Lege Artis Medicinae

Kontaktlencse-viselés

TAPASZTÓ Beáta

2013. DECEMBER 18.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(12)

A kontaktlencse-alapanyagok és -típusok fejlesztése lehetővé tette, hogy az egyszerű optikai-kozmetikai célú illesztés mellett a kontaktlencsékkel látási rehabilitációt is végezzünk. A magas oxigénáteresztő képesség kibővítette a lencseviselés korhatárát, bátrabban merjük alkalmazni terápiás célra, főként a fájdalom csökkentése és a szaruhártya hámosodása érdekében. A kontaktlencse akár hosszú évekig is biztonságosan viselhető a higiénés szabályok betartásával. Elhagyásának leggyakoribb oka a lencse okozta szemszáradás. A jó oxigénáteresztő képesség ellenére a kiterjesztett viselés a gyulladás veszélyét emeli.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az eleusziszi misztériumok

ANDRÁSSY Gábor, FRECSKA Ede, Glaub Theodora

A misztérium jelentése: „emberi szóval kifejezhetetlen dolgok szemlélése..., csak a kiválasztottak számára megismerhető isteni kinyilatkoztatás”. A misztikusok ennek beavatottjai.

Lege Artis Medicinae

Az obesitas gyógyszeres kezelésének lehetőségei

PADOS Gyula, SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert

Közel 100 éve, az efedrin felfedezése óta próbálkoznak az obesitas gyógyszeres kezelésével. Hosszú évtizedeken át amfetaminszármazékokat, noradrenalin- és dopaminfelszabadulást elősegítő és gátló szereket alkalmaztak. Azonban központi idegrendszeri, cardiovascularis és sympathicotoniás mellékhatásuk miatt sorban ki kellett vonni legtöbbjüket a forgalomból. A 90-es években belépő dexfenfluraminnak (Isolipan) nem voltak ilyen mellékhatásai, viszont kiderült, hogy jobbszívfél-vitiumot okozhat. Majd jött a sibutramin (Reductil), melyet 2010-ben hipertenzív és cardiovascularis mellékhatások miatt kellett visszavonni. Mindezek után étvágycsökkentő gyógyszer nélkül maradtunk. A zsírfelszívódást gátló orlistattal (Xenical 120, Alli 60 mg OTC) csak a táplálék zsírjának 30%-át lehet eltávolítani, de gastrointestinalis mellékhatásokkal. A világszerte folyó kutatások és vizsgálatok új eredménye, hogy az FDA 2012-ben engedélyezte forgalomba hozni az Amerikai Egyesült Államokban a szelektív 5-HT2/c szerotoninagonista, a telítettségérzést fokozó lorcaserint (Belviq). Sajnos Európában az EMEA 2013-ban ideiglenesen elhalasztotta azt, bizonyos mellékhatások kizárásáig. Cukorbetegek részére injekciós formában rendelkezésre áll a GLP-1-agonista exenatid és -analóg liraglutid, melyek csökkenthetik a testsúlyt is.

Lege Artis Medicinae

Karácsonyi leltár

BRYS Zoltán

Összességében az látható, hogy az emberiség talán eddigi legnagyobb kihívása előtt áll; kialakított gazdasági és társadalmi mechanizmusainak tudatos reformjára van szükség. Egyfajta szenvedélyes önreflexióra, dedogmatizálásra. Ehhez az eddigi történetének és saját magának mélyebb és átfogóbb megértésére van szükség. Sejtésem szerint 2073 békés karácsonya felé a széles értelemben vett spiritualitás értékein keresztül vezet az út.

Lege Artis Medicinae

Az angiotenzinreceptorblokkolók idegrendszeri hatásai hypertoniában és dementiában

KOVÁCS Tibor

A renin-angiotenzin rendszer (RAS) a hypertonia kialakulásának és kezelésének szempontjából is az egyik legfontosabb mechanizmus. Elemei nagyrészt az idegrendszerben is megtalálhatók. A RAS gátlásán alapszik az angiotenzinkonvertáz-gátló és az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) antihipertenzívumok hatása. Az ARB-k az agyban különleges szerepet tölthetnek be, mivel nem csökkentik az angiotenzin képződését, csak az AT1-receptoron kifejtett káros hatásait blokkolják, ugyanakkor lehetővé teszik az AT2-receptorokon mediált kedvező effektusok kialakulását. A hypertonia az agyi érbetegségek legfontosabb kockázati tényezője, emellett a kognitív funkciókat is kedvezőtlenül befolyásolja. Kezelésének idegrendszeri következményei is lehetnek, mely az ARB-k esetében az antihipertenzív hatástól függetlenül is kialakuló kedvező hatásokat jelenthetnek a stroke és a dementia kialakulásának szempontjából.

Lege Artis Medicinae

Az Aszklépiosz-kultusz

MOLNÁR Ella, JÁGER Tibor

Ki volt Aszklépiosz? Hogyan kapcsolódik alakjához a modern orvoslás szimbólumának kialakulása? Mi a különbség (és hasonlóság) Aszklépiosz botja és Hermész kaduceusza között? Honnan erednek a következő kifejezések, melyek a gyógyítás alapszókincsének részei: klinika, terapeuta, higiénia? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni írásunkban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Magas nyaki gerincvelôsérült beteg komplex intenzív ellátása, rehabilitációja rekeszi pacemaker alkalmazásával

FODOR Gábor, GARTNER Béla, KECSKÉS Gabriella

2016 nyarán motorbalesetben politraumát szenvedett 21 éves nôt szállítottak kórházunkba. Diagnosztikus vizsgálatokkal a C. II. csigolyán a dens teljes csontszéles­ségnyi, gerincvelôt komprimáló diszlokációval járó törése, a bal humerus mellett a femur, illetve a sacrum és az os pubis törése igazolódott. Osztályunkon eltöltött 1,5 éve alatt a légzési elégtelenség és a tetraplegia következtében fellépô problémákkal kellett megküzdenünk. Ennek része­ként került sor a svédországi Uppsalában elektrofiziológiai vizsgálatra és rekeszi pacemaker beültetésére. A gerinc­velô-sérülés korszerû, komplex ellátása és rehabilitációja több orvosi és nem orvosi szakma szoros szakmai együtt­mûködését igényli. Célunk a maximálisan elérhetô életminôség (quality of life) megteremtése volt. Érdemes a tör­ténetünk szélesebb körben történô bemutatása, hiszen jó példaként szolgálhat orvosi és nem orvosi társszakmák szoros együttmûködésére.

