Lege Artis Medicinae

Dipyridamol-thallium szcintigráfia

KÉKES Ede

1992. MÁRCIUS 31.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(03)

Thallium 201 szívizom scintigrafia; Dipyridamol-Thallium szcintigráfia; Vizsgálati menetrend; Várható eredmény; Mellékhatások; A D-TI201 vizsgálat előnyei és hátrányai; Módszer módosítások; Adenozin-thallium szcintigráfia

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Egy újonna felfedezett vasoactiv peptid: az endothelin

ROSIVALL László, SÜTŐ Tamás, DEVECSERI Zsuzsanna

Az utóbbi évtizedben új távlatokat nyitott a cardiovascularis rendszer szabályozásának megismerésében az endotheliumból felszabaduló relaxáló (prostacyclin, EDRF) és kontraháló (EDCF) anyagok felfedezése. Ezek közül ebben a közleményben a 21 amino savból álló vasoconstrictor peptid, az endothelin kutatásának eddigi eredményeit foglaljuk össze: felfedezését, izolálását, bioszintézisét, szövetspecifikus expressioját, receptorait és az endothelin convertáló enzim jellemzőit. Az endothelinek eddig megismert széles körű biológiai hatásai alapján vázoljuk a peptid feltételezett autocrin, paracrin és endocrin hormonként betöltött szerepét és jelentőségét a cardio vascularis rendszer élettani szabályozásában valamint számos pathologiás folyamatban. Az endothelinek valódi jelentőségét a szöveti funkciók rövid- vagy hosszú távú szabályozásában azonban a kísérleti eredmények nagy száma ellenére sem sikerült tisztázni.

Lege Artis Medicinae

ATP-szenzitív kálium csatornák és modulátoraik

FINTA P. Ervin, PETER Illes

Az utóbbi időben az intracelluláris adenozin trifoszfát hatására záródó (ATP-szenzitív) K+ csatornák egyre inkább a figyelem előterébe kerültek. A sejtek metabolikus állapota és elektromos aktivitása közötti kapocs szerepét töltik be. A pancreas B-sejtjeiben e csatornák záródása váltja ki a glukóz hatására létrejövő inzulin szekréciót és rajtuk keresztül hat számos, a vércukorszintet befolyásoló hormon. Idegsejtekben is előfordulnak, ahol mind a sejttestben, mind az idegvégződésekben (pl. a perifériás idegekben) szabályozzák az ingerlékenységet. A központi idegrendszerben befolyásolják a jóllakottsági központ neuronjainak, valamint a spontán aktív katekolaminerg idegsejteknek a működését. Vaszkuláris sima izomban az endogén vazodilatátorok hatását közvetítik. Patofiziológiai szerepük is van: hypoxiás károsodások ellen védik az izom- és idegsejteket. Rajtuk keresztül hatnak a szulfanilurea anti diabetikumok, valamint egy új gyógyszercsoport, a k+ csatorna agonisták. Utóbbiakat sikerrel vizsgálják, ill. használják hypertónia, angina pectoris, szívelégtelenség, asthma bronchiale, irritábilis hólyag szindróma, chronikus okkluzív érbetegségek, valamint impotencia esetén. Viszonylag jól tolerálható gyógyszerek. Mellékhatásaik főleg vazodilatátor hatásukkal függnek össze, leginkább fejfájást, szédülést, palpitációérzést, ödémát okozhatnak.

Lege Artis Medicinae

A térdizület intraarticularis szallagrendszerének natív CT vizsgálata

ESZTERGÁLYOS János

A térdízület sérülékenysége, ezen belül az intraarticularis szalagok részleges, vagy teljes szakadásának gyakorisága indokolja olyan non-invazív diagnosztikus eljárás - mind szélesebb körű - alkalmazását, mint a térd natív CT vizsgálata. Pozitív esetben sem lehet közömbös a korrekt praeoperatív kórisme felállítása, de még ennél is nagyobb jelentőségű a negatív eredmény, melynek ismeretében el kerülhetjük a diagnosztikus arthroscopiát. A térdízületben lévő szalagok anatómiája, valamint környezetüktől eltérő denzitása lehetővé teszi – natív CT vizsgálattal is - pontos, reprodukálható és megbízható leképezésüket. A natív CT képek részletgazdagságára jellemző, hogy meg tudjuk jeleníteni a Humphry és Wrisberg szalagokat, vagy akár a mellső keresztszalag két kötegét, külön-külön. Az intraarticularis szalagok szakadásának pontos ismerete nélkülözhetetlen az optimális terápiás beavatkozás megtervezéséhez. A natív CT vizsgálat, a térdizületi intraarticularis szalagok esetében, irodalmi adatok és saját tapasztalatok alapján, egyenértékű az MRI-vel, annál viszont lényegesen olcsóbb és hazánkban is hozzáférhető.

