Lege Artis Medicinae

Kórházi antibiotikum-politika, 2012

RÓKUSZ László

2012. NOVEMBER 22.

Lege Artis Medicinae - 2012;22(10-11)

A kórházi patogének antimikrobás gyógyszerek iránti növekvő rezisztenciája és az ezzel kapcsolatos morbiditási és halálozási arány világszerte jelentős problémát jelent. Az új antimikrobás készítmények fejlesztése lassú. A kórházi antibiotikum-alkalmazás irányítása (antibiotikum-politika) azt a célt szolgálja, hogy optimalizálja a kórházban kezelt betegek antibiotikum-kezelését, javítsa a klinikai kimenetelt, megelőzve az antimikrobás szerek iránti rezisztencia kifejlődését. Az összefoglaló az antibiotikumpolitika gyakorlatát mutatja be.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A szűrővizsgálatok daganatbiológiai alapja: a rosszindulatú daganatok fejlődéstörténete

DÖBRŐSSY Lajos, KOVÁCS Attila, BUDAI András

A rosszindulatú daganatok kifejlődése időben elhúzódó, több szakaszos folyamat. A klinikai tünetek és szubjektív panaszok megjelenését szabályszerűen megelőzi a preklinikai kimutathatóság szakasza, amely alatt a tünetmentes daganat már jelt ad magáról; ez a szakasz alkalmas szűrővizsgálatokra. A fejlődésmenet ismeretének gyakorlati fontossága van a szűrési stratégia megválasztásában. A szűrővizsgálatok értékelésénél ajánlatos figyelembe venni a daganatbiológiai okokra visszavezethető torzulásokat.

Lege Artis Medicinae

Alkalmas-e a menopauzális hormonterápia cardiovascularis prevencióra?

LÁSZLÓ Ádám

A menopauzát követő tüszőhormonhiány következtében a nők körében gyakoribbá válnak a coronariabetegségek és a szívinfarktus, ezért ezek megelőzésére és a menopauzális tünetek kezelésére korábban kiterjedten használták a hormonpótló kezelést. 2002-ben azután nagy esetszámú, véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálatban azt találták, hogy a menopauzális hormonterápia (MHT) súlyos mellékhatásokkal jár, és nem alkalmas cardiovascularis prevencióra. A tanulmány későbbi reanalízisei, majd az elmúlt 10 év újabb vizsgálatai tükrében azonban úgy látszik, hogy a 60 évesnél fiatalabb nők esetében, illetve a menopauzát követő 10 éven belül elkezdve az MHT-nak számos előnye és nagyon kevés hátránya van, jelentősen javítja az életminőséget, a mellékhatások abszolút kockázata kicsi, és az MHT alkalmas a coronariabetegségek primer prevenciójára. Összefoglalom a menopauzális hormonterápia cardiovascularis vonatkozásait azzal a nem titkolt céllal, hogy segítsem az ebben a kérdésben szükséges paradigmaváltást.

Lege Artis Medicinae

Egy magyar medikus II. Katalin udvarában - Adalékok Gyöngyössi Pál karriertörténetéhez

V. MOLNÁR László

„Gyöngyössi Pál fordulatos, ellentmondásokban gazdag, magasba vezető és mégis a tragikumba hajló életével kezdődik meg azoknak a 18. században élt orvosoknak a sora, akiknek életpályája hazánkból Oroszországba ívelt”

Lege Artis Medicinae

Szenzoros inzulinpumpa és gyakorlati alkalmazása

KÁNTOR Irén

A diabetes egyike a leggyakoribb krónikus betegségeknek. A technológia fejlődése egyre kifinomultabb eszközöket ad a klinikus kezébe az 1-es és 2-es típusú diabetes kezelésére. A folyamatos subcutan inzulininfúzió, amit inzulinpumpának is neveznek, lehetővé teszi a kifinomult inzulinadagolást: bázis- és/vagy bolusinzulin vonatkozásában egyaránt. A folyamatos glükózmonitorizálás a betegnek és a klinikusnak egyaránt segíthet megérteni és menedzselni a vércukortrendeknek a változásait, valamint a percről percre történő vércukoringadozásokat egyaránt. Ezeknek az eszközöknek az egyesítése hozta létre a „szenzorral kiegészített inzulinpumpát”, ami korszakalkotó előrelépés az önszabályozó zárt rendszerű inzulinadagolás vagy mesterséges pancreas elérésében.

Lege Artis Medicinae

Daumier és Cézanne - tárlatok Budapesten

NAGY Zsuzsa

A 2012-es õszi kínálat műfajilag is igen gazdag, például két most megnyíló kiállítás is foglalkozik a politikai karikatúrák műfajával.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Az anaerob baktériumok szerepe az agyi tályogokban: irodalmi összefoglaló

URBÁN Edit, GAJDÁCS Márió

Az agytályog még napjainkban is potenciálisan súlyos következményekkel járó, életveszélyes betegség, ami jelentôs diagnosztikus kihívást jelent nemcsak az idegsebészeknek, mikrobiológusoknak, de a neurológusoknak, pszichiátereknek, infektológusoknak, sürgôsségi és intenzív osztályok orvosainak is – hiszen a gyakran láztalan, szisztémás infekció jeleit nem mutató beteg panaszai, tünetei hátterében az etiológia sokszor lassan tisztázódik. Az agyi tályog etiológiája általában polimikrobiális, leggyakrabban különféle aerob és obligát anaerob bakté­riumokkal. Minden infektív ágens kiváltotta kórképben a lehetséges kórokozók számbavételével kell tevékeny­ségünket megtervezni. Az agyi tályogok anaerob etioló­­-giá­jára vonatkozó epidemiológiai tanulmányok gyakran jelentek meg az 1960-as és 1980-as évek között, manapság azonban errôl a témáról nagyon kevés aktuális publikáció áll rendelkezésre. Az anaerob baktériumok szerepe a kórképben nagyon sokáig feltehetôleg aluldiagnosztizált volt, mivel sok laboratórium nem rendelkezett az anaerob baktériumok számára is megfelelô laboratóriumi felkészültséggel. A jelen összefoglaló közlemény célja az elérhetô szakirodalom összefoglalása az obligát anaerob baktériumok agytályogokra vonatkozó etiológiájára vonatkozóan, beleértve ezek gyakoriságát és a jelenlegi terápiás ajánlásokat.

