Lege Artis Medicinae

Surveillance-vizsgálat nagy forgalmú kórház belgyógyászati osztályán

SCHAREK Petra, LÉTAY Erzsébet, KATONA Katalin, RÓKUSZ László

2012. ÁPRILIS 20.

Lege Artis Medicinae - 2012;22(04)

CÉLKITŰZÉS - 2010 novemberében felmértük a Honvédkórház I. Belgyógyászati Osztályára felvett betegek körében a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus és Gram-negatív kiterjesztett spektrumú β-laktamáz- termelő baktérium hordozását és detektáltuk a kórházi kezelés időtartama alatt az általuk okozott kolonizáció, illetve infekció előfordulási gyakoriságát. MÓDSZERTAN - A betegadatok és az eredmények regisztrálásához adatlapot állítottunk össze. A betegek tájékozott beleegyezését követően a mintavétel felvételkor és kibocsátáskor az egyik elülső orrkagylóból, a torokból és a végbélnyílás körüli területről történt vattapálcával. A mikrobiológiai minta feldolgozása a Mikrobiológiai Szakmai Kollégium által kidolgozott munkamódszer alapján történt. EREDMÉNYEK - A vizsgált hónapban 134 beteg került felvételre, közülük 105-en egyeztek bele a vizsgálatba. Felvételkor hat beteg (5,7%) hordozott meticillinrezisztens Staphylococcus aureust és öt beteg (4,76%) kiterjesztett spektrumú β-laktamáz-termelő Escherichia colit. Egy esetben (0,95%) nosocomialisan alakult ki végbéltáji kolonizáció kiterjesztett spektrumú β-laktamáztermelő Enterobacter cloacae-val. Két esetben (1,9%) Streptococcus pyogenes végbéltáji hordozása igazolódott. KÖVETKEZTETÉSEK - Az osztályunkon a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus szűrésének jelentőségét az adja, hogy magas a Hematológiai Részlegre visszatérő betegek aránya, a 2010. évben pedig az osztályunkra felvett betegek 4,5%-át helyeztük át sebészeti profilú osztályra. A mintavétel helyének meghatározása kiemelt jelentőségű. A Gram-negatív kiterjesztett spektrumú β-laktamáz- termelő baktériumokkal történt végbéltáji kolonizáció előfordulási gyakorisága a nemzetközi adatoknak megfelelt. A vizsgált speciesek által okozott infekciót megfigyelésünk ideje alatt nem detektáltunk.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Franz Kafka betegsége és világképe

GERLINGER Lilla

Franz Kafka Prágában született 1883. július 13- án. Német nemzetiségű volt a család, de mivel a gettóban éltek, megszűnt a kapcsolatuk a prágai német kisebbséggel. Franz Kafka apja erőteljes tekintéllyel uralkodott a család felett. „A szüleim el nem fogadásával és zsarnokságával szembesülve, a családomban még inkább idegenként, mint külföldi voltam jelen”- írja, és valóban: egyszerre érezte magát idegennek saját családjában és városában is.

Lege Artis Medicinae

Roma daganatos betegek betegségképe és egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjei

ROHÁNSZKY Magda, NÓTÁR Ilona, SZABÓNÉ Kármán Judit, KONKOLY THEGE Barna

BEVEZETÉS - Exploratív, kvalitatív vizsgálatunk célja volt a roma/cigány1 kisebbség daganatos betegséghez és annak kezeléséhez való viszonyába bepillantást nyerni. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Vizsgálatunkban 20 fő (60% nő; átlagéletkor: 39,2±15,1 év) vett részt, akikkel félig strukturált kérdéssor alapján mélyinterjú készült. A kutatásba bekerült interjúalanyok a hazai roma populáció csoportösszetételét viszonylag jól tükrözik. EREDMÉNYEK - Interjúalanyaink többsége a félelemkeltő, büntetést, az élet végét jelentő rákbetegség kiváltó okaival kapcsolatban tanácstalan. Válaszadóink még a rákbetegek általános alulinformáltságát figyelembe véve is nagyon hiányosan voltak tájékozottak. A szoros családi jelenlétben megnyilvánuló társas támogatás ellenére az érzelmi problémákat sokszor nincs kivel megosztaniuk. A válaszadók mintegy fele számolt be cigányságának tulajdonított udvariatlan, szakszerűtlen kezelői magatartásról. Ezen esetek jó részében azonban kiderült, hogy a diszkriminációként értelmezett viselkedés az ellátórendszer általános hibájából származó hiányosság. Interjúalanyaink gyógyulással kapcsolatos lehetőségeiket szinte kizárólag az orvosi kezeléseken való megjelenésben látják, az életmódváltás kevéssé, az alternatív medicina szinte egyáltalán nem kap teret. KÖVETKEZTETÉSEK - Szükséges a roma betegekkel való speciális kommunikációra való felkészítés - elsősorban az alapellátásban dolgozók esetében. Szintén fontos lenne olyan, egyszerű nyelvezetű tájékoztató anyagok készítése a rákbetegséggel, szükséges életmódbeli változtatásokkal kapcsolatban, amely a roma betegek számára érthető, segíti megküzdésüket, és támpontokat ad a megelőzéshez is.

Lege Artis Medicinae

Etikai kérdések a pszichoterápiában - I. rész

KOVÁCS József

A 26 éves beteg borderline személyiségzavara miatt Béres doktortól heti három ülésben történő analitikusan orientált, feltáró pszichoterápiában részesül. A kezelés első hónapja alatt a dolgok jól mennek, a beteg úgy érzi, hogy Béres doktor empatikus és figyel rá. Csodálja őt ezért, és ezt meg is mondja neki.

Lege Artis Medicinae

Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

BÍRÓ Mátyás, BÜDI László, AL-JAZAIRI Abdul Baki

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Lege Artis Medicinae

Húsz év a tehetségekért

GYIMESI Ágnes Andrea

A tehetség minden téren egyik legfőbb kincsünk. Az egész oktatási folyamatban jelen kell, hogy legyen az idevágó figyelem. A tudományos művészeti és társadalmi fejlődés, haladás záloga.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Aktív fertőzésfelügyeleti („surveillance”) tapasztalatok neurológiai intenzív terápiás osztályon

CSIMA Zoltán, HRADECZKY Katalin, SIMONNÉ SZAPPANOS Erzsébet, BERECZKI Dániel, SIPOS Ildikó

Az infekciókontroll az ápoltak és a kórházi személyzet védelmét szolgáló komplex rendszer, amelynek fontos eleme a fertőzések monitorozása. A kórházi ellátással összefüggő infekciók folyamatos felügyelete a betegbiztonság és a minőségbiztosítás egyik legfontosabb részterülete. Munkánk célja az intenzív ellátásra szoruló neurológiai betegek között előforduló, kórházi ellátással összefüggő infekciók mértékének felmérése, a jellegzetes fertőzési formák és a leggyakoribb kórokozók megismerése volt. A vizsgálatot fél éven keresztül végeztük az Országos Epidemiológiai Központ által meghirdetett HELICS módszertan szerint. Ennek alapján minden betegnél, aki legalább 48 órán át intenzív ellátásban részesült, megfigyeltük a fertőzéseket és a fertőzési kockázatokat (eszközhasználat, antibiotikum-terápia stb.). A féléves vizsgálat alatt megfigyelt 88 betegnél összesen 16 kórházi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltunk, melyek között egyaránt előfordult mono- és polimikrobás infekció is. A fertőzéseket főként Gram-pozitív mikrobák váltották ki, de előfordult multirezisztens kórokozó is. A fertőzéstípusok közül egyértelműen a klinikai diagnózisú pneumonia dominált. Az alacsony mikrobiológiai mintavételi arány mellett regisztrált fertőzések a mintavétel gyakoriságának növelését indokolják, így még pontosabb fertőzési adatok nyerhetők. A standardizált fertőzési adatok összehasonlítása után az infekciókontroll megerősítését tartjuk a megelőzés legfontosabb feladatának.

