KŐVÁRI Bence, DONKÓ Veronika, PIUKOVICS Klára
2016. ÁPRILIS 20.
Lege Artis Medicinae - 2016;26(04)
BEVEZETÉS - Az idült myeloproliferativ neoplasiák (MPN) egyik típusa a myelofibrosis, amelynek egyik jellemző következménye az extramedullaris vérképzés. Ezen jelenség általában a lépet és a májat érinti; amennyiben más szervek is érintetté válnak, nem hepatosplenicus extramedullaris vérképzésről beszélünk. Nem hepatosplenicus manifesztáció előfordulási esélyét korábbi splenectomia fokozhatja. ESETISMERTETÉS - Öt éve primer myelofibrosissal kezelt, splenectomián átesett 66 éves nő nyolc hónappal a halála előtt recidív ascites, hasűri teltségérzés és dyspnoe miatt került kórházi felvételre. Képalkotó vizsgálatok pancreasterületi térfoglaló folyamatot írtak le, a peripancreaticus nyirokcsomók megnagyobbodásával. Az előrehaladott hasnyálmirigy-carcinomának véleményezett folyamat progrediált és a beteg elhunyt. A kórboncolás során végzett szövettani vizsgálat alapján a térfoglaló folyamat extramedullaris vérképzésnek bizonyult. KÖVETKEZTETÉSEK - Myelofibrosisban szenvedő betegek esetében újonnan jelentkező térfoglaló folyamatok esetén második primer elváltozás mellett érdemes nem hepatosplenicus extramedullaris vérképzésre is gondolni, különösképpen akkor, ha az anamnézisben lépeltávolítás is szerepel.
Lege Artis Medicinae
A szívelégtelenség gyakorisága, fontossága miatt annak kezelésével, megelőzésével mindegyik klinikusnak foglalkoznia kell. A szerző összefoglalja azokat az életmódi és diétás tanácsokat, gyógyszerelési megfontolásokat melyeknek preventív hatásuk van a szívelégtelenség kezelésében.
Lege Artis Medicinae
A Magyarországon is egyre szaporodó „orvosperek” korában tanulságos és elgondolkodtató lehet végiggondolni, hogy e jogi felelősségnek milyen előképei léteznek az európai joggyakorlatban. Az európai közös jog alapját képező klasszikus római jogban egységes és általános orvosi felelősséget megállapító normákkal nem találkozhatunk. Ennek okait részben a római jog esetjogi szemléletében kereshetjük, hiszen a jogtudósok egy-egy adott problematikus ügy megoldására, és nem elvont magatartási normák megalkotására koncentráltak. Emellett kihatott a szabályokra az orvosok, valamint a betegek jogállásának heterogén mivolta is. Az orvosok legtöbbször idegen származású gyógyítók voltak, akik rendszerint rabszolgaként kerültek Rómába, majd szerencsés esetben elnyerték a szabadságot és a római polgárjogot, vagy esetleg szabad idegenként telepedtek le a város területén. Szakmai felelősségüket meghatározta a kezelendő beteg jogállása is, hiszen ha az orvos egy, jogilag lényegében dolognak minősülő rabszolgát próbált sikertelenül gyógyítani, a rabszolga tulajdonosa őt dologrongálásért perelhette be. A szabad jogállású betegeken elkövetett műhibákra vonatkozóan egyértelmű és részletes megállapításokat nem tehetünk, a források azonban azt világosan alátámasztják, hogy a szabad jogállású embert szándékosan megölő orvost a régi Rómában súlyosan büntették.
Lege Artis Medicinae
A bayesi statisztikai tanulás során ötvözik a hipotetiko-deduktív („top down”) és az induktív („bottom up”) szemléletet. Az adatelemzés során a Bayes-tétel alkalmazásával kombinálják az a priori eloszlásokat és az adatokat. A létrejövő a posteriori eloszlások képletesen szólva egy homokóra középső részének felelnek meg, míg az óra felső része a hipotetiko-deduktív részt képviseli az a priori eloszlásokkal, alsó része pedig az adatok területe az induktív logikával. Az a posteriori eloszlások folyamatosan frissülnek az adatok tükrében. A „top-down” és a „bottom up” metódusokat széles körben használják az orvostudományban és a vezetéstudományban. A hagyományos, frekventista statisztika viszont elsősorban induktív metódusnak tekinthető, amely főleg az összegyűjtött adatokon alapszik. Bemutatjuk két csoport összehasonlításának módszerét folytonos változók esetén a hagyományos, frekventista parametrikus t-tesztekkel, a nem paraméteres permutációs teszttel és a különböző bayesi t-tesztekkel. Bemutatjuk azokat az ingyenes R és WinBUGS programkódokat is, amelyekkel a számítások elvégezhetőek.
