Lege Artis Medicinae

Egészség és szabad levegő

PLUHÁR F. Zsuzsanna, KOVÁCS Szilvia, PIKÓ Bettina, UZZOLI Annamária

2008. JANUÁR 22.

Lege Artis Medicinae - 2008;18(01)

BEVEZETÉS - A minket körülvevő környezetnek fontos szerepe van a pszichoszomatikus tünetek kialakulásában. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit gondolnak a gyerekek, mi történik azzal a személlyel, aki sokáig nem megy ki a szabadba. MÓDSZEREK - Az adatgyűjtéshez „draw-andwrite” technikát alkalmaztunk, amely az írásban történő válaszadáson kívül lehetőséget ad a gyerekeknek gondolataik rajzokban való megjelenítésére is. A feladatlap nyitott kérdéseket tartalmazott, amelyek a szociodemográfiai adatokon túl kiterjedtek a környezet, az egészség és betegség kapcsolatának megismerésére. A kérdőívek kitöltése önkéntesen és név nélkül történt. A vizsgálatot hat különböző általános iskolában, 9-11 éves tanulók körében végeztük (N=448; fiú 44,6%, lány 55,4%). A vizsgált mintába a fővárosból két általános iskola került be, egy-egy pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyékből. Az általános iskolák különböző területi elhelyezkedésük alapján kerültek kiválasztásra (nagyvárosi, kisvárosi, kertvárosi, lakótelepi). EREDMÉNYEK - Azt találtuk, hogy a megkérdezett gyerekek kivétel nélkül úgy gondolják, hogy ha valaki sokáig nem megy ki a szabadba, az valamilyen formában megbetegszik. A válaszokat két nagy csoportba különíthettük el: fizikai és lelki megbetegedések. A fizikai tüneteket további négy alcsoportra oszthattuk: tünetek (anémia, sápadtság, láz, gyenge csontok és ízületek); megbetegedés, elhízás és halál. A lelki betegségeket további két alcsoportra oszthattuk: konkrét pszichiátriai betegség (például depresszió); tünetek, mint például boldogtalanság, szomorúság, düh. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapíthatjuk, hogy a gyermekek azon a véleményen vannak, hogy szoros kapcsolat van a bezártság és a különböző betegségek kialakulása között.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia

SPEER Gábor, LAKATOS Péter

Közleményünkben a 11- és 17-béta-hidroxiszteroid- dehidrogenáz enzimcsalád tagjainak, illetve az 1-alfa-hidroxiláz és aromatáz enzimek szövetspecifikus megoszlását és funkcióját mutatjuk be. Ezek a különböző enzimek meghatározzák az aktív szteroidoknak a perifériás szövetekben végbemenő, lokális képződését, amelynek alapvető szerepe lehet a hormonszenzitív tumorok (például az emlő- és prostatadaganatok) és a metabolikus betegségek (mint az elhízás, az osteoporosis, az inzulinrezisztencia) kialakulásában. Az utóbbiaknak közös jellemzője a szöveti hypercortisolismus, azaz így szemlélve számos „szövetspecifikus Cushing-szindróma” létezik. Másképp megfogalmazva: az elhízást úgy tekinthetjük, mint a hasi zsírszövet Cushingszindrómáját, de igaz lehet az is, hogy az osteoporosis a csont obesitasa. Az intrakrinológia a különféle - részben a fent említett - enzimek által katalizált szöveti hormonszintézis eltéréseivel foglalkozik, amelyeket nem lehet a keringésben cirkuláló hormonok szintjével detektálni. A lokális hormonképződés következményei különböznek a már ismert auto-, para- és endokrin hatásmechanizmusoktól. A különböző szöveteken belüli hormonális eltérések alapján számos betegség kóreredetét másképpen is meg lehetne fogalmazni.

Lege Artis Medicinae

A gyógyszerkibocsátó stentekkel kapcsolatos legújabb információk

FÜLÖP Gábor, BERTA Balázs, MERKELY Béla

Lege Artis Medicinae

A módosított verzió hibái

dr. KALÓ Zoltán

A 17/2007. (II. 13.) kormányrendelet a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről hiánypótló jogszabály, mindazonáltal az eredeti rendelet szakmai hibái miatt szükséges volt annak módosítása.