Lege Artis Medicinae

Dipyridamol teszt: azonos időben végzett 2-dimenziós echocardiographia és 201TI szívizomscintigraphia ischaemiás szívbetegségben

CSANÁDY Miklós, ÉDES István, GRUBER Noémi, FORSTER Tamás, VARGA Albert, MESTER János, CERNAY László

Szerzők 57 ischaemiás szívbetegség gyanújával küldött beteg dipyridamol 2-dimenziós echocar diographia és 201TI planáris szívizomscintigraphia vizsgálatát végezték el egy időben. A dipyridamol dózisa 0,56 mg/testtömeg kg volt 4 perc alatt. Negatív válasz esetén a betegek a 8. perctől további 0,28 mg/testtömeg kg dipyridamolt kaptak 2 perc alatt. A folyamatos echocardiographiás monitorozás a teszt kezdetétől 7 percig, illetve teljes dózis beadása esetén 13 percig tartott – az echo síkokat folyamatosan váltva, apicalis megközelítésből. A betegek 6,5 vagy 12,5 perc eltelte után 74 mBq 201 Tl izotópot kaptak iv., majd a planáris felvételek (anterior, LAO 45° és 70°) 15 percen belül megkezdődtek. A klinikai döntés alapján az 57 beteg közül 25 esetben történt coronarographia. A kapott szenzitivitási, specificitási, pozitív és negatív praedictiv értékek 2-dimenziós echocar diographia esetében 79%, 55%, 69%, és 67%, míg a planáris scintigraphia alkalmával 93%, 27%, 62% és 75%-nak bizonyultak. A két vizsgálat együttes pozitivitását figyelembevéve a szenzitivitási és specificitási értékek 71% és 73% voltak. A két módszer közül a 201T1 szívizomscintigraphia tűnik érzékenyebbnek, míg a 2D-echocar diographia specificusabb módszernek a myocardialis ischaemia igazolására. Klinikai szem pontból a két vizsgálat együttes elvégzése látszik a leghasznosabbnak

Lege Artis Medicinae

Több kockázati tényezővel kapcsolatos beavatkozási kísérlet

A vizsgálat célja: annak tanulmányozása, hogy több kockázati tényezőt befolyásoló programmal csökkenthető-e a koszorúér-betegség halálozás.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Tünetmentes óriás hepaticus haemangioma

GERVAIN Judit, KOVÁCS GÁBOR, NYIKOS Orsolya

BEVEZETÉS - A haemangiomák a leggyakoribb benignus májdaganatok. Általában tünetmentesek, kivéve az óriáshaemangiomáknak nevezett, 5 cm-nél nagyobbak, bár panaszt ezek is csak ritkán okoznak. Malignus átalakulásuk nem ismert, ezért csak időszakos ellenőrzésük javasolt. Sebészeti beavatkozást csak szövődményt okozó esetben igényelnek, atípusos morfológiai kép esetén azonban jelentős differenciáldiagnosztikai gondot okozhatnak. ESETISMERTETÉS - Az 51 éves nőbetegnél rutin hasi ultrahangvizsgálat során gócos májelváltozást diagnosztizáltak. A hasi CT-vizsgálat multiplex hepatocellularis carcinoma gyanúját vetette fel. Onkológiai konzíliumot követően májbiopszia elvégzése céljából került osztályunkra. A hisztológiai eredmény malignitást nem igazolt. A beteg tünet- és panaszmentességére, a kóros eltérés nélküli laboratóriumi paramétereire való tekintettel benignus folyamat, haemangioma alapos gyanúja vetődött fel, ezt igazolta a vér-pool szcintigráfia. KÖVETKEZTETÉSEK - A haemangiomák benignus májdaganatok. Gyakran véletlenszerűen, rutin ultrahangvizsgálat során fedezik fel. Hasi ultrahangvizsgálatnál felmerült haemangiomagyanú esetén - a malignus folyamatoktól való elkülönítésükre - a góc nagyságától függően 2 cmes méret alatt MR-vizsgálat, 2 cm felett vér-pool szcintigráfia javasolt. Jelen esetben az elváltozás nagy mérete és atípusos szerkezete differenciáldiagnosztikai problémát okozott. Korábban haemangiomában kontraindikált volt az ultrahangvezérelt májbiopszia (finomtű-aspiráció). Erre az invazív beavatkozásra gócos májbetegség esetén akkor kerülhet sor, ha a nem invazív vizsgálati módszerekkel nem tisztázható a diagnózis, főként malignitás gyanúja esetén, szövettani mintavétel céljából. Természetesen a beavatkozás akkor végezhető el, ha a beteg állapota, laboratóriumi paraméterei, az elváltozás lokalizációja lehetővé teszi, és terápiás konzekvencia várható tőle.