Lege Artis Medicinae
A párizsi Pompidou Központban, a Modern Művészetek Nemzeti Múzeumában egy különös babatorzó hökkenti meg a látogatókat. A fából készült többdimenziós alkotást az teszi különössé, hogy két alsóteste és egy felsőteste van. A két alsótest derékban találkozik, és innen „nő ki” a kócos hajú lányfejben végződő felsőtest.
Lege Artis Medicinae
Harminc évvel az első kezelési javaslat után jelent meg a Magyar Hypertonia Társaság 10. szakmai irányelve a hypertoniás betegek ellátására vonatkozóan. Az összefoglalás a kockázatértékelést, a diagnosztikus tevékenység és a terápiás elvek változásait mutatja be, megmagyarázva azok jelentőségét. A kockázatértékelésen alapuló terápia, a cérvérnyomásérték változása, a terápiás elvek módosulása, a kombinációs terápia előtérbe kerülése és az új gondozási formák kialakulása és gyakorlati megvalósítása szerepelnek kiemelt témaként. Értékelésre kerül a szakmai irányelv szükségessége, értéke és használhatóságának kérdése a gyakorlat szempontjából.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A lép betegségeinek vezető tünete a változó mértékű splenomegalia. További tünetként fájdalom léphet fel a has bal felső kvadránsában; láz, sárgaság, vérzékenység fordulhat elő. ESETISMERTETÉS - Huszonnégy éves nőbetegünknél a képalkotó vizsgálattal nem differenciálható hasűri terime hátterében a műtét során szokatlan nagyságú epithelialis lépcystát kórisméztünk. KÖVETKEZTETÉS - Összegezzük e ritka betegség patológiai hátterét, a diagnosztikus lehetőségeket, a választandó terápiát.
LAM Extra Háziorvosoknak
BEVEZETÉS - A folyamatos ambuláns peritonealis dialízis (CAPD-) kezelés széles körben elterjedt az évek során bekövetkezett technikai fejlődés következtében. Mint minden vesepótló kezelés - legyen az hemodializált betegnél időben kialakított érbehatolás -, a CAPD sikere is az időben behelyezett peritonealis dialízis (PD-) katéteren múlik. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A krónikus peritonealis dialízishez szükséges katéter behelyezése Magyarországon jelenleg kizárólag sebészeti eljárással történik. A sikeres CAPD-kezelés végzéséhez így elengedhetetlen a PD-katéter behelyezésére elkötelezett sebész. A beavatkozás gyakran nem élvez elsőbbséget a műtéti kiírásoknál, és sok helyen várólista késlelteti a műtétet. Alternatívaként javasolt a percutan technika bevezetése. Alapvető sebészeti eljárásokban jártas nefrológus, megfelelő eszközökkel rendelkezve, a PD-katétert percutan be tudja helyezni. EREDMÉNYEK - 2014 tavaszán Magyarországon elsőként vezettük be a nemzetközi irodalomban közölt eljáráshoz hasonlóan a percutan PD-katéter-behelyezést. A technikát annyiban módosítottuk, hogy az elsődleges behatolási pontot a típusos haspunkciós helyben határoztuk meg. A has punkcióját a belgyógyászok rutinbeavatkozásként végzik, ami széles körben elfogadott. A megfelelő betegpopuláció kiválasztását követően, részletes orvosi felvilágosítás után, a betegeket előkészítve, röntgen-képerősítő mellett végeztük el az implantációt. Ez idáig 10 katétert ültettünk be ezzel az eljárással, valamennyit sikeresen. A minimálisan invazív beavatkozásnak köszönhetően a betegek gyógyulása jelentősen gyorsabb volt, a katéterbehelyezést követő napon már el tudtuk kezdeni az oldatcserét. A hagyományos sebészeti implantációnál ez a gyógyulási idő hat hét. KÖVETKEZTETÉSEK - Minden olyan esetben, amikor sebész nem vállalja a PD-katéter behelyezését, a percutan technika megfelelő kezekben és eszközökkel biztonságos. Az általunk beültetett PD-katéterek funkcionálisan jól működnek. Természetesen a sebészeti eljárás továbbra sem nélkülözhető, azonban a percutan technika előnye nyilvánvaló, a beavatkozást követően elindítható a CAPD-kezelés.
