BEVEZETÉS - A szulfanilureák a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében a másodvonalbeli készítmények között háttérbe szorultak, mert használatuk során gyakrabban fordult elő hízás és hypoglykaemia. A bemutatott esetben mégis gliclaziddal sikerült teljesíteni a terápiás elvárásokat. ESETISMERTETÉS - A 45 éves, elhízott, 2- es típusú diabetes mellitusban szenvedő férfi metformin XR készítményt használt. HbA1c értéke magas volt, és fő panaszként haspuffadást említett. Hasi panasza a diétáját is gátolta. A magas HbA1c és elhízás miatt inkretinmimetikum-kezelést kezdtem. A hasi panaszok fokozódása miatt, a beteg alapos tájékoztatása után az eddigi kezelését gliclazidra cseréltem. A gliclazidkezelés mellett hasi panaszai megszűntek, diétáját tartani tudta, három hónap alatt 14 kg-ot fogyott és szénhidrátanyagcsere-paraméterei rendeződtek. KÖVETKEZTETÉS - Hasi panaszok esetén az ismételt diétás anamnézisfelvétel feltárhatja a metforminintoleranciát. Ilyenkor terápiás siker érhető el gliclazid használatával, amelynél nem merül fel semmilyen gastrointestinalis mellékhatás.

Közleményünkben röviden összehasonlítottuk azokat a nemzetközi irodalomban fellelhető gazdasági és élettani megfigyeléseket, amelyek a laparoszkópos és hagyományos technikával végzett colorectalis beavatkozásokkal foglalkoznak. Kutatócsoportunk modellezte a colorectalis betegségtől szenvedők betegútját, elemezte a fekvő beteg ellátása során egy fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézet számviteli és kontrolling adatait a különböző típusú colorectalis beavatkozásokra. A laparoszkópos és hagyományos vastag- és végbélműtétekre meghatározott és a fekvőbetegellátó intézet által ráfordított költségeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával összehasonítottuk. Megfigyelésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy Magyarországon a colorectalis műtétek közül a modern laparoszkópos technikával végzett műtétek sokkal drágábbak, mivel a műtői költségük - ezen belül is az egyszer használatos eszközök - magas, valamint önálló beavatkozási kódon történő finanszírozásuk jelenleg még nem biztosított. A colorectalis betegségek esetén nem történik meg a laparoszkópos és hagyományos beavatkozások elkülönítése, megfigyelése és összehasonlítása.

Az orvosképzésnek ma már integrált része az Orvosi antropológia című tantárgy, amely szorosan kapcsolódik a magatartás-tudományi tanulmányokhoz.

A jelenleg 70 éves nőbeteg belgyógyászati anamnézisében 2-es típusú diabetes mellitus, hypertonia szerepel. 1982-ben a bal emlő külső kvadránsai határán elhelyezkedő tumor miatt mastectomia és axillaris blokkdisszekció történt.

Az atherosclerosis elleni harc egyik legfontosabb eleme a statinterápia. Az elmúlt évek adatai alapján nem várható hatékonyabb statin klinikai alkalmazása, ugyanakkor a cardiovascularis prevenció továbbfejlesztése céljából, a jelenlegi statinok hatékonyságát meghaladó LDL-koleszterinszint- csökkentés szükségessége körvonalazódik. Az új koleszterinmérséklő terápiás lehetőségek kifejlesztésének igényét támasztja alá a statinintolerancia ténye is. A jelenleg szóba jövő kombinációs kezelések a statin-monoterápiához képest nem nyújtanak további mortalitási előnyöket. Az új megoldások között szerepelnek a 4. generációs statinmolekulák, amelyek elsősorban a statinok NO-donor-kapacitásának fokozását, illetve izomtoxicitásuk csökkentését célozzák. A koleszterinszintézist befolyásoló bizonyos vegyületek (szkvalénszintáz- inhibitorok, MTP-inhibitorok, ACATinhibitorok) mellékhatásaik veszélye folytán további analízisre szorulnak. Sokkal ígéretesebbnek látszik az LDL-partikulum fő proteinjét, az apoB-mRNS-t blokkoló antiszenz oligonukleotid, valamint az LDL-receptor intracelluláris lebontását elősegítő PCSK9 fehérjét gátló antitestek alkalmazása. Az LDL-koleszterin értékének befolyásolása mellett a HDL-koleszterin-szint-emelés előnyének kiaknázása került még a kutatások homlokterébe. Sajnálatos módon a most befejezett analízisek szerint az erőteljes HDL-C-koncentráció-emelő nikotinsav új formái nem jelentettek további előnyt a statinterápiához hozzáadva. A hasonlóképpen nagy reményt keltő CETP-inhibitorokkal végzett vizsgálatok során fellépő mellékhatások, illetve a statinhoz hozzáadott haszon hiánya megkérdőjelezik e gyógyszercsoport jelentőségét. A HDL-koleszterin-szint abszolút emelésének szükségessége mindenképpen revízióra szorul az új tapasztalatok alapján, azaz további tisztázásra vár a HDL-partikulum atherosclerosisban betöltött pontos szerepe.