Lege Artis Medicinae

Fulvesztrantkezelés időskorban: hosszú túlélés, jó életminőség

UHLYARIK Andrea, RIEDL Erika, ÁGOSTON Péter, SARKADI Gábor, PÁPAI Zsuzsanna

2011. ÁPRILIS 22.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(04)

Esettár

A hormonkezelés fontos szerepet játszik az endokrin terápiára érzékeny, lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus rosszindulatú emlődaganatban szenvedő betegek kezelésében. A fulvesztrant 17-béta-ösztradiol-analóg, a szteroid típusú antiösztrogének családjába tartozik. Általában lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus betegségük miatt már többszörösen előkezelt betegek esetében alkalmazzuk.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Szándékos morfintúladagolás Magyarországon

MÁRKUS Attila

Egy magyar kórházi osztályon folytatott gyakorlatot mutatunk be a harmadik évezred első évtizedéből, és vetünk fel ennek kapcsán etikai kérdéseket. Az ismertetett eljárás lényege, hogy olyan daganatos betegeknél, akiknek gyógyulása esélytelen, és várhatóan kéthárom héten belül bekövetkezik a vég, a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfinadag négy-ötszörösével érik el, hogy néhány órán belül kómába essenek, és néhány napon belül meghaljanak. A szakma ismeri a terminális palliatív szedáció nevű eljárást, ami néhány paraméterében megegyezik a leírtakkal, ám itt a sok lényegi különbség miatt másról van szó.


A témához kapcsolódó kötet: Párbeszéd a halálról - Az Eutanázia a Jogrend Peremén

Lege Artis Medicinae

A cerebrovascularis kórképek diagnosztikája és terápiája - Visszatekintés az elmúlt két évtized hazai törekvéseire a szélütött betegek ellátásában

NAGY Zoltán

A stroke-betegek ellátására vonatkozó hazai protokoll első formája 1990-ben látott napvilágot a LAM-ban. Az elmúlt 21 esztendőben a hazai ellátási gyakorlat jelentősen fejlődött, napjainkban a nemzetközi és hazai szakmai fórumokon elfogadott evidenciákon nyugvó protokollok alapján történik. Jelenleg a 2008-ban megjelent EUSI-állásfoglalás és a Magyar Stroke Társaság vezetősége által összeállított ellátási protokoll a mérvadó. Az elmúlt 20 év legfontosabb változásai a következők voltak: a sürgősségi szemlélet általánossá vált az ellátásban, a líziskezelés elterjedt a napi gyakorlatban, esetenként a TIA-k sürgős kivizsgálásra kerülnek, és kialakult a korszerű prevenció gyakorlata. Az évente növekedő lízisszám a stroke-ellátás javuló szervezettségére és a javuló szakmai felkészültségre utalnak. Kiemelt stroke-centrumokban az ellátás minden korszerű technikai feltétele adottá vált, ugyanakkor számos régióban még jelentős fejlesztésre lenne szükség. Az országos stroke-regiszter és a minőségbiztosítás megteremtése a hazai szakmai fejlődés feltétele.

Lege Artis Medicinae

Metformin - De mi van még a dobozban?

KISS Zsófia, KIS János Tibor

A metformin jelenleg a leggyakrabban felírt per os antidiabetikum 2-es típusú diabeteses betegek részére. Adását a kontraindikációk mellett az esetleges gastrointestinalis mellékhatások korlátozhatják. Magyarországon jelenleg számos kiszerelési formában létezetik, tolerálhatóság szempontjából ezek közül kiemelendőek az elnyújtott hatóanyag-kibocsátású készítmények. A szerzők röviden összefoglalják a metforminok legújabban felismert előnyös tulajdonságait, segítséget adnak a klinikusoknak a megfelelő metforminkészítmény kiválasztásához, kiemelik a gastrointestinalis mellékhatások elkerülését szolgáló adagolási formákat.