Magyar Immunológia

A kéz-mikrocirkuláció izotópos vizsgálatának jellegzetességei primer és szekunder Raynaud-szindrómában

GARAI Ildikó, SZŰCS Gabriella, GALUSKA László, CSIKI Zoltán, VARGA József

BEVEZETÉS - A vizsgálat célja a kéz mikrocirkulációjának megjelenítése a szerzõk által kidolgozott kézperfúziós szcintigráfiával, az eltérések és jellegzetességek megítélése primer és szekunder Raynaud-kórformában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A tanulmányba 84 beteget vontak be. Mindegyiküknél megfigyelhetõ volt az ujjak epizodikus ischaemiája, amely klasszikusan a háromfázisú színelváltozásban jelent meg. A kézperfúziós felvételeket elõször vizuálisan, majd az ujj/tenyér hányados (FPR) megadásával kvantitatívan is értékelték. A statisztikai összehasonlítást a klinikailag differenciált primer és szekunder csoport között végezték el. EREDMÉNYEK - Vizuális értékeléssel a szekunder csoportban észleltek több regionális perfúziózavart (51 beteg közül 37-nél), míg a primer kórformában 33 beteg közül mindössze két esetben (p<0,001). A teljes ujj/tenyér hányados viszont a primer Raynaudcsoportban bizonyult szignifikánsan kisebbnek (p<0,05). A nemek és a jobb, illetve a bal kéz között nem mutatkozott szignifikáns különbség az FPR-értékekben. KÖVETKEZTETÉSEK - A 99mTc-DTPA-val végzett kézperfúziós szcintigráfia nem invazív, költséghatékony diagnosztikus módszer; objektíven tükrözi a kéz mikrocirkulációjának globális és regionális eltéréseit. Ezenkívül olyan kvantitatív adatokat is szolgáltat, amelyekkel a kórlefolyás követése pontosabbá válhat.

Magyar Radiológia

A mellkasi spirál-CT-vizsgálat és tüdőszcintigráfia eredményeinek összehasonlítása pulmonalis emboliában

SCHMIDT Erzsébet, WENINGER Csaba, BOROS Szilvia, BODROGI Gabriella, UDVAROS Eszter, ZÁMBÓ Katalin

BEVEZETÉS - A tüdőembolia gyakori betegség, nem ritka a késői diagnózis vagy a kórisme elmaradása. A spirál-CTvizsgálatot napjainkban gyakran alkalmazzák tüdőembolia kimutatására. A szerzők célja a mellkasi spirál-CT-vizsgálat és a tüdőszcintigráfia eredményének összehasonlítása volt. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Egy év alatt 49 betegnél végeztek tüdőembolia gyanúja miatt mellkas-CT-vizsgálatot, közülük 30 esetben tüdőszcintigráfia is történt. EREDMÉNYEK - A 30 esetből 21 esetben egyezett meg a két módszer (13/21 esetben mindkét módszer igazolta a tüdőemboliát, nyolc esetben negatív vizsgálati lelet született). A fennmaradó kilenc esetben eltérés volt a két módszer eredménye között. KÖVETKEZTETÉSEK - A spirál-CT-vizsgálattal gyorsan, a beteget kevéssé terhelően lehet kimutatni a centrális pulmonalis artériákban lévő embolust, nem friss esetben a kis infarktusokat. A perfúziós tüdőszcintigráfia negatív eredménye kizárja a pulmonalis embolia fennállását. Ha a vizsgálat pozitív, más diagnosztikai módszerek szükségesek az embolia bizonyítására (például mellkas-röntgenvizsgálat, ventilációs/inhalációs szcintigráfia). Mivel a tüdőszcintigráfia olcsó, könnyen kivitelezhető, sugárterhelése alacsony, szűrőmódszerként fontos szerepe van.

Lege Artis Medicinae

Izotóppal végzett szívvizsgálatok, a nukleáris kardiológiai módszerek lehetőségei

BALOGH Ildikó

A szív izotóppal végzett vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza, a vizsgálómódszerekben azonban folyamatos fejlődés figyelhető meg. A legfontosabb és legelterjedtebb vizsgálóeljárás a szívizom vérellátásának, perfúziójának kimutatására szolgáló myocardialis szcintigráfia; terheléses vizsgálattal egybekötve az ischaemiás szívbetegség meglétét, súlyosságát mutatja. Nyugalmi állapotban végezve az akut myocardialis infarctus már kialakulása pillanatában kimutatható. Sajnos a friss és régebbi keletkezésű infarktus nem különíthető el e módszerrel. Rétegvizsgálatként végezve (SPECT: single photon emission CT), valamint a kvantitatív analízis alkalmazásával a perfúziózavar lokalizációja, súlyossága, kiterjedése igen pontosan megállapítható. EKG-kapuzással (gated SPECT) kiegészítve a perfúzió elemzése mellett a bal kamra funkciója is vizsgálható. A bal- (és jobb-) kamra-funkció elemzésének gold standard nem invazív módszere az EKG-kapuzással végzett vérpool-szcintigráfia (MUGA). Akut myocardialis infarctus néhány órával keletkezése után úgynevezett infarct avid szcintigráfiával, azaz infarktusban dúsuló radiofarmakonok segítségével mutatható ki. A szívizom metabolizmusának detektálása egyaránt lehetséges SPECT (főként thallium nyugalmi redisztribúciós szcintigráfiával) és PET módszer (pozitronemissziós tomográfia, például a glükózanyagcsere vizsgálata F-18-FDG-vel) alkalmazásával. E módszerek a myocardialis infarctus utáni állapotban, károsodott kamrafunkciónál a szívizom életképességének megállapítására nyújtanak lehetőséget; egymástól elkülöníthető a hibernált, alvó myocardium - ez revascularisatióval működésében és vérellátásában is reverzíbilis állapotot jelent -, illetve a necrosis (az elhalt, írreverzibilisen károsodott myocardium). Az adrenerg receptorokhoz kötődő radiofarmakonnal a szív szimpatikus beidegzése vizsgálható. E módszerrel szívtranszplantáció után idővel az új szív reinnervációja, malignus kamrai ritmuszavarban a ritmuszavar gyakorisága, a betegség prognózisa állapítható meg.

Lege Artis Medicinae

Carcinoid tumorok

RÁCZ Károly

A carcinoid tumorok ritka daganatok; hagyományos osztályozásuk alapján három alcsoportba sorolhatók, az előbél, a középbél és az utóbél carcinoid tumoraira. Neuroendokrin sejt eredetük és hasonló szövettani sajátosságaik ellenére a különböző lokalizációjú carcinoid tumorok molekuláris háttere, patogenezise, a betegséghez társuló klinikai tünetek, a diagnosztika és terápia lehetőségei, valamint a betegség prognózisa lényegesen különbözhet. Bár a carcinoid tumorok diagnózisához érzékeny biokémiai markerek (a szérum kromogranin A-koncentrációja, az 5-hidroxi-indolecetsav mennyisége a 24 órán át gyűjtött vizeletben) és lokalizációs módszerek (szomatosztatinreceptor-szcintigráfia, pozitronemissziós tomográfia) állnak rendelkezésre, a daganatokat javarészt a betegség előrehaladott stádiumában ismerik fel. A betegek jelentős részénél az előrehaladott stádium, a távoli metasztázisok miatt sebészi módszerekkel nem érhető el teljes gyógyulás, azonban ezekben az esetekben is számításba kell venni a daganat megkisebbítésének sebészi lehetőségeit. A carcinoid tumorokhoz társuló klinikai tünetek kezelésének jelenleg leghatásosabb eszközei a szomatosztatinanalóg készítmények (octreotid, lanreotid); a tünetek megszüntetésén vagy enyhítésén kívül tumorgátló hatásuk révén akár hosszú éveken keresztül stabilizálhatják a tumorok növekedését, illetve ritkán daganatregressziót válthatnak ki. Napjainkban radioaktív izotóppal jelölt szomatosztatinanalógokkal folynak klinikai vizsgálatok, amelyek a carcinoid tumoros betegek számára új terápiás lehetőséget kínálnak.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.