Ideggyógyászati Szemle

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

DÉNES Zoltán, TARJÁNYI Szilvia, NAGY Helga

Célkitűzés - Az agydaganat műtéti kezelése utáni rehabilitáció lehetőségének, szükségességének, eredményességének vizsgálata, saját tapasztalatok közzététele. A vizsgálat módszere - Retrospektív leíró vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Agydaganat idegsebészeti műtéti eltávolítását követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt betegek, 2001. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban. Eredmények - A vizsgált 16 éves időszakban az osztályon kezelt közel 4500 betegből 84 rehabilitációját végezték agydaganat idegsebészeti eltávolítása után. A 34 férfi és 50 nő átlagéletkora 58 év (20-91) volt. Az eltávolított daganatok közül szövettanilag 57 benignus elváltozás, 27 malignoma, ebből hat más szervből származó agyi metasztázis volt. A betegek rehabilitációs átvételére átlagosan a műtét utáni 41. napon (10-139) került sor. A vezető klinikai tünetek felvételkor: hemiparesis (64 eset), kognitív problémák (26), dysphagia (23), aphasia (16), ataxia (15), tetraparesis (5), paraparesis (1). Az osztályon végzett rehabilitációs tevékenység rehabilitációs szakorvos vezetésével multidiszciplináris teammunka keretében történt. A felvételi Barthel-index átlaga 35, a kibocsátási 75 volt. A kórházi rehabilitáció átlagosan 49 (2-193) napig tartott. Kibocsátáskor 73 esetben javulást tapasztaltak az önellátási képességben, kilenc esetben lényeges változás nem történt, míg két beteg állapota romlott. Következtetések - Agydaganat műtéti eltávolítását követő funkciózavarok miatt szükség lehet kórházi rehabilitációs kezelésre. Az idegsebészeti műtét után elengedhetetlen a sebész, a rehabilitációs szakember, a beteg és hozzátartozója bevonásával végzett konzultáció a reális rehabilitációs célok kitűzése érdekében. Malignomák esetében nélkülözhetetlen az onkológus szakemberrel történő egyeztetés a várható kimenetel és az onkológiai kezelés szervezése miatt. A szerzők tapasztalata alapján az agydaganat műtéti eltávolítását követő multidiszciplináris rehabilitációs kezelés osztályukon eredményes volt.

Lege Artis Medicinae

Időskori zavartság: mindennapos és általánosan elnézett szindróma

SZENDI István

A zavartság vagy delírium, a figyelmi és tudati vigilancia, valamint a megismerő mű­­kö­dé­sek agyi bántalom következtében hevenyen kialakuló és fluktuációra hajlamos zavara. Általában szisztémás kórfolyamatok hatására alakul ki másodlagosan a szindróma kifejlődéséért felelős neuralis mű­ködészavar. Nem pszichiátriai betegség­ről van szó: a primer mentális zavarok nem okoznak tudati vigilanciazavart. Az idős kor­osztályban meglehetősen gyakori, elő­fordulása hazánkban hozzávetőleg hetven­ötezer embert érinthet. Döbbenetes tény, hogy az esetek csaknem kétharmadát nem ismerik fel, aminek a markáns morbiditási és mortalitási kockázatnövekedés miatt tár­sa­dalmi szintű egészségügyi jelentősége van. Kezelése a gyakori multimorbiditás és polipragmázia miatt összetett ismereteket igénylő kihívás. A szisztematikus, nem gyógy­szeres megelőzési stratégiák alkalmazásának különösen nagy a jelentősége.

Nővér

Orientális tánc, mint rehabilitációs módszer a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben

SZALAI Márta, REKTOROVICS Kitti Renáta, PRÉMUSZ Viktória

A hastáncra az egészséges, fiatal és szép nő szimbólumaként tekinthetünk. Azonban, ha tanulmányozzuk ennek az ősi táncnak a történetét, mindemellett láthatjuk, hogy bizonyos mozdulatait a gyógyításban alkalmazták, illetve egyes keleti országokban alkalmazzák a mai napig. A daganatos megbetegedések következtében csonkolásos műtéten átesett nő pácienseket nem csak testi károsodás éri, hanem súlyos lelki trauma is. Sérül az énképük, az önbecsülésük, mely sok esetben magára maradottsághoz, társadalmi elszigetelődéshez és végül rokkantsághoz vezet. Szakirodalmi adatok támasztják alá, hogy a daganatos betegségek miatti rokkantasítás erősen növekvő tendenciát mutat A 2005-ben saját kezdeményezésre létrejött Százszorszép Hastáncklub mára onkológiai rehabilitációs módszerré nőtte ki magát, amely integrált módon alkalmazza a mozgás-, zene-, táncterápia elemeit. Ezen felül egy támogató közösséget biztosít a sorstársaknak. Vizsgálattal igazoltuk a módszer hatékonyságát. Szignifikáns javulást mutattunk ki a társas támogatottság, az életminőség-, és az életelégedettség terén.

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.