Lege Artis Medicinae

Orvosi hálapénz: mi a megalkuvásunk titka?

BALÁZS Péter

2013. FEBRUÁR 22.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(02)

Magyarországon évente mintegy 50-100 milliárd forint cserél gazdát orvosok és betegek között. Nem azért hungarikum a hálapénz, mert a világon máshol nem csúsztatnak borítékot az orvosok zsebébe.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Figyelemre méltó terápiás siker gliclazidkezelés mellett 2-es típusú diabetes mellitusban

KIS János Tibor

BEVEZETÉS - A szulfanilureák a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében a másodvonalbeli készítmények között háttérbe szorultak, mert használatuk során gyakrabban fordult elő hízás és hypoglykaemia. A bemutatott esetben mégis gliclaziddal sikerült teljesíteni a terápiás elvárásokat. ESETISMERTETÉS - A 45 éves, elhízott, 2- es típusú diabetes mellitusban szenvedő férfi metformin XR készítményt használt. HbA1c értéke magas volt, és fő panaszként haspuffadást említett. Hasi panasza a diétáját is gátolta. A magas HbA1c és elhízás miatt inkretinmimetikum-kezelést kezdtem. A hasi panaszok fokozódása miatt, a beteg alapos tájékoztatása után az eddigi kezelését gliclazidra cseréltem. A gliclazidkezelés mellett hasi panaszai megszűntek, diétáját tartani tudta, három hónap alatt 14 kg-ot fogyott és szénhidrátanyagcsere-paraméterei rendeződtek. KÖVETKEZTETÉS - Hasi panaszok esetén az ismételt diétás anamnézisfelvétel feltárhatja a metforminintoleranciát. Ilyenkor terápiás siker érhető el gliclazid használatával, amelynél nem merül fel semmilyen gastrointestinalis mellékhatás.

Lege Artis Medicinae

A laparoszkópos colorectalis sebészet gazdasági vonatkozásai a fekvőbeteg-ellátás szintjén

BENEDEK Zsófia, KRENYÁCZ Éva

Közleményünkben röviden összehasonlítottuk azokat a nemzetközi irodalomban fellelhető gazdasági és élettani megfigyeléseket, amelyek a laparoszkópos és hagyományos technikával végzett colorectalis beavatkozásokkal foglalkoznak. Kutatócsoportunk modellezte a colorectalis betegségtől szenvedők betegútját, elemezte a fekvő beteg ellátása során egy fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézet számviteli és kontrolling adatait a különböző típusú colorectalis beavatkozásokra. A laparoszkópos és hagyományos vastag- és végbélműtétekre meghatározott és a fekvőbetegellátó intézet által ráfordított költségeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával összehasonítottuk. Megfigyelésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy Magyarországon a colorectalis műtétek közül a modern laparoszkópos technikával végzett műtétek sokkal drágábbak, mivel a műtői költségük - ezen belül is az egyszer használatos eszközök - magas, valamint önálló beavatkozási kódon történő finanszírozásuk jelenleg még nem biztosított. A colorectalis betegségek esetén nem történik meg a laparoszkópos és hagyományos beavatkozások elkülönítése, megfigyelése és összehasonlítása.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi antropológiától a kulturális orvoslásig

PIKÓ Bettina

Az orvosképzésnek ma már integrált része az Orvosi antropológia című tantárgy, amely szorosan kapcsolódik a magatartás-tudományi tanulmányokhoz.

Lege Artis Medicinae

Csontáttétet adó emlődaganatos beteg kezelése fulvesztranttal és biszfoszfonáttal

KLINKÓ Tímea, GALLER Zoltán, LANDHERR László

A jelenleg 70 éves nőbeteg belgyógyászati anamnézisében 2-es típusú diabetes mellitus, hypertonia szerepel. 1982-ben a bal emlő külső kvadránsai határán elhelyezkedő tumor miatt mastectomia és axillaris blokkdisszekció történt.

