Lege Artis Medicinae

Kórházi antibiotikum-politika, 2012

RÓKUSZ László

2012. NOVEMBER 22.

Lege Artis Medicinae - 2012;22(10-11)

A kórházi patogének antimikrobás gyógyszerek iránti növekvő rezisztenciája és az ezzel kapcsolatos morbiditási és halálozási arány világszerte jelentős problémát jelent. Az új antimikrobás készítmények fejlesztése lassú. A kórházi antibiotikum-alkalmazás irányítása (antibiotikum-politika) azt a célt szolgálja, hogy optimalizálja a kórházban kezelt betegek antibiotikum-kezelését, javítsa a klinikai kimenetelt, megelőzve az antimikrobás szerek iránti rezisztencia kifejlődését. Az összefoglaló az antibiotikumpolitika gyakorlatát mutatja be.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Alkalmas-e a menopauzális hormonterápia cardiovascularis prevencióra?

LÁSZLÓ Ádám

A menopauzát követő tüszőhormonhiány következtében a nők körében gyakoribbá válnak a coronariabetegségek és a szívinfarktus, ezért ezek megelőzésére és a menopauzális tünetek kezelésére korábban kiterjedten használták a hormonpótló kezelést. 2002-ben azután nagy esetszámú, véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálatban azt találták, hogy a menopauzális hormonterápia (MHT) súlyos mellékhatásokkal jár, és nem alkalmas cardiovascularis prevencióra. A tanulmány későbbi reanalízisei, majd az elmúlt 10 év újabb vizsgálatai tükrében azonban úgy látszik, hogy a 60 évesnél fiatalabb nők esetében, illetve a menopauzát követő 10 éven belül elkezdve az MHT-nak számos előnye és nagyon kevés hátránya van, jelentősen javítja az életminőséget, a mellékhatások abszolút kockázata kicsi, és az MHT alkalmas a coronariabetegségek primer prevenciójára. Összefoglalom a menopauzális hormonterápia cardiovascularis vonatkozásait azzal a nem titkolt céllal, hogy segítsem az ebben a kérdésben szükséges paradigmaváltást.

Lege Artis Medicinae

A szűrővizsgálatok daganatbiológiai alapja: a rosszindulatú daganatok fejlődéstörténete

DÖBRŐSSY Lajos, KOVÁCS Attila, BUDAI András

A rosszindulatú daganatok kifejlődése időben elhúzódó, több szakaszos folyamat. A klinikai tünetek és szubjektív panaszok megjelenését szabályszerűen megelőzi a preklinikai kimutathatóság szakasza, amely alatt a tünetmentes daganat már jelt ad magáról; ez a szakasz alkalmas szűrővizsgálatokra. A fejlődésmenet ismeretének gyakorlati fontossága van a szűrési stratégia megválasztásában. A szűrővizsgálatok értékelésénél ajánlatos figyelembe venni a daganatbiológiai okokra visszavezethető torzulásokat.

Lege Artis Medicinae

Egy magyar medikus II. Katalin udvarában - Adalékok Gyöngyössi Pál karriertörténetéhez

V. MOLNÁR László

„Gyöngyössi Pál fordulatos, ellentmondásokban gazdag, magasba vezető és mégis a tragikumba hajló életével kezdődik meg azoknak a 18. században élt orvosoknak a sora, akiknek életpályája hazánkból Oroszországba ívelt”

Lege Artis Medicinae

Sikeres goszerelinkezelés metasztatikus emlőrákban

BÍRÓ Mátyás, BÜDI László

A 44 éves nőbeteg kórelőzményében jelentősebb betegség nem szerepel. 2006- ban a jobb emlő belső kvadránsainak határán észlelt tapintható elváltozás miatt indult kivizsgálása, mely során core-biopsziával alátámasztott axillaris nyirokcsomó-metasztázist adó emlőtumor igazolódott.

Lege Artis Medicinae

Daumier és Cézanne - tárlatok Budapesten

NAGY Zsuzsa

A 2012-es õszi kínálat műfajilag is igen gazdag, például két most megnyíló kiállítás is foglalkozik a politikai karikatúrák műfajával.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Rifaximin-α - több mint antibiotikum

TALLER András

Az antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A következmény, azonnali egyértelmű klinikummal vagy a nélkül, a dysbacteriosis. A széles spektrumú, fel nem szívódó antibiotikum, a rifaximin jótékony hatása számos gasztroenterológiai és hepatológiai kórképben régóta ismert. Az újabb adatok azt igazolják, hogy a rifaximinnek nemcsak antibiotikus, hanem antiinflammatorikus, és egészen speciális, egyedi eubiotikus hatása is van. Úgy állítja helyre a bélflórát és serkenti a jótékony baktériumok növekedését, hogy az egyénre jellemző diverzitást nem változtatja meg.

Lege Artis Medicinae

Gyökérgümőkből antibiotikumok

KOVÁCS Ferenc

2018-ban Kondorosi Éva akadémikusnak ítélték az egyik legtekintélyesebb tudományos kitüntetést, a Balzan-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának, illetve számos külföldi kutatóintézet tudományos tanácsadója és az Európai Kutatási Tanács alelnöke főként a pillangósvirágúak gyökérgümőire jellemző növény-baktérium kapcsolatot tanulmányozza. Kutatásainak azonban korunk talán legsúlyosabb egészségügyi problémái, az antibiotikum-rezisztenciát és a daganatos megbetegedéseket célzó orvosi vonatkozásai is egyre erőteljesebbek.

Lege Artis Medicinae

Antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenés és pseudomembranosus colitis

LAKATOS László, LAKATOS Péter László

Antibiotikum-kezelés kapcsán 5-25%-ban alakul ki hasmenés. Előfordulása függ az alkalmazott antibiotikumtól, a beteg életkorától, társbetegségeitől és immunválaszától. A klinikai kép az enyhe, egy-két napos hasmenéstől a súlyos, halálos szövődményekkel járó formáig terjedhet. A hasmenést okozhatja az antibiotikumok közvetlen hatása a bélre, de az esetek nagyobb részében a bélflóra változása a fő tényező. A Clostridium difficile által okozott pseudomembranosus colitis az antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenéses esetek 10-20%-ában áll fenn, többnyire kórházban kezelt betegeken alakul ki. Leggyakrabban cefalosporinokkal, amoxicillin-clavulansav kombinációval és clindamycinnel kapcsolatban írták le. Hajlamosító tényezők az idősebb kor, a súlyos alapbetegség, az intenzív vagy ápolási osztályon történő kezelés, a hosszú hospitalizáció, valamint az invazív beavatkozások. A pseudomembranosus colitis klinikai képére jellemző a gyakori, vizes, sokszor véres hasmenés, a hasi fájdalom, a tenesmus, a láz és az elesettség. A diagnosztikus standard a Clostridium difficile toxinjainak a kimutatása. Sürgős esetben a szigmoidoszkópia gyors diagnózist tesz lehetővé. A kiváltó antibiotikum elhagyására és a Clostridium difficile elleni, metronidazollal, illetve vancomycinnel végzett célzott kezelésre a betegek java része gyógyul, azonban a 3-5%-nyi fulmináns esetben, illetve súlyos társbetegségek fennállásakor magas a halálozás. Relapsus 15- 20%-ban fordul elő, és gyakori az ismételt viszszaesés. Ilyenkor a fenti gyógyszerekkel vagy kombinációjukkal, probiotikumokkal, passzív immunizálással kell próbálkoznunk. Fontos a megelőzés: a felesleges antibiotikum-kezelések mellőzése és a higiéniai rendszabályok szigorú betartása.

Lege Artis Medicinae

Humán patogén anaerob baktériumok in vitro érzékenysége tigecyclinre és a komparátor antibiotikumokra Magyarországon - Prospektív, többcentrumos vizsgálat

NAGY Erzsébet, URBÁN Edit, JAKAB Gabriella, SZIKRA Lenke, MISZTI Cecília, SZABÓ Judit

BEVEZETÉS - A tigecyclin a glicilciklin család első tagja, a minocyclin félszintetikus származéka. Az alapvegyület módosítása megvédi a tigecyclint azoktól a rezisztenciamechanizmusoktól, amelyek hatástalanítják a tetraciklineket, így várhatóan megőrzi hatékonyságát a tetraciklinrezisztens törzsekkel szemben is. A 2007-2008- ban három magyarországi laboratórium részvételével történt többcentrumos felmérés célja az volt, hogy in vitro vizsgálja a szer anaerobok ellen várható hatékonyságát. ANYAG ÉS MÓDSZER - A laboratóriumok 540 Gram-pozitív és -negatív anaerob törzset gyűjtöttek olyan infekciókból, amelyek kezelésére már törzskönyvezték (bőr- és lágyrész-infekciók, intraabdominalis infekciók), illetve a közeljövőben törzskönyvezni fogják a tigecyclint (alsó légúti infekciók). Az antibiotikum-érzékenységi vizsgálatokat Etesttel végezték, és hat antibiotikum hatékonyságát értékelték a MIC-érték meghatározásával. EREDMÉNYEK - Az 540 törzs 33 különböző anaerob speciesbe tartozott. A Gram-pozitív anaerob coccusok (104) 100%-ban érzékenyek voltak a tigecyclinre, igen jó érzékenységet mutattak a Clostridium törzsek is, a törzsek 98%-a érzékeny volt. Az 56 Prevotella törzs közül kettő izolátum volt tigecyclinrezisztens, a 280 Bacteroides esetében a MIC50 0,5 μg/ml, a MIC90 1 μg/ml volt és a törzsek mindössze 1,8%-a mutatott alacsony fokú rezisztenciát. KÖVETKEZTETÉSEK - A hazai többcentrumos felmérés eredménye szerint a tigecyclin hatékony a bőr- és lágyrész-infekciókból, az intraabdominalis infekciókból és az alsó légúti infekciókból izolált releváns anaerob baktériumok döntő többségével szemben (97,4%-os érzékenység), hasonlóan a nemzetközi vizsgálatok eredményéhez. Így empirikus használata ajánlható mindazon fertőzésekben, ahol egyedül vagy vegyes fertőzésben számítani lehet anaerob baktériumok jelenlétére.

Lege Artis Medicinae

Antibiotikumterápia-választás közgazdász szemmel

KIS Zoltán

CÉLKITŰZÉS - Az antibiotikum-rezisztencia a különböző bakteriális fertőzések esetében egyre növekvő probléma a mindennapi gyakorlatban. A rezisztencia kialakulása összefügg az antibiotikumok gyakorlati alkalmazásával, mely jelentősen befolyásolja az antimikrobás terápia eredményességét. A nem megfelelően megválasztott kezelés növelheti az ellátás költségeit a csökkent hatásosság és az esetlegesen fellépő nemkívánatos események, mellékhatások által. A hosszabb kezelési idő, a kórházi diagnosztikai és terápiás erőforrások (beleértve minden felmerülő gyógyszerköltséget) nagyobb mértékű felhasználása hozzájárul az ellátás költségeinek növekedéséhez. Felmérésünk célja annak kimutatása volt, hogy adott betegségcsoportokon belül milyen különbségek alakulnak ki a kórházi kezelés alatt felmerülő költségek között, a terápiás célból választott antibiotikum-terápia eredményességének függvényében. MÓDSZEREK - Az elemzésben akut hasi eseményeket vizsgáltunk mint az egyik legjellemzőbb sebészeti kórképet. Hat hónap alatt kezelt 59 kórházi fekvőbeteg-epizód értékelését végeztük el, aggregált kórházi adatok felhasználásával. Az első antibiotikum- választás alapján összehasonlítottuk az antibiotikus terápiák és a kórházi tartózkodás átlagos hosszát, a felmerülő komplikációk előfordulását és mindezek költségeit. EREDMÉNYEK - Elemzésünk rendelkezésre álló részeredményei azt mutatják, hogy már rövid távon jelentős különbség lehet a nem megfelelő antibiotikum-választás következtében a kórházi ellátás hosszára és az ellátás összköltségeire vonatkozóan, ugyanis az ellátás teljes költségét nemcsak az antibiotikum-terápia napi költsége, hanem annak eredményessége is jelentősen befolyásolja. Hosszabb távon pedig az esetlegesen kialakuló rezisztenciák miatt is fontos a megfontolt terápiaválasztás, amihez szükséges az intézményi infekciókontroll- tevékenység, protokollok előírása és betartatása. Ezekhez pedig támaszt kell, hogy adjanak a költségeket és eredményeket egyaránt vizsgáló költséghatékonysági számítások is.