Lege Artis Medicinae

Rifaximin-α - több mint antibiotikum

TALLER András

Az antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A következmény, azonnali egyértelmű klinikummal vagy a nélkül, a dysbacteriosis. A széles spektrumú, fel nem szívódó antibiotikum, a rifaximin jótékony hatása számos gasztroenterológiai és hepatológiai kórképben régóta ismert. Az újabb adatok azt igazolják, hogy a rifaximinnek nemcsak antibiotikus, hanem antiinflammatorikus, és egészen speciális, egyedi eubiotikus hatása is van. Úgy állítja helyre a bélflórát és serkenti a jótékony baktériumok növekedését, hogy az egyénre jellemző diverzitást nem változtatja meg.

Ideggyógyászati Szemle

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

KOVÁCS Ákos, KULCSÁR Andrea, KALABAY László, TORZSA Péter

A Neisseria meningitidis, a meningococcus, obligát humán patogén Gram-negatív diplococcus. Az egészséges populáció mintegy 10%-a tünetmentesen hordozza a torokflórájában. Bizonyos esetekben a baktérium áttöri a garatnyálkahártya természetes védőrétegét és a véráramba hatolva elárasztja a szervezetet, meningitist, septikaemiát okozva. A N. meningitidis okozta invazív betegségnek súlyos következményei lehetnek. Magas halálozású kórkép, a túlélők sok esetben maradandó károsodást szenvednek. 2006-2015 között 34 és 70 fő között változott a bejelentett, meningococusfertőzés okozta invazív megbetegedések száma, a morbiditás 0,2-0,7⁰⁄₀₀₀₀ (százezrelék) között változott. A megbetegedések felét (50,7%) a B szerocsoportú N. meningitidis okozta, 23,2%-át a C típusú szerocsoport. A jelen közlemény szerzői összefoglalják, hogy mit kell és mit nem szabad tennie az alapellátás orvosának, ha váratlanul rossz általános állapotú, meningococcusfertőzésre gyanús fiatal beteggel találkozik.

Lege Artis Medicinae

Gyökérgümőkből antibiotikumok

KOVÁCS Ferenc

2018-ban Kondorosi Éva akadémikusnak ítélték az egyik legtekintélyesebb tudományos kitüntetést, a Balzan-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának, illetve számos külföldi kutatóintézet tudományos tanácsadója és az Európai Kutatási Tanács alelnöke főként a pillangósvirágúak gyökérgümőire jellemző növény-baktérium kapcsolatot tanulmányozza. Kutatásainak azonban korunk talán legsúlyosabb egészségügyi problémái, az antibiotikum-rezisztenciát és a daganatos megbetegedéseket célzó orvosi vonatkozásai is egyre erőteljesebbek.

Lege Artis Medicinae

A Pseudomonas aeruginosa törzsek in vitro érzékenysége és klinikai konzekvenciái Magyarországon

LUDWIG Endre, KONKOLY Thege Marianne

BEVEZETÉS - Multicentrikus vizsgálat keretében megvizsgáltuk a nosocomialis infekciókból származó legfontosabb patogének közül a Pseudomonas aeruginosa-izolátumok érzékenységét. ANYAG ÉS MÓDSZER - Négyszáznegyvenegy klinikai izolátum érzékenységét határoztuk meg a legfontosabb Pseudomonas-ellenes antibiotikumokkal szemben, Etesttel. Egy betegből csak egy izolátum került be a vizsgálatba. Az antibiotikum-érzékenységet az NCCLS (National Committe for Clinical Laboratory Standards) alapján határoztuk meg. EREDMÉNYEK - A törzsek érzékenysége a három évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest jelentősen csökkent: meropenem 83% vs. 76%, imipenem 82% vs. 67%, ceftazidim 80,2% vs. 78%, piperacillin/ tazobactam 86,3% vs. 83%, amikacin 88,2% vs. 79%, ciprofloxacin 75,9% vs. 68%. A legnagyobb rezisztenciát az osztályok közül az intenzív osztályról származó minták mutatták, izolálási hely szerint pedig a hemokultúrákból kitenyészett törzsek. KÖVETKEZTETÉS - A hazai Pseudomonas aeruginosa- izolátumok antibiotikum-érzékenysége a 2001-es értékekhez képest jelentősen csökkent. Különösen aggasztó az intenzív osztályokról, illetve a hemokultúrákból izolált törzsek nagyfokú rezisztenciája. A hatékony kezeléshez az antibiotikumokat nagy dózisban, esetleg tartós infúzióban célszerű adni, empirikus terápiában, Pseudomonas-infekció gyanúja esetén emellett antibiotikum-kombinációra is szükség van. A továbbiakban igen megfontolt antibiotikum- alkalmazás és hatékony infekciókontroll szükséges ahhoz, hogy megelőzzük további hatásvesztésüket.