Lege Artis Medicinae

Búcsú Frenkl Róberttől - „Mindenekfelett szeretet. Ez a legfőbb üzenet”

KAPÓCS Gábor

2010. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2010;20(03-04)

Tudtam, hogy egyszer majd meg kell írnom, de nem tudtam, hogy ilyen hamar. Tudtam, hogy egyszer majd meg kell írnom, de nem tudtam, hogy ilyen nehéz lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

HuMánia - Önkéntes kortársképzés a jövő orvosaiért

HORVÁTH Dóra Anita, DOMBI Anna Zsófia, FÉSŰS Szilvia, ROSTA Eszter Andrea, SÁNDOR Zsuzsanna, HEGEDŰS Katalin

A kortársoktatás az a világszerte elterjedt módszer, amely a hasonló korúak közötti informális kapcsolatokra épül, és különösen alkalmas a megfelelő megküzdőstratégiák kidolgozására.

Lege Artis Medicinae

Az atherosclerosis és a cardiovascularis károsodások kialakulásának neuroendokrin háttere tartós stresszben

MOLNÁR Ildikó

A tartós stressz emelkedett kortizol- és katecholaminszintekkel, fokozott szimpatikus-szenzoros idegrendszeri aktivitással jár. Ezek a neuroendokrin változások direkt és indirekt módon befolyásolják a lipid- és a glükózanyagcserét, a gyulladásos immunreakciókat. A stresszhatások renin-angiotenzin rendszeren (RAS) keresztül közvetlenül érkárosító, atherosclerosist elindító tényezők. A RAS mellett, a monocyta-macrophag, a szimpatikus-szenzoros idegrendszer aktivitása lokális cardiovascularis gyulladáshoz és sejthypertrophiához vezet. A G-protein típusú adrenerg és a tirozinkináz receptorok közötti transzaktiváció, illetve a β1- és β2-adrenerg receptorok közötti „switching” fontos szerepet játszik a cardialis hypertrophia, a szívelégtelenség kialakulásában. Minden olyan tartós neuroendokrin betegségben gondolni kell a cardiovascularis károsodások kialakulására, amelyek fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitással járnak.

Lege Artis Medicinae

A kockázatmegosztás szerepe a gyógyszerek finanszírozásában

KALÓ Zoltán, VOKÓ Zoltán

A gyógyszerkassza tervezhetősége érdekében elfogadott nemzetközi gyakorlat, hogy az egészségbiztosítók egyre nagyobb finanszírozási kockázatot igyekeznek áthárítani a gyógyszergyártókra. A pénzügyi jellegű kockázatmegosztásnak a legfőbb paradoxona az, hogy a halálozás növekedése, a rossz terápiahűség, az egészségügyi ellátórendszer hozzáférhetőségének csökkentése, a minőségrontás, a kezelés elmulasztása csökkenti a gyógyszerkiadásokat. Ezért kezdenek elterjedni azok a gyógyszer-finanszírozási módszerek, amelyek segítségével a finanszírozó garantálni tudja az egészségnyereséget és az ellátásminőséget. Az eredményesség és terápiahűség-alapú kockázatmegosztás bevezetése komoly előrelépés lehet az OEP gyakorlatában is. A garantált terápiás hasznot biztosító támogatási technikák elősegíthetik a finanszírozói döntések bizonytalanságának csökkenését a nagy értékű, innovatív egészségügyi technológiák esetében. Azonban szakmailag kérdéses a pénzügyi és eredményalapú kockázatmegosztási módszerek mikroszintű párhuzamos alkalmazásának indokoltsága. Amennyiben az OEP a gyógyszerkassza finanszírozhatóságának fenntartását tekinti elsődleges céljának, akkor is célszerű a pénzügyi kockázatokat makroszinten kezelni.