Hypertonia és Nephrologia
A szerzők a 2010-2015 közötti magyarországi dialízisstatisz ti - kai adatokat prezentálják. A kérdőíves adatgyűjtést a Magyar Nephrologiai Társaság Dialízis Regiszter Bizottsága végezte. A vizsgált hat év során a dialízisprogramban kezelt betegek száma 8,4%-kal (évente 1,4%-kal), a dialízisbe kerülő új betegeké pedig 10,5%-kal (évente 1,75%) nőtt. Az előző - 2003 és 2009 közötti - időszakban sokkal erőteljesebb volt a növekedés: az új betegek száma átlagosan évente 7,5%-kal nőtt. A dialízisbe kerülő összes új betegek incidenciája 1 millió lakosra 2010-ben 440 fő, 2015-ben 486 fő volt. Az év végi (prevalens) betegszám 2010-ben 621, 2015-ben 643 fő volt 1 millió lakosra számítva. A peritonealis dialízis (PD) penetranciája az elmúlt hat évben gyakorlatilag nem változott (2010-ben 13,5%, 2015-ben 13,6%). A megfigyelt periódusban lényegében nem változott a dialízishez vezető alapbe - tegségek közül a diabetes mellitus és a hypertonia számaránya. Meglepetésre a dialízisprogramba kerülő új betegek átlagos életkora fokozatosan csökkent (2010-ben 66,9, 2015-ben 62,8 év). A transzplantációs várólistán lévő krónikusdialízis-programban kezeltek aránya az elmúlt években emelkedett (2009-ben 10,7%, 2015-ben 15,8%), és nőtt a vese át - ültetésen átesett betegek száma is (2010-ben 268, 2015-ben 356). A krónikusdialízis-programban kezelt betegek halálozási aránya kissé csökkent (14,4-13,1%).
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A folyamatos ambuláns peritonealis dialízis (CAPD-) kezelés széles körben elterjedt az évek során bekövetkezett technikai fejlődés következtében. Mint minden vesepótló kezelés - legyen az hemodializált betegnél időben kialakított érbehatolás -, a CAPD sikere is az időben behelyezett peritonealis dialízis (PD-) katéteren múlik. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A krónikus peritonealis dialízishez szükséges katéter behelyezése Magyarországon jelenleg kizárólag sebészeti eljárással történik. A sikeres CAPD-kezelés végzéséhez így elengedhetetlen a PD-katéter behelyezésére elkötelezett sebész. A beavatkozás gyakran nem élvez elsőbbséget a műtéti kiírásoknál, és sok helyen várólista késlelteti a műtétet. Alternatívaként javasolt a percutan technika bevezetése. Alapvető sebészeti eljárásokban jártas nefrológus, megfelelő eszközökkel rendelkezve, a PD-katétert percutan be tudja helyezni. EREDMÉNYEK - 2014 tavaszán Magyarországon elsőként vezettük be a nemzetközi irodalomban közölt eljáráshoz hasonlóan a percutan PD-katéter-behelyezést. A technikát annyiban módosítottuk, hogy az elsődleges behatolási pontot a típusos haspunkciós helyben határoztuk meg. A has punkcióját a belgyógyászok rutinbeavatkozásként végzik, ami széles körben elfogadott. A megfelelő betegpopuláció kiválasztását követően, részletes orvosi felvilágosítás után, a betegeket előkészítve, röntgen-képerősítő mellett végeztük el az implantációt. Ez idáig 10 katétert ültettünk be ezzel az eljárással, valamennyit sikeresen. A minimálisan invazív beavatkozásnak köszönhetően a betegek gyógyulása jelentősen gyorsabb volt, a katéterbehelyezést követő napon már el tudtuk kezdeni az oldatcserét. A hagyományos sebészeti implantációnál ez a gyógyulási idő hat hét. KÖVETKEZTETÉSEK - Minden olyan esetben, amikor sebész nem vállalja a PD-katéter behelyezését, a percutan technika megfelelő kezekben és eszközökkel biztonságos. Az általunk beültetett PD-katéterek funkcionálisan jól működnek. Természetesen a sebészeti eljárás továbbra sem nélkülözhető, azonban a percutan technika előnye nyilvánvaló, a beavatkozást követően elindítható a CAPD-kezelés.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás