Lege Artis Medicinae

Médiaüzenetek – evészavarok

FORGÁCS Attila

2008. NOVEMBER 10.

Lege Artis Medicinae - 2008;18(11)

Az orvosi kommunikációs szakirodalom leértékeli a média egészségmagatartásra gyakorolt hatását. Pedig a médiamarketing - a tömegek elérésének tudománya - a preventív és terápiás kommunikáció csatornája lehetne. Különösképpen modellértékű az evészavarok és az elhízás esete.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Alacsony malignitású fibromyxoid sarcoma a temporalis izomban

KOVÁCS S. Krisztián, FAN Rong, MICHALS Edward A., DÓSA Sándor, VILLANO John L., VÁLYI-NAGY Tibor

BEVEZETÉS - Az alacsony malignitású (low grade) fibromyxoid sarcoma (LGFMS) leginkább a vázizomból indul ki, fiatal-középkorú felnőtteknél; férfiak körében gyakoribb, mint nők között. Elsősorban az alsó végtagok érintettek, főleg a comb területe. Az LGFMS egyik variánsa a hialinos orsósejtes tumor óriásrozettákkal. A tumor klasszikus és orsósejtes variánsa között számos átfedés van elsősorban az életkort, a lokalizációt, a szövettani képet és az áttétképzést figyelembe véve. ESETISMERTETÉS - Egy 76 éves, afroamerikai férfi egy fájdalmatlan, a bal halántéktájon elhelyezkedő, az elmúlt 10 év során lassan növekvő daganattal jelentkezett egyetemünkön. A radiológiai differenciáldiagnózisban liposarcoma, malignus fibrosus histiocytoma és rhabdomyosarcoma szerepelt. Sebészi kimetszést követően a szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatok alacsony malignitású fibromyxoid sarcomát igazoltak. A tumort kis sejtsűrűség és kollagénben gazdag stroma jellemezte, néhol myxoid területekkel és örvényszerű mintázattal. A tumorsejtek pozitív immunhisztokémiai reakciót mutattak vimentinnel, negatív reakciót láttunk S100-zal, CD34-gyel, izomspecifikus aktinnal, dezminnel és citokeratinnal (AE1/AE3). KÖVETKEZTETÉSEK - Tekintettel arra, hogy ebben a lokalizációban alacsony malignitású fibromyxoid sarcoma még nem került leírásra, esetünket érdemesnek tartjuk közlésre.

Lege Artis Medicinae

A coeliakia gondozása a háziorvosi praxisban

MAGYAR Anna

Néhány évtizeddel ezelőtt a gluténszenzitív enteropathiát elsősorban a gyermekkor megbetegedésének tartották. Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a coeliakia genetikai hajlamhoz kötött kórkép, amelyet számos, még nem teljesen ismert környezeti, elsősorban táplálkozási tényező befolyásol, és így az élet különböző szakaszaiban válhat klinikai tüneteket okozó betegséggé.

Lege Artis Medicinae

Exokrin pancreasbetegségek és diabetes mellitus

CZAKÓ László

Az exokrin és az endokrin pancreas szoros anatómiai- élettani egységet képez, ezért az egyik állomány betegségei a másik rész károsodását vonhatják maguk után. Az akut és krónikus pancreatitis, a pancreascarcinoma, pancreasműtét és a cisztás fibrosis pancreatogen diabetes kialakulásához vezethetnek. A cukorbetegség kialakulása jelentősen befolyásolja a pancreasbetegek prognózisát, életminőségét. A glükagon hiánya és a tápanyagok rossz felszívódása miatt életveszélyes komplikációkat - hypoglykaemia - okozhat, vagy micro- és macrovascularis szövődmények révén szervkárosodásokat eredményez. A diabetes mellitus exokrin pancreasbetegségek esetén a mortalitás önálló rizikófaktora. A pancreatogen diabetes klinikailag és metabolikusan is egyedi diabetesforma, kezelése speciális ismereteket igényel. A betegség korai stádiumában elegendő a diéta és a hasnyálmirigyenzim- szubsztitúciós kezelés. Orális antidiabetikumok alkalmazása nem javasolt. Amennyiben a diéta a kezelési célok eléréséhez önmagában nem elegendő, inzulin adása szükséges, napjában többször injiciálva. Krónikus pancreatitisre jellegzetes morfológiai és funkcionális eltérések gyakran észlelhetők diabetes mellitusban. A trofikus hatású inzulin hiánya az exokrin szövet atrophiáját eredményezheti. A magas vércukorszint aktiválni képes a stellate sejteket, ez a pancreas fibrosisát okozza. A diabeteses microangiopathia és neuropathia, valamint az exokrin pancreasfunkció szabályozásában részt vevő szigetsejthormonok hiánya tovább károsítja az exokrin pancreast. A pancreasfunkció kimutatott károsodása esetén diabetesben indokolt a pancreasenzim-pótló terápia. Ez javítja a tápláltsági állapotot és csökkenti a metabolikus instabilitást.