Lege Artis Medicinae

Táplálkozási zavar következtében kialakult szekunder hyperaldosteronismus

TÓTH Géza, RÁCZ Károly, FŰTŐ László

BEVEZETÉS - Számos betegség okozhat a reninangiotenzin rendszer stimulációja miatt hyperreninaemiát és szekunder hyperaldosteronismust. A szerzők táplálkozási zavarban szenvedő beteg esetét mutatják be, akinek a hormonvizsgálatokkal igazolt szekunder hyperaldosteronismusa a táplálkozási zavar megszűnése után gyógyult. ESETISMERTETÉS - A szerzők az extrém vegetáriánus étrendet tartó beteg esetében, aki nyolc éve a konyhasó minden formáját kerülte, valamint a természetesen bevihető nátriumot is csökkentette, következetesen normális elektrolitértékeket, normális vérnyomást, megnövekedett plazmarenin-aktivitást és plazmaaldoszteronszinteket találtak. A sóterhelés és a posturalis teszt szekunder hyperaldosteronismust igazolt. A renin-aldoszteron rendszer aktivációjához vezető lehetséges ismert betegségeket kizárták. A sóhiányos diéta felfüggesztését követően a plazmarenin- aktivitás és plazmaaldoszteron-értékek normálissá váltak, ami egyértelműen a táplálkozási zavar következtében kialakuló szekunder hyperaldosteronismus lehetőségét erősítette meg. KÖVETKEZTETÉS - A szerzők az áttekintett irodalomban alimentáris okból kialakuló hasonló hormonális elváltozásokat ember esetében nem találtak. A szerzők hipotézise szerint a táplálkozási zavar a renin-angiotenzin rendszer aktivitását szabályozó rendszer(ek)re kifejtett hatás(ok)on keresztül vezethet a szekunder hyperaldosteronismus kialakulásához.

Lege Artis Medicinae

Őrségváltás - Egy korszak lezárult

KAPÓCS Gábor

Húsz évvel ezelőtt így kezdtük: „Kedves Reménybeli Olvasónk! Új, általános orvostudományi szaklap beköszöntőjét tartja kezében.A tegnapi társadalmi változások ma létrehozhatják az egészségügy korszerű modelljét, lehetővé téve a holnap modern elveken nyugvó orvoslását.(...) A korszerű modellek, elvek, szerveződések pedig a teória és a praxis minden vonatkozásában tiszta, pontos artikulációt igényelnek: induló lapunk ennek kíván alkalmas közegévé válni, s mi több, a jobbulási folyamat egyik kezdeményezőjeként, katalizátoraként szándékozik fellépni.”

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A hiperaktív hólyag kivizsgálása és kezelése

MAJOROS Attila, ROMICS Miklós

A hiperaktív hólyag szindróma (overactive bladder syndrome, OAB) tünettani diagnózis, melynek legfőbb ismérve a sürgető vizelési inger („urgencia”). Az állapotot szá­mos etiológiai faktor kiválthatja, az esetek nagyobbik részében idiopathiás eredetről van szó. Nemtől és kortól függetlenül körülbelül 16%-nak mondható a prevalencia, és súlyos életminőség-romlást okoz az érintett betegek körében. A kivizsgálás többnyire a kötelező alapvizsgálatok segítségével történik, ritkán van szükség másodvonalbeli invazív vizsgálatokra. A kezelés spektruma széles, az életmódrendezéstől és kiváltó faktorok szanálásától, a viselke­dés­terápián és gyógyszeres kezelésen ke­resztül, a minimálisan invazív (botulinum toxin, neuromoduláció, tibialis ideg percu­tan stimulációja), ritkán az invazív kezelésekig tart.

Lege Artis Medicinae

Az atherosclerosis nemcsak megelőzhető, hanem gyógyítható is

MÁRK László

Az atherosclerosis nemcsak a leggyakoribb halálesetet okozó cardiovascularis betegségek legfőbb okaként, hanem az erek rugalmasságának korral járó elvesztésében mindenkiben lényeges szerepet játszó tényezőként is fontos napjaink egészségügyi ellátásában. Az utóbbi két évtized nagy vizsgálatai kimutatták, hogy a magas koleszterinszint kezelésével csökkenteni lehet a car­diovascularis események gyakoriságát és az összhalálozást, valamint igazolódott az is, hogy a már kialakult atheroscleroticus plakk nagysága is csökkenthető. Ez utóbbi a gyógyszeres kezelésben szinte egyedül­álló. Lipidcsökkentéssel nemcsak megelőzhetők az éresemények, hanem gyógyítani is tudjuk az atherosclerosist, ha megfelelő módon végezzük azt. Jelenleg három gyógyszercsoport (statinok, ezetimib és PCSK9-gátlók) mögött áll teljes értékű evidencia arra, hogy alkalmazásukkal csökkenteni lehet a cardiovascularis események számát és plakkregresszióra is képesek. A számos meggyőző klinikai vizsgálat ellenére a lipidcsökkentő terápia a cardiovascularis prevenciós palettán a megtűrt vagy kényszeredetten alkalmazott kategóriában áll. Ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségeket megfelelő szinten kiaknázzuk, objektíven, tényleges súlyának megfelelően kell nekünk, orvosoknak is közelednünk hozzá, és a betegeink felé azt kell sugároznunk, hogy olyan, élethosszig tartó kezelésről van szó, mellyel nemcsak a cardiovascularis események fellépésének valószínűségét csökkenthetjük, hanem ereink öregedését is lassítani tudjuk.

