Lege Artis Medicinae

Sikertelen terhességek immunológiai háttere Újabb terápiás lehetőségek

FÜLÖP Vilmos

2008. DECEMBER 19.

Lege Artis Medicinae - 2008;18(12)

A visszatérő vetélés és az in vitro fertilizáció utáni beültetés sikertelensége a nők millióit érinti évente. Az orvostársadalom komoly problémája, hogy az esetek mintegy 75%-ában az oki tényező soha nem derül ki. Tekintettel arra, hogy a habituális vetélésnek több, anatómiai, morfológiai, genetikai, belgyógyászati bakteriológiai, valamint immunológiai oka is lehet, az ez irányú kivizsgálások elkerülhetetlenek. Az immunológiai háttér egyrészt autoimmun betegségekhez, másrészt immunregulációs patológiai jelenségekhez köthető. Az immunológiai háttér felderítésére irányuló és a mai gyakorlatban alkalmazott vizsgálatok, illetve vizsgálati területek jelentőségének rövid tárgyalása után az újabb, főleg immunológiai megalapozottságú terápiákat ismertetem: az eddigi eredmények általánosságban azt mutatják, hogy az immunglobulin-készítmények biztonsággal alkalmazhatók a terhesség alatt. Immunvetéléses eseteinkben e terápia hatékonysága 93,5%-os volt. A partnerspecifikus thrombocytakészítmény csak meghatározott, igazoltan immunológiai hátterű esetekben alkalmazható, az intravénás immunglobulin (IVIG) kezelések alternatívájaként. A terápia monitorozása, vagyis az IVIG funkcionális hatékonyságának megítélése az anyai vérsavóban az FcR-blokkoló ellenanyag meghatározásával történhet. A funkcionális százalékos blokkolóérték alapján a dózis és a beadások száma módosítható.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Lege Artis Medicinae

Összehangolódás

KOLIN Péter

A zene szeretete és értő művelése az egészséges társadalomnak is fokmérője” - ezekkel a szavakkal adta át dr. Batta András, a Zeneművészeti Egyetem rektora a Musica Dilecta díjat a fennállása 25. évfordulóját ünneplő Semmelweis vonósnégyesnek 2008 áprilisában.

Lege Artis Medicinae

Egy híres bal fül története

GERLINGER Imre

Van Gogh életét számos mítosz övezi, annyit mindenki tud róla, hogy élete során pszichiátriai kezelés alatt állt és gyakori krízisek nehezítették életét. Az egyik leggyakrabban idézett ilyen mozzanat öncsonkítása, amelynek összetevőit, lelki hátterét elemzi az írás.

Lege Artis Medicinae

Hasonlót hasonlóval – A homeopátia Magyarországon

KÖLNEI Lívia

A homeopátia alapelveit Christian Friedrich Hahnemann (1755-1843) német orvos, kémikus dolgozta ki 1790 és 1843 között. Hahnemann a váltóláz ismert gyógyszerével, a kininnel kísérletezve azt figyelte meg, hogy ha kellően nagy adagot vesz be a szerből, ugyanazokat a tüneteket tapasztalja magán, mint amit maga a betegség produkál.

Lege Artis Medicinae

Kötődésre teremtve – Daniel Goleman: Társas intelligencia. Az emberi kapcsolatok új tudománya

FERENCZI Andrea

Buthán - a Himalájától keletre egy apró királyság - népe össznemzeti boldogságát éppen olyan fontosnak tartja, mint a bruttó nemzeti összterméket (GDP), ami egy ország standard gazdasági mutatója.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A mesothelioma korszerű kezelése

MOLDVAY Judit, HEGEDŰS Balázs, KOVÁCS Ildikó, DÖME Balázs

A pleura malignus mesotheliomája a mellhártya rosszindulatú daganata, amelynek kifejlődése szoros összefüggést mutat az azbeszttel való érintkezéssel. Előfordulási gyakorisága mind Európában, mind pedig hazánkban növekvő tendenciát mutat. Erre a betegségre gyakran a gyors és végzetes lefolyás jellemző, a kezelési lehetőségek pedig mind a mai napig igen korlátozottak. Minden erővel azon kell lenni tehát, hogy ennek a rosszindulatú daganatos betegségnek a patológiai és molekuláris jellemzőit jobban megismerhessük, elősegítve ezáltal új kezelési stratégiák kidolgozását. Jelen összefoglalóban áttekintjük a napjainkban rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket, illetve a kísérleti- és klinikai vizsgálati fázisban lévő új terápiás megközelítéseket.

Klinikai Onkológia

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

SZONDY Klára, BOGOS Krisztina

Az utóbbi években az onkológia területén hatalmas kutatás folyik és ennek eredményeként lényegesen hosszabb túlélést láthatunk az orvoslás ezen területén. A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, kezd a krónikus betegségek családjába tartozni. Mind a sebészeti bravúrok, mind a sztereotaxiás radioterápia és a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban sem ritka az ötéves túlélés, relatíve hosszú progresszióig eltelt idő mellett. Nagy túlélési előnyt jelentett a korábbi, harmadik generációs citotoxikus kombinációk után a hozzáadott, érnövekedés- gátló (VEGF-gátló) maintenance kezelés vagy a folyamatos pemetrexed citotoxikus kemoterápia. Az első igazi áttörést, a hosszú progressziómentes túlélést a célzott kezelés hozta, amely ismert driver mutációk mellett bizonyult hatékonynak. A másik nagy eredményt, különösen az éveken át „mostoha” laphámsejtes karcinómánál, az immunterápia, az immunellenőrző pontok gátlása jelentette, amelynek hatékonysága adenocarcinomában is igazolódott. Számos kutatás folyik az immunterápia adjuváns, neoadjuváns, valamint kombinált alkalmazásával (akár sugárterápiával, akár citotoxikus kemoterápiával kombinálva).

Klinikai Onkológia

Sugárkezelés és immunterápia kombinációja

HIDEGHÉTY Katalin, BRUNNER Szilvia, SZABÓ Zoltán Imre, SZABÓ Emília Rita, POLANEK Róbert, TŐKÉS Tünde

Nagyszámú kísérletes és klinikai adat bizonyítja a széles körben terjedő immunterápia és a lokális sugárkezelés korszerű formáinak szinergista hatását, nemcsak a sugárkezelt malignus elváltozás eliminálásában, hanem az immunmediált, szisztémás antitumoralis hatás fokozásában. E különböző támadáspontú, jól tolerálható bináris rendszer egymást erősítő hatásának maximális kiaknázása céljából nagy fontosságú a megfelelő betegszelekció, a két modalitás sorrendjének, a besugárzás sugárminőségének (részecske), dozírozásának (összdózis, frakciószám), a céltérfogat nagyságának és az egyéb szupportív és tumorellenes gyógyszerek alkalmazásának meghatározása. Az eddig felhalmozódott adatokból már levonhatók következtetések, melyek segítenek a mindennapi onkológiai ellátásban. Ezért, áttekintve az együtthatás patomechanizmusát, molekuláris hátterét és a klinikai eredményeket, kiemeljük a legfontosabb paramétereket, melyek az ionizáló sugárzás abszkopális hatását, illetve ezzel az immunterápia hatékonyságát növelhetik. Az immunterápia és a sugárkezelés integrációja, és a betegek számára előnyös alkalmazás irányelveinek kidolgozása a folyamatban lévő számos klinikai vizsgálat értékelése után várható. Ha igazolódnak a preklinikai eredmények, valódi paradigmaváltás következhet be a sugárterápiában, radioimmunterápiában.

Klinikai Onkológia

A prostatarák korszerű gyógyszeres kezelése

PETRÁNYI Ágota Eszter, BODROGI István

Bár a metasztatikus prostatarák továbbra sem gyógyítható betegség, a kasztrációrezisztens prostatarákos (CRPC) betegek kezelésében az elmúlt években rendkívüli fejlődésnek lehettünk tanúi. Az új szerek kifejlesztésénél a prostatarákok progressziójában kiemelt szerepet játszó molekuláris célpontokra összpontosítottak, mint az androgénreceptor (AR) és a növekedési faktorok jelátviteli útjaira, az immunrendszer működésére és a csontáttétek kialakulásának molekuláris célpontjaira. Az új készítmények — cabazitaxel, abirateron-acetát, enzalutamid, sipuleucel-T, denosumab és rádium-233 — megváltoztatták a metasztatikus CRPC-s (mCRPC) betegek kezelését és túlélési esélyeit. A prostatarák változatos betegség, így a kezelés megválasztása során fi gyelembe kell venni az adott beteg egyéni jellegzetességeit. Ennek az összefoglalónak a célja a prostatarák különböző molekuláris útvonalai szempontjából a legfontosabb új eredmények összegezése, valamint annak a megtárgyalása, hogy ezek az eredmények milyen hatással lehetnek a jövőbeni kezelésékre.

Klinikai Onkológia

Onkológiai kezelések okozta perifériás neuropathia

DEMETER Gyula

A neuropathiás fájdalom az idegrendszer károsodása vagy működészavara következtében jön létre. Pontos patomechanizmusa nem ismert. A klinikai kép igen jellegzetes, ennek ellenére a súlyosság megítélése sok esetben szubjektív, pontatlan. A diagnózishoz validált mérési eredmények kellenek, melyhez standardizált vizsgálati módszerekre van szükség. A hagyományos kemoterápiák indukálta perifériás neuropathia (CIPN) a daganatos betegekben széles körben ismert. Az újabb kezelések - molekuláris válaszmódosítók, immunterápiák - okozta mellékhatásokról való ismeretek kevésbé elterjedtek. Az alábbiak a daganatellenes kezelés okozta perifériás neuropathiát tekintik át röviden az új terápiákat is érintve. A perifériás neuropathia kezelése jelenleg tüneti. A neurotoxicitás korai felismerése azért fontos, mert a terápia leállítása vagy dózismódosítás révén megelőzhető a további súlyos idegrendszeri károsodás. A megelőzésben vagy kezelésben további alapkutatási eredményekre van szükség.