Lege Artis Medicinae

A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása felnőttkorban - Újdonságok a Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelvében, 2011

JERMENDY György

A Magyar Diabetes Társaság 2011-ben megújította szakmai irányelvét. A korábbi, 2009-ben publikált irányelvhez képest újdonságnak számít a kezelési célérték, a kezelési céltartomány megjelenítése, a monogénes diabetesformák és a szöveti glükóz monitorozása részleteinek taglalása. A szakmai irányelv első ízben tartalmaz kezelési algoritmust, tárgyalja a diabetes megelőzési lehetőségét és a korai felismerés jelentőségét, kitér az újonnan forgalomba került antidiabetikumok alkalmazási módjára és helyére.

Lege Artis Medicinae

A nem szteroid gyulladáscsökkentők cardiovascularis kockázata

FARSANG Csaba

Az elmúlt évtizedben számos eredeti és összefoglaló közlemény, valamint metaanalízis eredménye jelent meg a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) cardiovascularis biztonságosságáról. Miután ez a gyógyszercsoport egyike a leggyakrabban alkalmazottaknak, és számos formája recept nélkül is (OTC) kapható, szükségesnek látszik összefoglalni a biztonságosságra vonatkozó legfontosabb eredményeket és felhívni a figyelmet e szereknek a szív- és érrendszert potenciálisan károsító mellékhatásaira. Ugyanakkor kiemelendő, hogy az egyes szerek között e tekintetben is jelentős különbségek vannak, és a cardiovascularis kockázat nagysága nem függ a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékétől. A cardiovascularis kockázatot valószínűleg a naproxen kivételével valamennyi NSAID fokozhatja.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Hivatásunk

A hálát nem pénzben kell kifejezni

KUN J. Viktória

Ugyan már fiatal felnőttként, 26 évesen megtalálta igazi útját, de onnantól nem is volt kérdés: a legjobb helyen van. Egy kis faluból jött a fővárosba, ahol megtanulva a „túlélés” szabályait, munkájában minden, amit otthonról hozott, csak a hasznára vált. Neki és a betegeknek is. A szeretet, az egymásra figyelés, az alázat és a kitartás. Mindig is szerette a betegeit, gondozottjait, ha hívták – lehetett vele és körülötte bármi –, mindig ment. Mert ezt így tartotta magától értetődőnek. Sári József, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2019. évi szakmai díjazottja. 36 év munkáját ismerték most el.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Nővér

A méhnyakrákkal érintett nők életminőség-vizsgálata a kezelést követően

KOZMANN Krisztina, JÁNOSNÉ PÁNKI Roxána, FERENCZY Mónika, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A méhnyakrákban szenvedő nők körében a szexuális funkció, funkcionális működés és életminőség vizsgálata. Leíró, keresztmetszeti, kvantitatív kutatás során, a nem véletlenszerű, célirányos mintavétel célcsoportja a FIGO I./II./III. stádiummal diagnosztizált méhnyakrákkal érintett nők (N=91), akiknél több mint öt hónap telt el az utolsó terápiás kezelés óta. A vizsgálat során standard kérdőíveket alkalmaztunk, amelyeket kiegészítettünk saját szerkesztésű kérdésekkel. Az adatokat Microsoft Office Excel programmal elemeztük, leíró és matematikai statisztikai számítást végeztünk (p<0,05). A sugárterápiában részesült kitöltők szignifikánsan magasabb értéket értek el a funkcionális státuszban (p<0,05) és emocionális funkcióban, mint akik nem kaptak sugárkezelést (p<0,05). A kitöltőknek, akiknek alacsonyabb szintű a lelki jóllétük, azoknál szignifikánsan gyakrabban jelentek meg alacsonyabb szintű szexuális funkciók és magasabb szintű nőgyógyászati problémák (p<0,05). A méhnyakrákkal érintett nők gyakran tapasztalnak a betegséggel és a kezeléssel járó életminőségre visszaható szomatikus és pszichés zavarokat, amelyek gyakran úrrá lesznek rajtuk.