Nővér

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

HORVÁTHNÉ KÁNTOR Döniz Vivien

A vizsgálat célja: A kutatás célja a lakossági részvételt befolyásoló tényezők feltárása, és ennek ismeretében a szűrési részvétel emelkedését segítő javaslatok megfogalmazása. Anyag és módszer: A vizsgálat retrospektív, nem véletlenszerű mintavételi technikával, önkitöltős szerkesztett kérdőív segítségével történt, a kiválasztott győri háziorvosi rendelőkben megjelenő egyének körében (n=210). A statisztikai elemzésre SPSS program segítségével került sor, mely során leíró- és matematikai statisztikai módszerek kerültek alkalmazásra. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők 30 %-a férfi, 70 %-a nő volt. A válaszadók 50 %-a nem ismerte a kolorektális szűrőmódszereket, és összesen 30 %-a vett részt benne. A rákszűrésen történő részvétel elutasításának legfőbb okaként a panaszok hiányát, illetve a vizsgálattól való félelmet jelölték. A minta 94 %-a szerint önmaga, és a környezetében élő, hasonló korú személyek motiválhatóak a szűrésen történő részvételre. A felkínált szűrésre motiváló tényezők közül a leghasznosabbnak a háziorvosi adekvát tájékoztatást tartották. Következtetések: A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosok nem rendelkeznek elegendő információval a kolorektális karcinómáról, valamint a szűrővizsgálati módszerekről, illetve sok esetben téves információkkal vannak ellátva, amely oka az alacsony szűrővizsgálati látogatottságnak.

Ideggyógyászati Szemle

Ritka komplikáció ritka betegségben: stroke relapszusos polychondritis következtében

KILIC COBAN Eda, XANMEMMEDOV Elimir, COLAK Melek, SOYSAL Aysun

A polychondritis recidivans (PR) a porcszövetnek egy időnként fellángoló, progrediáló gyulladásos megbetegedése. Diagnosztikája elsősorban klinikai jellemzőkön alapul, úgymint laboratóriumi paraméterek és biopszia. Neurológiai szövődmények az esetek 3%-ában fordulnak elő, ugyanakkor az egyik legfőbb halálozási oka. A cranialis érintettség a leggyakoribb, de hemiplegia, ataxia, myelitis, polyneuritis, zavarodottság, hallucináció és fejfájás szintén előfordulhatnak. A központi idegrendszer érintettségének etiológiája még mindig nem ismert. Továbbá szórványosan előfordulhat stroke is ezekben a betegekben. A stroke felismerése kihívást jelent, az ezek közt a betegek közt előforduló ritkasága okán. Talán a vasculitis nevezhető meg a közös fő mechanizmusnak. Meningitis és encephalitis is lehet a PR lefolyása során. Egy 44 éves nőbeteg került felvételre váratlanul fellépő bal oldali hemiparesissel, kipirosodással, izzadással és a jobb kéz metacarpophalangialis és interphalangialis ízületeinek és a porcszöveteknek az érzékenységével. A fehérvérsejtszám, a C-reaktív protein (CRP) és a vérsüllyedés értékei emelkedést mutattak. A vasculitis biomarkerei normálisak voltak. A carotis és a vertebralis artéria doppleres ultrahangvizsgálati és a cranialis és cerebralis MR angiográfiai eredményei normálisak voltak. Az echokardiográfia enyhe mitralisbillentyû-prolapszust és regurgitációt mutatott. Betegünknek auricalis polychondritisre jellemző anamnézise volt, melyet korábban nem diagnosztizáltak nála. Mivel a PR kritériumainak teljesen megfelelt, így biopsziát nem tartottunk szükségesnek. A beteget per os prednisolonnal (80 mg/nap) és acetilszalicilsavval (300 mg/nap) kezeltük és jelenleg 10 mg prednisolont és 150 mg azathioprint szed naponta. Két hónap elteltével a fizikai és neurológiai jellemzők normálisak lettek.

Lege Artis Medicinae

Életvégi dilemmák Az eutanázia és a palliatív terápia néhány etikai és jogi kérdése

HEGEDŰS Katalin

A legsúlyosabb állapotú betegek ellátása az egészségügynek az a területe, amely folyamatosan az erkölcsi nézőpontok kereszttüzében áll. Az emberi élet meghosszabbításának és megrövidítésének lehetősége, az ezzel kapcsolatos döntési helyzet mindig is az orvosi etika egyik leginkább vitatott témaköre volt. A legfőbb kérdések ezzel kapcsolatban: - Kinek és mikor van joga eldönteni, hogy meddig éljen a beteg? - Szükségszerű-e a szenvedés? - Van-e lehetőség emberséggel elkísérni valakit a halálba vezető úton? - Milyen érveket hozhatunk fel az eutanázia ellen és mellett? - Mi a jó halál?