Lege Artis Medicinae

Coeliakia és splenopulpoma együttes előfordulása anaemia hátterében

MEKKEL Gabriella, BARTA Zsolt, KOVÁCS Judit, TÓTH László, BURIS László, RESS Zsuzsa, GERGELY Lajos, ZEHER Margit

2005. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2005;15(03)

BEVEZETÉS - A coeliakia a duodenum és a jejunum boholydestrukcióval járó gyulladásos betegsége. A következményesen kialakuló felszívódási zavar számtalan élettani folyamatot érint, az egyik leggyakrabban észlelt eltérés a vas-, illetve folsavhiányos anaemia. Ez a típusú anaemia diéta mellett, a nyálkahártya regenerálódásával párhuzamosan, szubsztitúció nélkül is rendeződik. ESETISMERTETÉS - Jelen tanulmányban a szerzők olyan beteg esetét ismertetik, akinél az anaemia hátterében coeliakia igazolódott, de a vérkép, illetve a vasanyagcsere a gluténmentes diéta és a vaspótlás ellenére sem rendeződött. A további részletes vizsgálatok ritka kórképre, jóindulatú lépdaganatra derítettek fényt, amely szintén okozhat vérszegénységet. KÖVETKEZTETÉS - Az eset kapcsán a szerzők röviden összefoglalják a gluténszenzitív enteropathia és a splenopulpoma ismeretanyagát, és felhívják a figyelmet a coeliakiaszűrés hasznosságára, valamint a splenectomia szükségességére hasonló esetekben.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az atópiás dermatitis napjainkban

SZALAI Zsuzsanna

Az atópiás dermatitis egyre gyakoribb napjainkban. Ez az öröklött hajlamon - atópiás alkat - alapuló krónikus bõrgyulladás bõrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel, gyakori fellángolásokkal jár. Leggyakrabban csecsemõ- vagy kisdedkorban jelentkezik.

Lege Artis Medicinae

Az utazók hasmenésének megelőzése céljából alkalmazott eredményes rifaximinkezelés

NEMESÁNSZKY Elemér

Különösen a trópusi és szubtrópusi régiókba utazók között fordul elõ gyakran a néhány napig tartó hasmenés (travelers diarrhea), amelyet általában szerteágazó panaszok kísérnek (rossz közérzet, émelygés, hányás, hasi diszkomfort, fokozódó gyengeség, idõnként láz).

Lege Artis Medicinae

CAMELOT (Comparison of AMlodipine vs Enalapril to Limit Occurrences of Thrombosis)

MATOS Lajos

Kezelés: Amlodipin, enalapril, illetve placebo. A gyógyszerbevétel rendje a következõ volt: a betegek egyik csoportja egy tabletta amlodipint (5 mg) és egy tabletta placebokapszulát - az enalapril helyett - kapott. A másik csoport az amlodipin helyett kapott egy tabletta placebót és mellé egy tabletta enalapril kapszulát (10 mg), a betegek harmadik csoportja mindkét gyógyszer helyett placebót kapott.

Lege Artis Medicinae

A colorectalis daganatok korszerű kezelése

LAKATOS László, LAKATOS Péter László

Az elmúlt másfél évtizedben a colorectalis daganatok kemo- és radioterápiája az onkológia sikeres területei közé került. A kezelés alapját évtizedek óta az 5-fluorouracil jelenti, de biomodulátorokkal való kiegészítése, az alkalmazási módszerek továbbfejlesztése (folyamatos infúziós adás, orális szerek) jelentősen javították a hatékonyságot. A nagy változást az irinotecan, illetve az oxaliplatin alkalmazása hozta, amelyek a metasztatizáló vastagbélrákok túlélését háromszorosára, átlagosan 20 hónapra növelték. A prognózis javulásában jelentős része van a metasztázisok hatékonyabb kezelésének is. A Dukes-féle C stádiumú tumorok adjuváns kezelése ma már alapelvként fogalmazható meg, kedvezőtlen prognosztikus tényezők esetén B2 stádiumú tumoroknál is indokolt a kemoterápia. A rectumtumorok prognózisát javítja a neoadjuváns, illetve adjuváns radiokemoterápia. Bár az optimális módszer még nem eldöntött, egyre több adat szól a preoperatív kezelés mellett. A monoterápiával szemben a kettős, hármas, négyszeres kombinációs kezelések hatékonyabbak, és úgy tűnik, hogy az alkalmazás módja, sőt, az egyes szerek sorrendje is lényeges (szekvenciális kezelés). Nemcsak a jövő, hanem lassan a jelen szereit is jelentik az új biológiai szerek, így az epidermális növekedési faktor receptor elleni antitest, a cetuximab, valamint a vascularis endothelialis növekedési faktor elleni monoklonális antitest, a bevacizumab, amelyek az eddigi adatok szerint tovább javítják a citosztatikus kezelésre már nem reagáló betegek esélyeit. Az új szerek alkalmazásának magas áruk szab korlátot.

Lege Artis Medicinae

Nem differenciált collagenosis

BODOLAY Edit, SZEGEDI Gyula

A szerzők irodalmi áttekintést adnak a nem differenciált collagenosisról (NDC) - más terminológiával nem differenciált kötőszöveti betegségről (undifferentiated connective tissue disease, UCTD) -, a kórállapotra jellemző klinikai és szerológiai eltérésekről. A nem differenciált collagenosis kórállapotában lévő betegnek olyan, poliszisztémás autoimmun betegségre jellemző klinikai tünetei és szerológiai eltérései vannak, amelyek nem magyarázhatók más betegséggel, ugyanakkor a meglévő tünetek nem merítik ki egyik poliszisztémás autoimmun betegség kritériumát sem. A nem differenciált collagenosis dinamikus állapot; az esetek 25- 30%-ában differenciálódhat definitív kötőszöveti betegségbe, 40-50%-ban marad a nem differenciált collagenosis stádiumában, és 10-20%-ban remisszióba is kerülhet a beteg. A differenciálódás a kórállapot első két évében a leggyakoribb. A betegeket a nem differenciált collagenosis szakban is kezelni és gondozni kell. E kórállapot megismerése igen lényeges, hiszen alapvető vélemény, hogy - új autoantitestek megismerésével, a géntechnológia alkalmazásával, a betegek követésével és kezelésével - a nem differenciált collagenosis stádium mind korábbi szakában felismerjük a definitív poliszisztémás autoimmun betegség irányában végbemenő differenciálódást.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM KID

Emésztőszervi betegségekhez társuló csontanyagcsere-eltérések

LŐRINCZY Katalin, LAKATOS Péter László, MIHELLER Pál, RÁCZ Károly

A csontritkulás gyakori szövődménye egyes emésztőszervi megbetegedéseknek. Leggyakrabban coeliakiában, gyulladásos bélbetegségekben, krónikus májbetegségben szenvedő és gyomorműtéten átesett betegek esetében kell számolnunk csontritkulással. A megelőzés, a kórisme és a kezelés az időskori és a menopauza után jelentkező csontritkulás kapcsán szerzett tapasztalaton alapul. Jelen összefoglalóban az emésztőszervi betegségekhez szövődött csontvesztéssel kapcsolatos ismereteket összegezzük.

Lege Artis Medicinae

Súlyos anaemiát okozó mumifikálódott Ancylostoma duodenale a nyombélben

KOVÁCS Valéria, SZABÓ Andrea, GODA Mária, MAGYAR Éva, RÁCZ István

BEVEZETÉS - Az ismertetésre kerülő esetben a beteg duodenumának bulbusában mumifikálódott bányaféreg (Ancylostoma duodenale) maradványait találtuk. A kóros képletet polipectomiás hurokkal sikerült eltávolítani. ESETISMERTETÉS - Súlyos vashiányos anaemia miatt vettük fel osztályunkra a naponta 100 mg acetilszalicilsav-kezelésben részesülő 81 éves férfi beteget. Öt egység vörösvértestmassza adását követően felső endoszkópiát végeztünk. A duodenum bulbusának mellső falán 8-10 mm hosszúságú, fonalszerű idegen testet találtunk kifekélyesedett szélű, polipszerű mucosadomborodásba beágyazva. Mucosectomiával a kóros képlet egészét eltávolítottuk. A szövettani vizsgálat alapján a nyálkahártyába beágyazódott idegen test elhalt, nő ivarú Ancylostoma duodenalénak bizonyult, amely nagyszámú petét tartalmazott és mélyen infiltrálta az exulcerált nyálkahártya- környezetet. Négy hónap múlva az endoszkópiás kontrollvizsgálattal már a duodenum ép nyálkahártyáját észleltük. KÖVETKEZTETÉSEK - Az eset különlegessége az, hogy a korábbi bányaféreg-fertőzés krónikus nyálkahártya-laesiót és a mucosa kifekélyesedésével járó reaktív gyulladást okozott. Az acetilszalicilsav által provokált, krónikus okkult vérzés következtében súlyos anaemia alakult ki. A szokatlan struktúra endoszkópos eltávolítása után teljes gyógyulást tapasztaltunk.

Lege Artis Medicinae

A D-vitamin szerepe gastrointestinalis kórképekben

ZÖLD Éva, BODOLAY Edit, ZEHER Zargit, BARTA Zsolt

A zsírban oldódó D-vitamin szervezetben lévő mennyiségét számos krónikus betegség vagy akár az elhízás is csökkentheti, ugyanakkor maga a D-vitamin is befolyásolhatja ezeknek a kórképeknek a kialakulását vagy lefolyását. Ismert, hogy egyes emésztőrendszeri betegségek D-vitaminhiányt okoznak, de megfigyelések és vizsgálatok igazolják azt is, hogy a D-vitamin hiánya esetén bizonyos gastrointestinalis betegségek gyakrabban alakulnak ki. Sőt, egyes bélrendszeri daganatok esetén akár „D-vitamin-szenzitivitás”-ról is beszélhetünk. Célunk, hogy bemutassuk a D-vitamin és a gastrointestinalis betegségek kapcsolatát, valamint hogy a D-vitamin-hiánnyal járó vagy D-vitamin-szenzitív gastrointestinalis betegségek esetében felhívjuk a figyelmet a D-vitamin pótlásának jelentőségére.

LAM Extra Háziorvosoknak

Szekunder osteoporosisok gasztroenterológiai kórképekben

FUSZEK Péter

Az osteoporosis okát ke­res­ve rit­káb­ban jut eszünk­be, hogy gastrointestinalis be­teg­sé­get fel­té­te­lez­zünk, mint ahogy azok tény­le­ge­sen előfordulnak. Szá­mos emésztőszervi be­teg­ség­ben, ese­ten­ként pe­dig az ezek­re sze­dett gyógy­sze­rek mi­att fel­szí­vó­dá­si za­var, malabszorpciós szindró­ma ala­kul­hat ki. Ezek kö­vet­kez­té­ben elég­te­len­né vál­hat a kal­ci­um, a fosz­fát, a mag­né­zi­um, a D- és K-vi­ta­min, a fe­hér­jék fel­szí­vó­dá­sa, ami osteopeniát, osteoporosist, osteomalaciát okoz­hat. Az ös­­sze­fog­la­ló cél­ja, hogy át­te­kint­sük az osteoporosishoz vezető gaszt­roenterológiai be­teg­sé­ge­ket és a ke­ze­lé­si lehetőségeket.

Lege Artis Medicinae

A hemoglobinszint ciklicitása renalis anaemiában A CERA és a hagyományos erythropoesisstimuláló szerek összehasonlítása

REUSZ György, SZABÓ J. Attila

Az erythropoesist stimuláló anyagok glikoproteinből állnak, a peptidhez sziálsavban végződő oligoszacharidaláncok glikozidos kötéssel kapcsolódnak. Minél alacsonyabb az eritropoetin sziálsavtartalma, annál nagyobb a receptoraffinitása, ugyanakkor csökken a keringésben töltött fél életideje. A biológiai hatás e tényezők egyensúlyától függ. A harmadik generációs erythropoesisstimuláló molekula, a continuous eritropoietin receptor activator (CERA) esetében sziálsav helyett nagyméretű polietilén-glikol molekula biztosítja a lassú eliminációt és a jobb biológiai hatást. Az erythropoesisstimuláló szerekkel történő kezelés mellett a hemoglobin szintje ciklikus váltakozást mutat. A hemoglobinciklicitás kedvezőtlen hatású, törekedni kell gyakoriságának és amplitúdójának csökkentésére. A legújabb eredmények tükrében a CERA csökkentheti a hemoglobinciklicitást.