Lege Artis Medicinae

A szerológiai markerek szerepe az urzodeoxikólsavval kezelt primer biliaris cirrhosis korai stádiumában

NEMESÁNSZKY Elemér

Régóta ismert, hogy a primer biliaris cirrhosis (PBC) hátterében olyan autoimmun tényezők állnak, amelyek - elsősorban a kisméretű epeutak destrukciója által - tartósan fennálló cholestasis- szindróma klinikai képét idézik elő. A folyamatos progresszió révén fokozatosan májfibrosis, majd cirrhosis, illetve májelégtelenség alakul ki. A betegség aktivitásának mértéke, a progresszió üteme igen változatos.

Lege Artis Medicinae

Placebotanulságok

BÁNFALVI Attila

Az orvosi tekintet, figyelem és érintés általában a páciens beteg testére irányul és csak mellékesen a szenvedésére. A szigorúan szomatikus medicinában még mindig olyan kérdéseket lehet feltenni főként, amelyekre csak technikai válaszok lehetségesek, s így a placebo jelensége máig ambivalens érzelmeket ébreszt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Traumatikus életesemények és evészavarok kapcsolata – terápiás lehetôségek

KOVÁCS-TÓTH Beáta, TÚRY Ferenc

Az evészavarok (fôleg a bulimia nervosa és a falászavar) etiológiájában fontos szerepet játszanak a traumatikus elôzmények (szexuális, fizikai, érzelmi abúzus, elhanyagolás). A traumatizáció súlyos következményekkel jár, melyeket a megrázkódtatás egyes paraméterei, valamint egyéb rizikó- és protektív tényezôk, továbbá a traumát átélt személy rezilienciája is befolyásol. A következmények számos pszichés és szomatikus megbetegedéshez vezethetnek, valamint az életút során bármikor bekövetkezô reviktimizációt is okozhatnak. A traumatikus elôzményekre vonatkozó adatok feltárása lényeges az evészavarok esetében is. Amennyiben az evészavar hátterében traumás események explorálhatóak, akkor a terápia során az evészavarok tekintetében a specifikus terápiás elemek mellett a traumaterápiákra vonatkozó általános irányelvek a követendôek. A biztonságot jelentô terápiás kapcsolat alapvetô. A terápiás lehetôségek széles körûek, a pszichodinamikus megközelítések mellett a kognitív viselkedésterápiára épülô újabb módszerek is ajánlottak, mint a dialektikus viselkedésterápia, vagy az integratív kognitív-analitikus terápia. A hipnoterápia alkalmazása is hasznos lehet.

Ideggyógyászati Szemle

Szerotonin diszfunkciók a hét fõbűn hátterében

JANKA Zoltán

Az emberiség kultúrtörténetén - bizonyos művészeti alkotásokban tételesen fellelhető módon - végigvonul a hét főbűn szimbolikája. Idetartozik, többek között, Hieronymus Bosch festménye - A hét főbűn és a négy végső dolog -, Dante Alighieri műve - Divina Commedia (Isteni színjáték) - és Edmund Spenser The Faerie Queene (A tündérkirálynő) című költeménye. A Bibliában, valamint William Shakespeare életművében is találunk a hét főbűn magatartásformáira utaló sorokat. Jelen összefoglaló tanulmány célja annak felvetése, hogy e „bűnös” viselkedésmintázatok neurobiológiai hátterében az agyi szerotoninrendszer diszfunkcionális állapota húzódik meg. Tudományos adatok sora jelzi, hogy az Accidia (lustaság, restség), Luxuria (bujaság, kéjelgés), Superbia (gőg, kevélység), Ira (harag, düh), Invidia (irigység, féltékenység), Avaritia (kapzsiság, fösvénység), Gula (torkosság, falánkság) bűnös magatartások mögött a szerotonin neurotranszmitter működésének eltérései állhatnak. Ennek igazolására humán viszonyok között a szerotoninrendszer (receptor, transzporter, enzim) biokémiai és molekuláris genetikai (polimorfizmus) vizsgálatainak adatai, funkcionális képalkotó eljárásokkal mért elváltozásai, a szerotoninprekurzor triptofán étrendi megvonásának - illetve a triptofánkezelés - hatásai, a centrális szerotonerg működéssel összefüggő aktivációs (provokációs) tesztek és a perifériás szerotonin- (thrombocyta-) mutatók tanulmányozásának eredményei, a liquor 5-hidroxi-indolecetsav-koncentrációjának értékei sorolhatók fel. Arra, hogy a hét főbűn neurofiziológiai hátterében alaposan feltételezhető az agyi szerotonin diszfunkciók szerepe, egyéb tényezők is utalnak: állatkísérletes adatok (például agresszió, affiliatív és domináns- szubmisszív viselkedés, étvágy-, alkoholpreferencia), de a „bűnös” magatartásformák, illetve analógiaszerűen a pszichiátriai betegségig fokozódó patológiás állapotok (depresszió, szexuális zavarok, szociális fóbia, mánia, impulzivitás- agresszió, kényszer- és kényszerspektrum-betegségek, paranoid féltékenység, evészavarok) klinikailag igazolt, a szerotonerg rendszer modulációján és perturbációján alapuló (például szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók) farmakoterápiájának hatékonysága is.

