LŐRINCZ Jenő
2013. ÁPRILIS 20.
Lege Artis Medicinae - 2013;23(03-04)
Irvin D. Yalom e művében egy képzelt történetbe szőtt csoport-pszichoterápia eseményeit írja meg. Az elbeszélés szerkezete, a szereplők életdrámája kapcsán felvetődő etikai kategóriák és identitásproblémák kedveznek a mű „etikai kritikai” olvasatának.
Lege Artis Medicinae
CÉLKITŰZÉS - Elemzésünk célja az újszülöttkori adaptációval kapcsolatba hozható kórképek egészség-gazdaságtani elemzése, a magyarországi egészségbiztosítási teher felmérése révén. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Az elemzésben az adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási adatbázisából származnak és a 2009. finanszírozási évet ölelik fel. Az elemzés során négy kórképet vizsgáltunk: polycystás ovarium szindróma (E2820), koraszülöttek ideghártya-elváltozása (H3510), a petefészkek hiperstimulációja (N9810) és az újszülött respirációs distressz szindrómája (P2200). EREDMÉNYEK - Az egyes kórképek éves egészségbiztosítási kiadásai a következők voltak: polycystás ovarium szindróma: 78,9 millió Ft (281 160 EUR), koraszülöttek ideghártya- elváltozása: 41,3 millió Ft (147 090 EUR), a petefészkek hiperstimulációja: 8,7 millió Ft (30 839 EUR) és az újszülöttek respirációs distressz szindrómája: 1,562 millió Ft (5 567 336 EUR). Az egy betegre jutó éves egészségbiztosítási kiadás az újszülöttek respirációs distressz szindrómája esetén volt messze a legnagyobb (1,43 millió Ft vagy 5098 EUR/beteg/év). A petefészek hiperstimulációja (58 073 Ft vagy 207 EUR/beteg/év), a koraszülöttek ideghártyaelváltozása (19 513 Ft vagy 70 EUR/beteg/ év) és a polycystás ovarium szindróma (7679 Ft vagy 27 EUR/beteg/év) éves OEP-kiadásai lényegesen alacsonyabbak. KÖVETKEZTETÉS - Az újszülöttkori adaptáció zavaraival kapcsolatos kórképek éves egészségbiztosítási kiadásai jelentősek (1,689 millió Ft vagy 6,02 millió EUR), és e kórképek közül a legnagyobb betegségterhet az újszülöttek respirációs distressz szindrómája jelenti.
Lege Artis Medicinae
Az idős, számos társbetegség mellett áttétes emlőtumorban szenvedő beteg esetében kezelési alternatívát jelentett a fulvesztrantterápia. Jó életminőség mellett, 48 hónapon keresztül tartotta komplett remisszióban a betegséget a fulvesztrantkezelés.
Lege Artis Medicinae
Csontváry Kosztka Tivadar feltételezett elmezavaráról a neves pszichiáter, Pertorini Rezső könyvet írt. Az elmúlt években lehetőségem nyílt az újabb dokumentumok és szakirodalom feldolgozására, így megismerhettem a festőművész egészségi állapotát, személyiségét, lelki alkatát, és állítom: Csontváry nem volt elmebeteg.
Lege Artis Medicinae
A moszkvai egyetem orvosi karának professzoraként és dékánjaként ismertté vált Keresztúri Ferenc életének első, magyarországi időszakáról nem rendelkezünk megbízható adatokkal.
Lege Artis Medicinae
A botulinumtoxin (BTX) alkalmazási területe a biológiai hadviseléstől a kozmetikai felhasználásig terjedhet, azonban az idegizom ingerületátvitel gátlásával egyedi terápiás lehetőséget biztosít a fokozott izomfeszüléssel járó betegségek kezelésében. Hatása mind a harántcsíkolt, mind a simaizomzat esetében kialakul, így kiterjedt orvosi alkalmazási lehetőségeket teremt a plasztikai felhasználáson túl is. Az egyik ilyen a fokális dystoniák csoportja, amelynek leggyakoribb formái a torticollis spastica (cervicalis dystonia) és a blepharospasmus. Mivel a BTX-kezelés biztonságos, hatékony és elsőként választandó módszer a fokális dystoniák ellátásában, az ide tartozó betegségek felismerése, differenciáldiagnosztikai mérlegelése az orvostudomány szinte minden klinikai ágában fontos lehet, különösen a szemészetben, a pszichiátriában, az ortopéd sebészetben és a reumatológiában. Összefoglaló célja így a BTXkezelés lehetőségének megismertetése ezekben a betegségekben.
Ideggyógyászati Szemle
A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzóképes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú betegségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nincsenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neurológus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisztált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reálisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a beteggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.
Lege Artis Medicinae
Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne beszéljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.
Lege Artis Medicinae
Lege Artis Medicinae
Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.
Lege Artis Medicinae
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás