft Excel szoftver és SPSS program segítségével készült, Pear­son-féle χ2-próbával, Mann-Whit­ney-teszt alkalmazásával (p<0,05), valamint le­író statisztikai módszerekkel. EREDMÉNYEK - A vizsgálatban részt vevő 134 egészségügyi szakdolgozó az őket veszélyeztető egészségkárosító kockázatokat nem ismeri maradéktalanul. KÖVETKEZTETÉS - A válaszadók a munkahelyi veszélyekkel, kockázatokkal nincsenek tisztában. Összességében megállapítható, hogy az egészségkárosodás elkerülése miatt szükséges a foglalkozás-egész­ségügy és a munkavédelem közre­mű­kö­dése.