Ideggyógyászati Szemle

[Sclerosis tuberosás betegek gondozása]

FOGARASI András, GYORSOK Zsuzsanna, BODÓ Tímea

[A sclerosis tuberosa egy autoszomális dominánsan öröklődő genetikai betegség, mely a legkülönbözőbb szervekben manifesztálódik benignus tumorok, illetve proliferációs zavarok formájában. A fenotípus rendkívül változatos az enyhe bőrtünetektől és tünetmentes idegrendszeri eltérésektől az epilepsziás rohamokon, értelmi fogyatékosságon, autizmuson át az életet veszélyeztető nefrológiai, cardialis és pulmonológiai szövődményekig. Dolgozatunk célja, hogy összefoglalja e multiszisztémás betegség diagnosztikai kritériumait, terápiás lehetőségeit és gondozási feladatait, külön hangsúlyozva a legfontosabb neurológiai vonatkozásokat. A legfrissebb nemzetközi guideline és a hazai protokollok összehasonlításával szeretnénk elérni, hogy minden sclerosis tuberosás beteg megkapja az optimális ellátást hazánkban is.]

Nővér

A fisztula ápolása, a monitorozás és a vérhőmérséklet monitor segítségével történő surveillance előnyei

GREGUSCHIK Judit, RIKKER Csaba, LUKÁCSI Attila, MOGYORÓSI Róza

Bevezetés: A hemodializált betegek elsődlegesen választandó vérnyerési helye a natív arteriovenózus fisztula (AVF), ezért a vérnyerési hely tartósságának, használhatóságának, élettartamának megőrzése és növelése céljából, a monitorozás és felügyelet kiemelt jelentőséggel bír. A vizsgálat célja: A dialízis központunkban működő AVF felügyeleti protokoll értékelése. Vizsgálati módszer és minta: Az AVF monitorozását és surveillance-át központunkban 2003. februárjában kezdtük. 2015 májusáig 307 beteg adatait értékeltük. Eredmények: A rendszeres fizikális vizsgálat mellett fisztula áramlásméréseket (Qa) végeztünk Fresenius 4008, vagy 5008 dialízis készülék vérhőmérséklet monitor segítségével. Szűkület gyanúja esetén Color Doppler Ultrahang (CDU), és/vagy fisztulográfia történt, mely során 154 betegnél, 344 sztenózis igazolódott. Percutan transzluminalis angioplasztika 241 esetben 127 betegnél történt. Új fisztula készítésére csupán 24 alkalommal volt szükség 21 betegnél. 2010-től a Qa vizsgálatokat havi rendszerességgel végezzük. Ennek eredményeként a fisztulán kezelt betegek száma 75%-ról 84 %-ra emelkedett. Következtetések: A vérnyerési helyek rendszeres monitorozása, surveillance-a, és időben történő korrekciója csökkentheti a trombózisrátát és a centrális véna katéterek használatának szükségességét.

Lege Artis Medicinae

A tbc laboratóriumi diagnosztikájának helyzete Magyarországon

KÖDMÖN Csaba, SZABÓ Nóra, NAGY Erzsébet

Az elmúlt évtizedben jelentősen javult a tuberkulózis járványügyi helyzete Magyarországon. Az incidencia ma már 20/100 000 lakos alatt van, ezért a diagnosztikát végző laboratóriumi hálózatnak új kihívások elé kell néznie. Az éves esetszám csökkenésével kevesebb vizsgálat elvégzésére lesz szükség, viszont nagyobb hangsúlyt kell fektetni a diagnózis felállításához szükséges idő lerövidítésére, a hatékonyabb tenyésztésre, a rezisztenciavizsgálatokra, valamint a járványügyi érdekből végzendő molekuláris tipizálásra. Az összefoglaló célja, hogy az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ által publikált adatok alapján áttekintést adjon a magyarországi tbc-diagnosztikai hálózat helyzetéről és az előtte álló kihívásokról.