Ideggyógyászati Szemle

Egy rövid evészavar-kérdőív (SCOFF) magyar adaptációja

DUKAY-SZABÓ Szilvia, SIMON Dávid, VARGA Márta, SZABÓ Pál, TÚRY Ferenc, RATHNER Günther

Célkitűzés - Az evészavarok fontossága egyre növekszik, ezért a kockázatnak kitett személyek gyors és pontos szűrésének nagy gyakorlati jelentősége van. A SCOFF kérdőív ezt a kockázatot, illetve az egyén evészavar-érintettségét hivatott felmérni öt eldöntendő kérdés segítségével. Vizsgálatunk célja a teszt magyar verziójának validálása volt. A vizsgálat módszere - A vizsgálat alanyai: 777 orvostanhallgató (210 férfi és 567 nő, átlagéletkoruk 22,3±2,33 év). Az online kérdőív az antropometriai adatokat, az Evészavartünetek Súlyossági Skáláját, illetve a SCOFF mellett az Evészavar Kérdőívet (EDI) is tartalmazta. Eredmények - A SCOFF a klinikai súlyosságú evészavarok kiszűrésében kiváló, szenzitivitása 100%, specificitása 85,1% lett. A szubklinikai esetek felismerésében kevésbé hatékony, de nem mutat az EDI-nél rosszabb eredményt. Az adatok szerint a SCOFF a súlyosabb esetek detektálásában jobb. Azonos mintán alkalmazva a SCOFF magasabb szenzitivitást és alacsonyabb specificitást mutatott, mint az EDI. Következtetés - A SCOFF alkalmas az evészavarok elsődleges szűrésére, nem diagnosztikai céllal, a kérdőív kidolgozói által meghatározott két „igen” válasz szerinti kritikus határt figyelembe véve.

Lege Artis Medicinae

Az evészavarok nőgyógyászati vonatkozásai

GALIGER-DOBOS Kitty, TÚRY Ferenc

Az utóbbi évtizedekben az evészavarok (két fő típusuk az anorexia nervosa és a bulimia nervosa) gyakorisága növekszik, lefolyásuk elhúzódott, szövődményeik gyakoribbak és súlyosabbak lettek. Az evészavarok nem csupán a mentális, hanem a reproduktív egészséget is károsíthatják, ezáltal komoly hatással lehetnek a leendő édesanyákra és gyermekeikre. Az evészavarokkal összefüggő nőgyógyászati zavarokat magyarázó biológiai és pszichoszociális tényezők megértése különösen fontos a termékenység és a létrejött várandósság szempontjából. A jelen irodalmi áttekintés összegzi a 2000 óta megjelent fontosabb adatokat az evészavarok nőgyógyászati vonatkozásairól. A mindennapi gyakorlatban különösen fontos a multidiszciplináris együttműködés az evészavarban szenvedő nők ellátásában. A gyermekvállalást tervező, evészavar-kockázattal rendelkező nők megfelelő tájékoztatása elengedhetetlen a fogamzás valószínűségének növelése és a vetélés kockázatának csökkentése céljából.

Lege Artis Medicinae

Az apák szerepe az evészavarok családterápiájában, különös tekintettel a mozaikcsaládokra

TÚRY Ferenc, SZENTES Annamária

Az evészavarok (anorexia nervosa, bulimia nervosa) a modern civilizációs zavarok tipikus példái. Terápiájukban a fiatal, 20 éves életkor alatti betegek esetében a családterápia döntő szerepet tölthet be. A családterápia során a válás során újrarendeződött (mozaik-) családok esetében kérdés lehet, hogy milyen családtagokat érdemes bevonni a terápiába: a biológiai szülőket, vagy az aktuálisan együtt élő család tagjait. Közleményünkben két esetet ismertetünk, amelyek közös sajátossága, hogy mozaikcsaládokról volt szó. Családterápiára került sor, amelynek során mind a két esetben döntő volt az újrarendeződött családban a szülői szerepek elosztása, az új férj nevelőszülői felelősségének erősítése. Mindkét esetben teljes remisszió következett be. Konklúzióként megállapítható, hogy a családterápia során evészavarok esetén - és valószínűleg más pszichoszomatikus zavarok esetén is - a mozaikcsaládoknál a biológiai, de külön élő szülő helyett az együtt élő családtagok bevonása és a szülői szerepek megerősítése fontos hatótényező lehet.