Emléktábla Romics professzornak
2017. DECEMBER 15.
Lege Artis Medicinae - 2017;27(10-12)
2017. DECEMBER 15.
Lege Artis Medicinae - 2017;27(10-12)
November 24-én emléktáblát avattak Érd legnagyobb egészségügyi intézményében. A család kezdeményezésére dr. Romics Lászlóról helyeztek ki egy portrét ábrázoló dombor művet a 2011 óta az ő nevét viselő szakrendelőben.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A szoptatás a csecsemőtáplálás ideális és természetes módja. Emellett a gyermeknél és az anyánál számos betegség kockázatát csökkenti, és jelentős hozadéka van az anya-gyermek kapcsolat, a társadalom és a környezet szempontjából is. RÉSZTVEVŐK ÉS MÓDSZEREK - Az Egészséges utódokért projektben 1164, 0-3 éves gyermeket nevelő szülő töltött ki kérdőívet a szoptatásról és táplálási szokásaikról. Bár a minta nem reprezentatív, a társadalmi-gazdasági státusz, a lakókörnyezet és az anyagi javak tekintetében megfelelő sokszínűség mutatkozik a mintán belül. EREDMÉNYEK - Az anyák 60%-a úgy nyilatkozott, hogy szeret(ett) szoptatni, viszont 20%-uk a szoptatást negatívan élte meg. Az anyák több mint felénél valamilyen nehézség merült fel a szoptatással kapcsolatban, a szoptatás negatív megítélése viszont nem volt ezzel jelentős összefüggésben. Leggyakrabban említett nehézség a nem elegendő tejmennyiség volt. Az általunk vizsgált változók közül az anyai dohányzás, az alacsonyabb iskolai végzettség és a szülésfelkészítés hiánya mutatta a legerősebb összefüggést a szoptatás tartamával. KÖVETKEZTETÉSEK - A megfelelő felkészítés a szoptatásra a várandósság alatt, a szoptató nő proaktív támogatása és a nehézségek mielőbbi megoldása jelen ismereteink szerint növeli a szoptatás kizárólagosságát és tartamát, valamint segít abban, hogy az anyák meg tudják valósítani a szoptatással kapcsolatos céljaikat, és a szoptatást örömtelinek éljék meg.
Lege Artis Medicinae
A szerzők ismertetik egy hasi fájdalommal kórházba került beteg esetét. A beteg ki-vizsgálása során a vérkenet mikroszkópos vizsgálata segített a diagnózis felállításához. A vörösvértestek basophil pöttyözöttsége vetette fel az ólommérgezés gyanúját, melyet a szérum magas ólomszintje megerősített. A mérgezés forrása egy Magyarországon népszerű, házi készítésű szörp és annak tárolására szolgáló ólommázas edény volt. A család több tagjánál, akik fogyasztottak a szörpből, mértünk magas, tünetekkel nem járó, ólomszinteket. A beteget és családját is sikerrel kezeltük kelátképző készítménnyel. A szerzők az eset kapcsán összefoglalják az ólommérgezés klinikumát. Felhívják a figyelmet arra, hogy a túlzott ólomexpozíciót hazánkban ritkán ismerik fel, a tünetek gyakran megtévesztőek.
Lege Artis Medicinae
A vörösvértestek méretének változékonyságát (anisocitosis) jellemző RDW variációs koefficiens értéke a halandóság egyik előre jelző tényezője számos betegcsoportban. Korábban kórházban kezelt vesebetegek körében vizsgáltuk az RDW és más tényezők kórházi mortalitással való kapcsolatát. Az alábbiakban az RDW értékét meghatározó tényezőket kerestük dialízisre nem szoruló, kórházban fekvő krónikus vesebetegek mintájában hagyományos és bayesi ANCOVA-eljárásokkal. A nem informatív bayesi modell illesztése során a modell paraméterekről nem feltételeztünk előzetes ismereteket. Az informatív bayesi modell esetén a korábbi tapasztalatokból származó a priori ismereteket felhasználtuk a modell illesztése során. A számítások R környezetben a faraway, car és az MCMCPack programcsomagokkal történtek. A vizsgálat eredményei alapján a nem, mch és mcv az RDW erős meghatározó tényezőinek bizonyultak. A vércukor-koncentráció, a fehérvérsejtszám, a thrombocytaszám, az életkor és a glomerularis filtrációs ráta szintén befolyásolták az RDW értékét.