Lege Artis Medicinae

A dyslipidaemia kezelésének új lehetőségei

CSÁSZÁR Albert

Az atherosclerosis elleni harc egyik legfontosabb eleme a statinterápia. Az elmúlt évek adatai alapján nem várható hatékonyabb statin klinikai alkalmazása, ugyanakkor a cardiovascularis prevenció továbbfejlesztése céljából, a jelenlegi statinok hatékonyságát meghaladó LDL-koleszterinszint- csökkentés szükségessége körvonalazódik. Az új koleszterinmérséklő terápiás lehetőségek kifejlesztésének igényét támasztja alá a statinintolerancia ténye is. A jelenleg szóba jövő kombinációs kezelések a statin-monoterápiához képest nem nyújtanak további mortalitási előnyöket. Az új megoldások között szerepelnek a 4. generációs statinmolekulák, amelyek elsősorban a statinok NO-donor-kapacitásának fokozását, illetve izomtoxicitásuk csökkentését célozzák. A koleszterinszintézist befolyásoló bizonyos vegyületek (szkvalénszintáz- inhibitorok, MTP-inhibitorok, ACATinhibitorok) mellékhatásaik veszélye folytán további analízisre szorulnak. Sokkal ígéretesebbnek látszik az LDL-partikulum fő proteinjét, az apoB-mRNS-t blokkoló antiszenz oligonukleotid, valamint az LDL-receptor intracelluláris lebontását elősegítő PCSK9 fehérjét gátló antitestek alkalmazása. Az LDL-koleszterin értékének befolyásolása mellett a HDL-koleszterin-szint-emelés előnyének kiaknázása került még a kutatások homlokterébe. Sajnálatos módon a most befejezett analízisek szerint az erőteljes HDL-C-koncentráció-emelő nikotinsav új formái nem jelentettek további előnyt a statinterápiához hozzáadva. A hasonlóképpen nagy reményt keltő CETP-inhibitorokkal végzett vizsgálatok során fellépő mellékhatások, illetve a statinhoz hozzáadott haszon hiánya megkérdőjelezik e gyógyszercsoport jelentőségét. A HDL-koleszterin-szint abszolút emelésének szükségessége mindenképpen revízióra szorul az új tapasztalatok alapján, azaz további tisztázásra vár a HDL-partikulum atherosclerosisban betöltött pontos szerepe.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM KID

Orvosi hálapénz: mi a megalkuvásunk titka?

BALÁZS Péter

Magyarországon évente mintegy 50-100 mil­liárd forint cserél gazdát orvosok és bete­gek között. Nem azért hungarikum a hálapénz, mert a világon máshol nem csúsztatnak bo­rí­té­kot az orvosok zsebébe.

Lege Artis Medicinae

A hálapénzkérdés értékelése IV. éves orvostanhallgatók körében

HORVÁTH Ferenc, TEREBESSY András, BALÁZS Péter

BEVEZETÉS - A hálapénztéma tudományos feldolgozása etikai, jogi és közgazdasági szempontból az 1980-as években kezdődött és az 1990-es évek végére lényegében lezárult. Azóta nincs tisztázatlan tudományos kérdés a jelenség megítélésében, az elméleti kutatások azonban nem jártak semmilyen gyakorlati következménnyel. Az egészségpolitika lényegében közvetett megoldásokkal kísérletezik, számítva az érdekelt szereplők magatartásának megváltozására. Az utóbbi két évtizedben ezzel párhuzamosan jelentek meg egyrészről a hálapénz összegére és allokációjára irányuló közvélemény-kutatások, másrészről a szereplők attitűdjeire irányuló empirikus felmérések. Ezek között elsődlegesen fontosnak tartjuk a hálapénzes üzletben még közvetlenül nem érdekelt, de klinikai tapasztalatokkal már rendelkező orvostanhallgatók vizsgálatát. ANYAG ÉS MÓDSZER - Kutatásunkat 2009/10 és a 2010/11-es tanévben, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának 701 negyedéves hallgatója körében önkitöltős kérdőívekkel végeztük, 84,5%-os válaszolási aránnyal. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapítottuk, hogy a hallgatók nagy figyelemmel követik a hálapénzkérdés alakulását, határozott elvárásaik vannak az orvosi jövedelempolitikával kapcsolatban, és attitűdjeik nem tartalmaznak semmilyen biztató utalást, amely a közvetett hálapénz-politika jövőbeli sikereit támogatná.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.