A stroke miatt kialakuló dysphagia súlyos következményekkel járhat, amik között az egyik legjelentősebb az aspirációs pneumonia. A hazai szakmai irányelv a stroke-betegek táplálásterápiájához nyelészavar-felmé­réseket ajánl, mivel a korai szűréssel a betegség kime­netele és a kórházi ellátás is optimalizálható. A hitelesnek tekintett (műszeresen validált) ágy melletti nyelés­vizsgálatokról még nincs magyar nyelvű összefoglaló. Célkitűzés – Célunk az volt, hogy a szakirodalom áttekintése alapján összegezzük azokat az ágy melletti nyelés­zavar-felméréseket, amelyeket az elmúlt húsz évben publikáltak, és akut stroke-betegeken, műszeresen validáltak. Kérdésfelvetés – Arra kerestük a választ, hogy az elem­zésbe bevont validációs kutatások milyen jellegzetességet mutatnak a vizsgálati elrendezést, a minta összeállítását, a felmérések összetételét, a felmérőlapok diagnosztikus érzékenységét tekintve. A vizsgálat módszere – Szisztematikus irodalmi áttekintést végeztünk nyolc tudományos adatbázison 2001–2021 között, a célkitűzéseinknek megfelelő keresőkifejezésekkel. A vizsgálat alanyai – Az irodalomkutatás során talált 652 kapcsolódó cikket nyolcra redukáltuk, ezek összehasonlító elemzését hajtottuk végre. A vizsgált tanulmányokban nagy eltérés mutatkozott a minta nagyságára, valamint a beválogatási és kizárási kritériumokra vonatkozóan. A diagnosztikus érzékenység tekintetében kiemelendő a GUSS-teszt. A teljes mintában az akut stroke-betegek között a műszeresen igazolt dysphagia prevalenciája 56,1% volt. Miután az elemzett kutatások fókusza és összetétele eltért, összehasonlításuk a dysphagia fogalmának tisztázatlansága, a kimeneti mutatók különbö­zősége vagy a szűrés időzítése miatt nehézséget jelentett. A hazai irányelvben javasolt GUSS-felmérés mind­emellett alkalmas eszköz klinikai használatra.

A fájdalomérzékelés hátterében álló neuralis változások és a krónikus fájdalom szindrómák patomechanizmusának megértésében a funkcionális képalkotó vizsgálatok új utat nyitottak. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével az utóbbi húsz évben számos eredmény született a komplex fájdalomélmény különböző aspektusainak vizsgálatáról. Ezek a kutatások az akut fájdalominger hatására aktiválódó fájdalomszabályozó rendszer, a fájdalommátrix működésének és az azt befolyásoló külső és belső faktorok fájdalomhoz való hozzájárulásának megértésére irányultak. A fájdalomkutatás másik fontos területe a krónikus fájdalmak hátterében álló neuralis folyamatok vizsgálata, hiszen a betegségek patomechanizmusa a mai napig nem tisztázott. Közleményünk célja betekintést nyújtani az fMRI-vizsgálatokkal végzett fájdalomkutatás módszerébe és az utóbbi években elért eredményeibe.

Háttér - A sclerosis multiplex (SM) olyan autoimmun betegség, ahol mind myelinlebomlás, mind axonalis károsodás kimutatható. Célkitűzés - Kiszámítani, hogy a nervus medianus szomatoszenzoros kiváltott válasz (SEP) középlatencia-komponensek mérése növeli-e a diagnosztikai érzékenységet SM-betegek esetében, valamint a mérések során észlelt eltérések korrelálnak-e a klinikai tünetek súlyosságával és a jövőbeni kórlefolyással. Módszer - Húsz SM-beteget választottunk be, akiknek a betegségét nemrég diagnosztizálták. N. medianus és tibialis SEP-vizsgálat történt. A kiterjesztett funkcionális károsodottsági skála (EDSS) és a Sclerosis Multiplex Károsodottsági Skála értékeit a vizsgálat kezdetén és öt évvel később vettük fel. Eredmények - A középlatencia-komponens regisztrálása 50%-ról 75%-ra emelte a n. medianus SEP-érzékenységét. Az összegzett SEP-szenzitivitás (beleszámítva a n. tibialis SEPet) mérsékelten, azaz 80%-ról 90%-ra növekedett. A medianus ideg corticalis N20-potenciáljának amplitúdója fordítottan arányult a klinikai tünetek súlyosságával. A mért paraméterek egyike sem tudta megjósolni a kórlefolyás alakulását. Összegzés - A n. medianus SEP-je középlatenciakomponenseinek mérése mérsékelten növeli a módszer szenzitivitását. Az axonalis károsodás neurofiziológiai jelei jól korrelálnak a klinikai tünetek súlyosságával.

A repetitív transcranialis mágneses stimuláció (rTMS) anti-depresszív hatását közel húsz éve kezdték el tanulmányozni. Azóta számos kutatást publikáltak annak érdekében, hogy pontosan és megbízhatóan meghatározzák a pozitív terápiás válaszhoz tartozó paramétereket, a szakirodalom azonban nagy heterogenitást mutat. Áttekintésünk célja az rTMS-kezelés sikerességéhez hozzájáruló tényezők összefoglalása major depresszióban. A bal dorsolateralis prefrontális cortex (DLPFC) területét 3–6 hétig magas frekvencián ingerelve az antidepresszí­vumokhoz hasonló mértékű hangulatjavulás idézhető elő a betegek 35–40%-ánál. Az rTMS-ben részesülő terápia-rezisztens betegek átlagosan három hónapos remissziót érnek el. Jobb oldali DLPFC alacsony frekvenciájú stimu-lálása hasonlóan eredményes, de kevésbé kutatott. Az ingerlés helyének pontos azonosításán kívül a kezelés kimenetele függ az ingerlés intenzitásától, valamint az ülések és az impulzusok számától. Az rTMS biztonságossága és jól tolerálhatósága miatt megoldást nyújthat a terá-piarezisztens betegek számára, ezenkívül farmakoterápia alatt álló depressziós betegek esetében növelheti az anti-depresszívumok hangulatjavító hatását a gyógyszerekkel párhuzamosan alkalmazva. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikai gyógy-szer- és élelmiszerhatóság (FDA) 2008-ban engedélyezte az rTMS-t terápiarezisztens depresszió gyógyítására. Hazánkban az rTMS egyelőre elsősorban a kutatás területén számít ígéretes eszköznek, de ennek kapcsán többek között a major depresszióban szenvedő betegek egyre inkább élvezhetik a módszer jótékony hatását.

A szakdolgozók legnagyobb, országos rendezvényét, a Szakdolgozói Tudományos Konferenciát immár ötödik alkalommal rendezték meg Siófokon, ahol bemutatták kamaránk Veled másokért című kampányfilmjét, és az is kiderült, komplex ápolói program készül a minisztériumban. A MESZK II. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Tudományos Napjára a jelentkezést már idő előtt le kellett zárni, mert betelt a létszám. Ugyan a rendezvény nem kevés, húsz kreditpontot adott, de a résztvevők sokkal inkább az értékes szakmai információ megszerzése érdekében érkeztek. Az eseményen bemutatták a kamara legújabb kampányfilmjét, amelynek célja, hogy megmutassák a szakma emberi arcát, azt, miért is választották ennyien ezt a hivatást.