Lege Artis Medicinae

Császármetszés az iszlám kultúrában

SZABÓ András

2007. MÁRCIUS 19.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(03)

Az utóbbi évek világpolitikai eseményei a hétköznapi emberek érdeklődését is felkeltették az iszlám világ iránt, amelynek hagyományosan zárt társadalma alig enged bepillantást a nyugati szemnek. Érdekes lehet hát, ha - szűkebb szakmai érdeklődésünknek megfelelően - a hozzáférhető irodalmi adatok alapján kísérletet teszünk arra, hogy feltárjuk az iszlám császármetszéshez való viszonyát.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Tamás Zsuzsa versciklusa - Fodor Tímea képei

Lege Artis Medicinae

A simvastatin szerepe a diabeteses dyslipidaemia kezelésében

BALOGH Zoltán, PARAGH György

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek cardiovascularis morbiditása és mortalitása nagymértékben emelkedett. A 2-es típusú diabetesben észlelhető atherogen dyslipidaemiára jellemző a magas triglicerid-, alacsony highdensity lipoprotein koleszterin szint, valamint a kicsi, sűrű LDL-partikulumok arányának növekedése. A korszerű terápiás ajánlásokban kiemelt szerepet kap diabetesben a lipidcsökkentő kezelés, ami jelenleg statinok alkalmazását jelenti. A statinok az LDL szintjének csökkentése útján a cardiovascularis mortalitást nagymértékben mérséklik, azonban aránylag kis hatással vannak az atherogen dyslipidaemia fő komponenseire, így a trigliceridszintet csak 15-35%-kal csökkentik, míg a HDL-koleszterin szintjét kevesebb mint 10%-kal növelik. Mindez felveti 2-es típusú diabetesben a statinok korai szakban történő kombinálásának (ezetimib, nikotinsav, fibrát) igényét. A szerzők áttekintik a simvastatin-monoterápia helyét a diabeteses dyslipidaemia kezelésében, valamint a simvastatinnal végzett kombinált lipidcsökkentő tanulmányok eddigi eredményeit.

Lege Artis Medicinae

XIX. diabetes-világkongresszus Fokváros, 2006. december 3-7.

HIDVÉGI Tibor

Ez alkalomból több mint 12 000 kongresszusi küldöttet fogadott Cape Town, Dél-Afrika hárommilliós nagyvárosa. A Nemzetközi Kongreszszusi Központ a világ egyik legkorszerűbb és minden igényt kielégítő intézménye.

Lege Artis Medicinae

A súlyos szepszis kezdeti tünetei A Magyar Szepszisfórum multidiszciplináris diagnosztikai javaslata a szeptikus kórfolyamatok kórházi halálozásának csökkentésére

BOGÁR Lajos, LUDWIG Endre

A szepszis és következményei egyre növekvő egészségügyi problémát jelentenek a Föld minden országában. Az Egyesült Államokban az infekciók következményeként megközelítőleg annyi halálesetet regisztrálnak, mint az akut myocardialis infarctussal kapcsolatosan.

Lege Artis Medicinae

Új lehetőség a krónikus pancreatitis korai stádiumának kimutatására

CZAKÓ László, TAKÁCS Tamás

A krónikus pancreatitis diagnózisát rendszerint későn, az előrehaladott stádiumban állítják fel, a terápiás beavatkozások ekkor már csak kevés sikerrel kecsegtetnek. A korábbi felismerést lehetővé tevő vizsgálatok (endoszkópos retrográd kolecisztopankreatográfia, endoszkópos ultrahang, direkt funkcionális tesztek) invazívak, költségesek, szövődménnyel járhatnak, és a hazai egészségügyi intézetek többségében nem elérhetők.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Újszülöttkori stroke - a tünetek megjelenésétől az utánkövetésig

VOJCEK Eszter, CSÉCSEI Márta, FLACH Edina, RUDAS Gábor, GRÁF Rózsa, PRINCZKEL Erzsébet

Célkitűzés - Célunk a Szent János Kórház 3. progresszivi-tási szintű Koraszülött Intenzív Osztályán 2006 és 2017 között perinatalis stroke-kal diagnosztizált érett újszülöttek kórlefolyásának elemzése volt. A vizsgálati módszer - Retrospektív és prospektív vizsgálattal 18 stroke-kal diagnosztizált újszülött klinikai tüneteit, képalkotó vizsgálatait, etiológiai tényezőit és kórlefolyását elemeztük. Minden beteg esetében két- vagy többéves korban fejlődésneurológiai vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat alanyai - Az elmúlt 10 évben osztályunkon 17 érett újszülött és egy 36. gestatiós hétre született koraszülött esetében diagnosztizáltunk stroke-ot. Újszülöttjeink jó általános állapotban, túlnyomó részben magas Apgar-értékkel (9±1) születtek. Császármetszés négy esetben történt. Eredmények - Osztályunkon az újszülöttkori stroke előfordulása megfelel az irodalomban említett 1:1600-4000 gyakoriságnak. A diagnózishoz hozzátartozik a koponya MR-vizsgálata, ultrahanggal az artériás ischaemiás stroke-ot nem tudtuk ábrázolni. A betegek neurológiai tünetei az élet első néhány napján jelentkeztek. Az etiológiai tényezők között thrombophilia (4/18), fertőzés (4/18), érfejlődési rendellenesség (2/18), mérsékelt asphyxia (2/18) és praeeclampsia (2/18) szerepel a leggyakrabban. Az arteria cerebri media területe 50%-ban, az arteria cerebri anterior 33%-ban volt érintett. A stroke 44%-ban bal oldali, 39%-ban jobb oldali és 17%-ban kétoldali volt. Két beteg esetében már in utero diagnosztizáltuk a stroke-ot. Aktív korai fejlesztést kezdtünk, így 15-ből 14 esetben átlagos vagy átlag feletti pszichomotoros teljesítményt értünk el. Következtetések - Bár az akut neurológiai tünetek néhány nap alatt megszűnnek, az újszülöttkori görcsök hátterében álló lehetséges diagnózisok között fel kell merülnie a stroke lehetőségének is. Korai aktív fejlesztéssel még kiterjedt stroke esetében is jó fejlődési eredményeket érhetünk el. Súlyos maradványtüneteket az in utero keletkezett stroke eredményezett. Öröklött prothromboticus állapot fennállása a következő terhesség lefolyását is meghatározhatja.

Lege Artis Medicinae

Alvadásgátló kezelés a szülészeti gyakorlatban

DOMJÁN Gyula, GADÓ Klára

A thrombosis kialakulásának kockázata terhességben és a gyermekágyas időszakban mintegy öt-tízszeresre növekszik. Ebben a jól ismert rizikófaktorokon túl speciális okok is szerepet játszanak. A szülés folyamata, különösen a császármetszés tovább növeli a thrombosis kialakulásának veszélyét. A megfelelő alvadásgátló kezelés jelentős mértékben csökkentheti az anyai és magzati morbiditást, mortalitást. Megfelelő indikáció esetén a terhesség alatt is csakúgy, mint nem gravid állapotban, javasolható kis molekulatömegű heparin subcutan vagy a nem frakcionált heparin intravénás vagy subcutan adása. A kumarinszármazékok teratogén hatásuk miatt ellenjavalltak az első, és elhúzódó hatásuk miatt a harmadik trimeszterben. A heparin nem jut át a placentán, de tartós alkalmazása számos mellékhatással járhat. Az alkalmazott dózis, a kezelés megkezdésének időpontja, és az alkalmazás időtartama függ a thrombosis kockázatának mértékétől. Az alvadásgátló kezelést bizonyos esetekben (például antifoszfolipid-szindróma) kis dózisú acetilszalicilsav adásával egészítjük ki. A szülés időpontja elektíven tervezhető, ez lehetőséget ad a vérzéses és thrombosisos szövődmények minimalizálására. Előnyben kell részesíteni a természetes szülést, mivel ez kisebb vérzésveszéllyel jár, mint a császármetszés. A szülés körüli időszakban az alvadásgátló kezelés intenzitása a thrombosisrizikó mértékétől függ. Alvadásgátló kezelésben részesülő szülőnőknél a szülés harmadik szakasza minden esetben aktívan vezetendő, oxitocin adása szükséges a vérzés minimalizálása érdekében. Mivel az alvadásgátló kezelést sokszor a szoptatás időszakában is folytatni kell, fontos tudni, hogy sem a kumarinszármazékok, sem a heparin nem választódnak ki az anyatejben. A kezelés konkrét módjának megválasztása mindig individuális mérlegelést igényel, a rizikófaktorok számát, típusát, a gesztációs időt és a beteg compliance-ét figyelembe véve.

Lege Artis Medicinae

A „ hang” nem tud elmosogatni

CSONTOS Erika

Ha valaki ma a nyugati kultúrában él, és olyan hangot hall, vagy olyasmit lát, amit más nem, óriási az esélye annak, hogy a hagyományos pszichiátriai ellátórendszerben súlyos diagnózist kapjon, környezete pedig idegenkedéssel és félelemmel közelítsen hozzá, köszönhetően a sajtó által is megerősített sztereotípiáknak. A Hearing Voices mozgalom a 80-as években indult, a pszichiáter Marius Romme nevéhez fűződik.

Lege Artis Medicinae

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

KELEMEN Gábor

A megismerő és a megismert kölcsönösségének kérdését vizsgáló, neves tudóssá vált Alexander Ferenc és Polányi Mihály gyermekkori barátok, gimnáziumi osztálytársak és egyetemi évfolyamtársak voltak. Életpályájuk kölcsönhatása alig kutatott. Ez a ta­nulmány ezzel a feltáratlan témával foglalkozik. Alexander 29 évesen a freudista szem­lélet mellett kötelezte el magát. Po­lányi előbb fizikai kémikussá vált, majd 45 éves korában a tudományfilozófiát vá­lasz­totta hivatásul. Írásomban azt kísérlem megmutatni, hogy eredményeik gyökerei a magyar orvosképzésben elsajátított kultúrában találhatók meg.

Magyar Radiológia

Játszhat-e szerepet a mágnesesrezonancia- vizsgálat a szülésvezetés tervezésében császármetszés után?

GERGELY István, CSÉCSEI Károly, DORFFNER Roland, BARANYAI Tibor

BEVEZETÉS - A császármetszések száma az utóbbi évtizedben világszerte, így hazánkban is ugrásszerűen növekedett. Császármetszést követő terhesség esetén mindig felmerül a kérdés, hogy a szülés ismételt császármetszéssel vagy hüvelyi úton történjen. A császármetszés utáni uterusheg jellegéből, annak vastagságából, illetve szerkezetéből próbálnak a szerzők következtetéseket levonni a szülésvezetés módjára. Jelen tanulmányban a két szülészeti esemény között végzett uterinalis MR-vizsgálat additív szerepét vizsgálják a szülésvezetés módjának eldöntésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Retrospektív előzetes tanulmányunkban 13, előzetesen császármetszésen átesett nőbeteg uterinalis MR-vizsgálatának T2-súlyozott sagittalis képanyagát elemeztük. Értékeltük a hegvonal megjelenését, a heg vastagságát (mm-ben), majd az eredményeinket összevetettük a sebészi leírással, akiknél újra császármetszésre került sor. Vizsgáltuk, hogy az első császármetszés után kialakult heg MR-szerkezete és az újabb császármetszés kapcsán feltárt korábbi hegvonal műtéti lelete között megfogalmazható-e valamilyen összefüggés, amely támpontot nyújthat a későbbiekben a szülésvezetés módjának befolyásolására. EREDMÉNYEK - A tizenhárom vizsgált beteg közül három szült hüvelyi úton, 10-nél történt ismételt császármetszés. A hegvonalra vonatkozó műtéti leírás szerint a heg hat esetben elvékonyodott, négy esetben nem. Az incisio helyének MR-megjelenése szerint a heg kilenc esetben homogénen jelszegény, egy esetben inhomogén, de döntően jelszegény volt. Az elvékonyodott heg MR-vizsgálattal négy esetben 6 mm-nél vékonyabb, két esetben 6 mm-nél vastagabbnak látszott. A nem elvékonyodott heg MR-vizsgálattal három esetben 6 mm-nél vékonyabb, egy esetben 6 mm-nél vastagabbnak bizonyult. A három, hüvelyi úton szült nő közül kettőnél a heg MRvizsgálattal 6 mm-nél vastagabbnak, egynél vékonyabbnak látszott, a jelintenzitás két esetben homogénen jelszegény volt, egy esetben az eredeti zonális anatómiát észleltük. KÖVETKEZTETÉS - Amennyiben sem magzati, sem anyai oldalról nem áll fenn az ismételt császármetszés szükségessége, a császármetszés utáni szülésvezetés komplex indikációjában az uterinalis MR-vizsgálat kiegészítő, additív szerepet játszhat. A heg vastagsága és szerkezete, jelintenzitása hasznos kiegészítő információt jelenthet.