Lege Artis Medicinae

Egymásért! Egy s más Magyarországról, 2008. január havában

KAPÓCS Gábor

Sokat töprengtem az elmúlt hetekben, mit is írjak az évindító LAM-ba. Ezt az igazán megtisztelő feladatot örömmel vállaltam el még az ősszel, mert úgy gondoltam, hogy az egészségbiztosítási reformról szóló törvény elfogadása jó apropót jelent majd a hosszú, önkéntes hallgatásomat megtörő megszólaláshoz. De akkor vajon min is vívódtam ennyit?

Lege Artis Medicinae

Májtranszplantáció felnőttkorban - Kinek indokolt, és hogyan juthat hozzá Magyarországon?

GERLEI Zsuzsanna

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A depresszió a poligénes vizsgálatok tükrében: a gének és a környezet közti kapcsolat szerepe

GONDA Xénia

A depresszió multifaktoriális betegség, melynek kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak, és mely két tényező között többféle kapcsolat is lehet. Az elmúlt több évtizednyi kutatás ellenére azonban még nem si­került olyan genetikai variánsokat azono­sítani, melyek egyértelmű szerepet játszanak a depresszió hátterében, melynek oka egyrészt a depresszió genetikai és biológiai hátterének heterogenitása, másrészt az, hogy a kutatások jelentős részében a gé­nekkel interakcióban ható környezeti hatásokat nem veszik figyelembe, így számos genetikai variáns hatása nem észlelhető. Emellett a genetikai és környezeti hatások relatív súlya eltér a depresszió különféle megnyilvánulási formái, altípusai esetében, melynek nem csak etiopatológiai jelentősége van, de a kezelésre, annak megválasztására és hatásosságára is befolyással lehet. A környezeti hatások figyelembevétele mind a kandidáns gének, mind pedig a teljesgenom-asszociációs vizsgálatok során, valamint a környezeti hatások kvalitatív elemzése, illetve a depressziós kórképek jelentős fenomenológiai és etiológiai heterogenitásának figyelembevétele mind a depresszió etiológiájának, mind pedig az antidepresszív farmakoterápiák kutatása során jelentős mértékben segíthet kiterjeszteni jelenlegi tudásunkat a depresszió patofiziológiájával kapcsolatban, így új neurokémiai útvonalak és gének szerepét tárhatják fel, ami új terápiás célpontok felfedezését is eredményezheti.

Nővér

Egészségügyi szakdolgozók pályaelhagyási szándéka Csongrád megyében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozókat mennyire foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata, illetve hogy milyen területen, esetleg külföldön szeretnének elhelyezkedni. Felmérésre került továbbá a pályaelhagyási szándék összefüggése a kiégéssel és a pszichoszomatikus tünetekkel. Vizsgálati anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: Minél rosszabb pszichoszomatikus állapotban van valaki, annál biztosabb, hogy elhagyja az egészségügyet (p<0,000) és annál jobban fél a munkahely elvesztésétől (p<0,003). Akik nem félnek a munkavesztéstől, biztosan nem hagyják el az egészségügyet (p<0,000). A súlyos pszichés állapotban lévők szándékoznak tipikusan a legnagyobb arányban elhagyni a pályát. Következtetések: A munkavesztéstől való félelem és a pályaelhagyás gondolata mindennapos az egészségügyi szakdolgozók életében, és szoros összefüggést mutat a rossz pszichoszomatikus állapottal és a kiégéssel.

Nővér

Egészségügyi szakdolgozók testi és lelki egészségének összehasonlítása Csongrád megyében: 2008-2012.

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichoszomatikus állapot, kiégettségi szintje, valamint a saját egészségük megítélése hogyan változott 2008-óta. Felmérésre került továbbá, hogy pszichés illetve szomatikus szempontból mennyire érzik úgy, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig gyakorolni tudják. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez 2008-ban és 2012-ben. Eredmények: Rosszabbnak ítélik meg saját egészségi állapotukat a felmérésben részt vevők, mint 2008-ban, de a pszichoszomatikus tüneti skálán nem jelentős javulás volt kimutatható. A fejfájás elfordulása jelentős mértékben csökkent az első felméréshez képest. A kiégés önértékelési skálán elért pontszámok emelkedést mutatnak, mely rosszabb pszichés állapotot jelent. Következtetések: A szakdolgozói társadalom elöregedőben van, melyre jellemző az egyre romló pszichés állapot.