Lege Artis Medicinae
A modern nyugati orvos gyakran abban a hitben él, hogy ő nem „hívő”; nem kell hinnie gyógyító eljárásainak jótékony hatásosságában, mert a hit helyett immár tudományra alapozza praxisát, és ha az valóban jó tudomány, akkor az eredményesség önmagáért beszél. A modern medicinában nem kell hinni ahhoz, hogy a gyógyítás működjön.
Lege Artis Medicinae
Bánfalvi Attila álláspontjával ellentétben írásomban amellett próbálok érvelni, hogy egy szűk érvényességi tartományban a kísérletes- pozitivista ismeretalkotási módszertan biztosabb, fejlődőképesebb és hasznosabb tudást nyújt, mint egyes, a komplementer és alternatív medicina (complementary and alternative medicine, CAM) területére sorolható iskolák ismeretalkotási eljárásai.
Lege Artis Medicinae
Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.
Lege Artis Medicinae
Munka, becsület, haza és hit minden területen – ez dr. Romics Imre professzor ars poeticája és egyben üzenete a fiataloknak. Ô, akárcsak bátyja, László, aki egyben példaképe volt, ezt hozta otthonról. Hisz abban, hogy minden generációban megvan a tisztelet, még ha egészen más gondokkal kell is megküzdeniük. „Más világ van, a rezidensek már önállóbbak, képzettebbek, jól beszélnek nyelveket, de ez jól is van így. Viszont fontos megőrizni a »nagyok« emlékét, »merítkezni« tudásukból, emberségükből. És mindig egy lépcsővel előrébb kell lépni”– vallja az urológus szakember. Bátyja volt az első orvos a családban, aki megmutatta azt az utat, amelyet pályája során mindvégig maga előtt látott. Különböző személyiségek voltak, a 11 év korkülönbség okán más korszakban, nem egyszerre nőttek fel, de értékrendjük az életről, a betegekről való gondolkodásuk ugyanaz volt és maradt. Tőle tanulta többek között a beteg tiszteletét, a beteggel való kommunikációt, a hangnemet, nincs tegeződés, bratyizás, mert annak a gyógyítás látja a kárát. Dr. Romics Imre urológusprofesszor orvosi szobájában ma is ott van édesapjuk fényképe
Lege Artis Medicinae
A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatának díjait idén is a Semmelweis-napon, június 28-án adták át. A pályázatot az akadémikus fia, ifj. dr. Romics László hozta létre testvére, barátai és tanítványai részvételével a névadó munkássága előtti tisztelgésként. Ebben az évben négy fiatal orvost díjaztak a pályázaton, de ezúttal két további különdíjat is kiosztottak.
Lege Artis Medicinae
Dr. Romics Lászlót 2003. május 30-án Batthyány-Strattmann László- díjjal tüntette ki az egészségügyi miniszter, azon az emlékülésen, amelyet a gróf boldoggá avatásának tiszteletére rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián. A díjat 1992-ben hozták létre azok részére, akik szakmai vagy közszolgálati munkájukkal hozzájárultak az egészségügyi, a szociális, valamint a családvédelmi ellátás fejlesztéséhez, és e tevékenységük során kimagasló teljesítményt nyújtottak. A kitüntetés alkalmából életútjáról kérdeztük a professzort, folyóiratunk tanácsadó testületének elnökét.
Lege Artis Medicinae
A „Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére” alapítványt ifj. dr. Romics László, az alapítvány névadójának fia alapította 2015-ben. Szándéka, hogy ápolja Romics professzor emlékét úgy, hogy a Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosokat és kutatókat támogatja. Most az alapító, a fiú, ma már családapa mesélt édesapja emlékéről, közös életükről és mindarról, amiért végtelen hálát érez a hét éve elhunyt nagyszerű orvos, tanár, szervező és leginkább az ember iránt.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás