Orvosi hálapénz: mi a megalkuvásunk titka?
BALÁZS Péter
2013. FEBRUÁR 22.
Lege Artis Medicinae - 2013;23(02)
BALÁZS Péter
2013. FEBRUÁR 22.
Lege Artis Medicinae - 2013;23(02)
Magyarországon évente mintegy 50-100 milliárd forint cserél gazdát orvosok és betegek között. Nem azért hungarikum a hálapénz, mert a világon máshol nem csúsztatnak borítékot az orvosok zsebébe.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A szulfanilureák a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében a másodvonalbeli készítmények között háttérbe szorultak, mert használatuk során gyakrabban fordult elő hízás és hypoglykaemia. A bemutatott esetben mégis gliclaziddal sikerült teljesíteni a terápiás elvárásokat. ESETISMERTETÉS - A 45 éves, elhízott, 2- es típusú diabetes mellitusban szenvedő férfi metformin XR készítményt használt. HbA1c értéke magas volt, és fő panaszként haspuffadást említett. Hasi panasza a diétáját is gátolta. A magas HbA1c és elhízás miatt inkretinmimetikum-kezelést kezdtem. A hasi panaszok fokozódása miatt, a beteg alapos tájékoztatása után az eddigi kezelését gliclazidra cseréltem. A gliclazidkezelés mellett hasi panaszai megszűntek, diétáját tartani tudta, három hónap alatt 14 kg-ot fogyott és szénhidrátanyagcsere-paraméterei rendeződtek. KÖVETKEZTETÉS - Hasi panaszok esetén az ismételt diétás anamnézisfelvétel feltárhatja a metforminintoleranciát. Ilyenkor terápiás siker érhető el gliclazid használatával, amelynél nem merül fel semmilyen gastrointestinalis mellékhatás.
Lege Artis Medicinae
Közleményünkben röviden összehasonlítottuk azokat a nemzetközi irodalomban fellelhető gazdasági és élettani megfigyeléseket, amelyek a laparoszkópos és hagyományos technikával végzett colorectalis beavatkozásokkal foglalkoznak. Kutatócsoportunk modellezte a colorectalis betegségtől szenvedők betegútját, elemezte a fekvő beteg ellátása során egy fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézet számviteli és kontrolling adatait a különböző típusú colorectalis beavatkozásokra. A laparoszkópos és hagyományos vastag- és végbélműtétekre meghatározott és a fekvőbetegellátó intézet által ráfordított költségeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával összehasonítottuk. Megfigyelésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy Magyarországon a colorectalis műtétek közül a modern laparoszkópos technikával végzett műtétek sokkal drágábbak, mivel a műtői költségük - ezen belül is az egyszer használatos eszközök - magas, valamint önálló beavatkozási kódon történő finanszírozásuk jelenleg még nem biztosított. A colorectalis betegségek esetén nem történik meg a laparoszkópos és hagyományos beavatkozások elkülönítése, megfigyelése és összehasonlítása.
Lege Artis Medicinae
A Nobel-díjas Camus szerint a szabadság legékesebb bizonyítéka, hogy az ember önkezével véget vethet az életének. Az elfogadott orvosi álláspont ennek ellentmond, mivel az öngyilkosságot a pillanatnyi vagy tartós elmezavar tünetének tekinti.
Lege Artis Medicinae
Az ismert svájci pszichológiai és társadalomtudományi könyvkiadó, a Hans Huber új kézikönyv-sorozatot indított Handbuch Gesundheit‘swissenschaften - vagyis szabad fordításban: Az egészségtudomány kézikönyvei - címen.
Lege Artis Medicinae
Az orvosképzésnek ma már integrált része az Orvosi antropológia című tantárgy, amely szorosan kapcsolódik a magatartás-tudományi tanulmányokhoz.
Magyarországon évente mintegy 50-100 milliárd forint cserél gazdát orvosok és betegek között. Nem azért hungarikum a hálapénz, mert a világon máshol nem csúsztatnak borítékot az orvosok zsebébe.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A hálapénztéma tudományos feldolgozása etikai, jogi és közgazdasági szempontból az 1980-as években kezdődött és az 1990-es évek végére lényegében lezárult. Azóta nincs tisztázatlan tudományos kérdés a jelenség megítélésében, az elméleti kutatások azonban nem jártak semmilyen gyakorlati következménnyel. Az egészségpolitika lényegében közvetett megoldásokkal kísérletezik, számítva az érdekelt szereplők magatartásának megváltozására. Az utóbbi két évtizedben ezzel párhuzamosan jelentek meg egyrészről a hálapénz összegére és allokációjára irányuló közvélemény-kutatások, másrészről a szereplők attitűdjeire irányuló empirikus felmérések. Ezek között elsődlegesen fontosnak tartjuk a hálapénzes üzletben még közvetlenül nem érdekelt, de klinikai tapasztalatokkal már rendelkező orvostanhallgatók vizsgálatát. ANYAG ÉS MÓDSZER - Kutatásunkat 2009/10 és a 2010/11-es tanévben, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának 701 negyedéves hallgatója körében önkitöltős kérdőívekkel végeztük, 84,5%-os válaszolási aránnyal. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapítottuk, hogy a hallgatók nagy figyelemmel követik a hálapénzkérdés alakulását, határozott elvárásaik vannak az orvosi jövedelempolitikával kapcsolatban, és attitűdjeik nem tartalmaznak semmilyen biztató utalást, amely a közvetett hálapénz-politika jövőbeli sikereit támogatná.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás