Lege Artis Medicinae

Botero Budapesten

2011. FEBRUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(02)

Fernando Botero ma élő talán legnevesebb kolumbiai festő és szobrász. Botero 1932-ben született, kalandos életű és rendkívül termékeny művész, aki most bemutatott alkotásai révén sajátságos világot idéz fel, mely monumentális és időtlen.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Tabuk ellen a LAM-mal - Hogyan fonódott össze egy folyóirat az életemmel?

HEGEDÛS Katalin

1990 elején Ádám György jogászprofesszor meghívott a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán újjáalakuló Orvosi Etika csoportba: legyek a csoport egyik oktatója és kutatója.

Lege Artis Medicinae

A várandósok influenzaoltása és a 2009. évi influenza A-vírus H1N1-pandémia tapasztalatai Magyarországon

CZEIZEL Endre

A 2009. évi influenza A-H1N1 vírus okozta pandémia során a várandósok várhatóan nagyobb halálozási kockázata ellenére csupán 16%-uk kapta meg az oltást. A hivatalos nyilvántartás szerint öt várandós meghalt. Ezenkívül a magas lázzal járó influenzabetegség növeli bizonyos fejlődési rendellenességek gyakoriságát. Jelenlegi tudásunk szerint a Magyarországon alkalmazott influenza elleni oltás bizonyosan nem jelent komoly veszélyt a várandósokra és magzatjaikra, ezért az oltás a várandósság idején bármikor alkalmazható. A szerző elemzi azokat az okokat, amelyek eltántorították a várandósokat az oltástól, ezek között a legnagyobb gondnak az orvosok tájékozatlansága és a felelősségvállalás hiánya tűnik.

Lege Artis Medicinae

A kardiológiai terápia jelenlegi irányai és jövőbeli stratégiái Riga, 2011. január 21-22.

LIPTÁK Judit

A Bayer HealthCare szervezésében 2011. január 21-22-én tartották Rigában az 1. Európai Aspirin Cardio & Rivaroxaban szimpóziumot. A kitűnően szervezett szimpóziumon számos orvos és újságíró vett részt a világ minden tájáról.

Lege Artis Medicinae

A pioglitazon antiatheroscleroticus hatása - Első bizonyíték a triglicerid/HDL arány szerepére

CSÁSZÁR Albert

A kockázati tényezők párhuzamos fennállása exponenciális veszélyeztetettséget jelent, így diabetes mellitusban a cardiovascularis betegségek sokkal súlyosabbak. Napjaink egyik kihívása a több támadáspontú, jelen esetben a cukorháztartás kedvező befolyásolása mellett például antiatheroscleroticus hatással is rendelkező gyógyszerek alkalmazása. Ilyen jelöltek a glitazonok, amelyek a fő hatáson túlmutató pleiotrop hatékonyságot mutatnak, így kedvezően befolyásolják a zsírtömeg eloszlását, valamint az endothelfunkciót javító, vérnyomáscsökkentő hatással, sőt antiinflammatorikus és antikoagulációs kapacitással is rendelkeznek. A lipidmetabolizmust érintő hatásokat tekintve viszont eltérés található a glitazonok között, azaz döntően a pioglitazon esetében figyelhetők meg kedvező történések, így az erőteljesebb trigliceridszint-csökkentő hatás mellett a HDL-szint emelése és a kis, denz LDL-partikulum hányadának visszaszorítása jelent speciális egyedi vonásokat. A hatástani eltérés a klinikai végpontokra vonatkozó vizsgálatok szerint is a pioglitazon előnyösebb tulajdonságára mutat. Az ereket érintő képalkotó vizsgálatok (carotis-IMT, coronaria- ultrahangvizsgálat) hasonlóképpen a pioglitazon nagyobb hatékonyságát bizonyítják. A PERISCOPE vizsgálat most megjelent legújabb elemzése szerint a coronariaplakk- stabilitás a pioglitazon esetében az anyagcsere-paraméterek közül a triglicerid/ HDL koleszterin arány csökkenésével mutatott csak összefüggést. A legújabb adatok azt is felfedték, hogy a pioglitazon egyedülálló módon fokozza az érfali makrofágokból történő HDL-kapcsolt koleszterineffluxot. Az eredmények alapján a pioglitazon a cukorháztartás kedvező befolyásolásán túl kiemelkedő antiatheroscleroticus hatással is rendelkezik, amely mögött elsősorban kedvező lipidmetabolikus profilja áll.

Lege Artis Medicinae

Az orrnyálkahártya-lohasztók helyes alkalmazása

GERLINGER Imre

Az orron át percenként belélegzett hatliternyi levegő 20 m/s sebességgel halad, eleinte felfelé a középső orrjárat irányába, majd hátra és lefelé az epipharynx irányába. Az orrüregen keresztül haladó levegő megfelelő mértékű párásítás, felmelegedés és tisztulás után az alveolusokat elérve már 37 °C hőmérsékletű, közben páratartalma pedig 100% lesz.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Esettanulmány a koronavírus-járvány kezelési lehetôségeirôl 2020 tavaszán a budapesti Olajág Idôsek Otthonában

PETRÓ Kata, PETKE Zsolt, RADNAI Zoltán, SZIRMAI Viktor

A SARS-CoV-2 okozta Covid-19-világjárványban az idôsotthonokban élôk különösen veszélyeztetettek voltak. Jelen tanulmányban a szerzôk Budapesten, az Olajág Otthonok Vezér utcai telephelyén kialakult lokális járvány okait és a fertôzés megfékezésének lehetôségeit elemzik. Összefoglalják azokat az intézkedéseket, amelyek a betegek elkülönítése és kezelése során hatékonynak bizonyultak. A fertôzésben megbetegedettek számát, valamint a betegség lefolyását statisztikai adatokkal demonstrálják. A szerzôk kiemelten fontosnak tartják a tünetmentes, de fertôzött lakók felkutatását, a szûrôvizsgálatok gyors bevezetését, a protokollok szigorú betartását, a betegutak szabályozását és a fokozott, segítô kommunikáció alkalmazását.

Magyar Immunológia

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasóink!

SZEKANECZ Zoltán, RAJNAVÖLGYI Éva, PROHÁSZKA Zoltán, FALUS ANDRÁS

A Magyar Immunológiai Társaság Budapesten rendezett XXX. Jubileumi Kongresszusa után 2008-ban újra a fővárosban kerül megrendezésre a hagyományos éves, immár XXXVII. vándorgyűlés. A rendezvény tudományos programja az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően egy, a vezetőség javaslata alapján választott téma, ez alkalommal „A komplementrendszer és gyulladás” köré szerveződik. A tudományos programot a kiváló hazai előadók mellett a szakterület nemzetközileg elismert szakértőinek előadásai színesítik.

Nővér

Magyarország a foglalkozás-egészségügyi szakápoló képzés bölcsője

HIRDI Henriett Éva

Vizsgálat célja: A hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolás kezdetének és történetének kutatása, a napjainkra már feledésbe merült gyárgondozónői intézményrendszer kialakulásának bemutatása. Anyag és módszer: Az 1840 és 1950 közötti időszakban keletkezett szakirodalmi források és joganyagok szisztematikus kigyűjtése és feldolgozása. Az államosítás előtt működött gyárak, vállalatok, illetve a leányiskolák fennmaradt levelezéseinek, beszámolóinak vizsgálata. A vizsgált kérdéskörök a következők voltak: a gyárgondozónői munkakört betöltők kiválasztásának szempontrendszere, képzettségük, feladataik és megbecsültségük. Eredmények: Megállapítást nyert, hogy a gyárgondozónők jellemzően nem a munkásnők közül kerültek kiválasztásra. Az első gyárgondozónői tanfolyam 1933-ban indult Budapesten. Tíz év alatt 150 fő végezte el a kétéves, nappali rendszerű, középiskolai végzettségre épülő tanfolyamot. A képzésben résztvevőknek szigorú felvételi követelményeknek kellett megfelelniük. A tanfolyamon a hallgatók egészségügyi-, szociális-, jogi- és kulturális ismereteket tanultak a kor neves szakembereitől. A gyárgondozónők tevékenységüket alapvetően két helyszínen végezték: a gyáron belül és azon kívül. A végzett gyárgondozónők anyagi-, szakmai- és társadalmi megbecsültsége magas volt, jogaikat még kollektív szerződés is védte. Következtetések: Magyarországon a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés 80 éves múltra tekinthet vissza, mely új megvilágításba helyezi a foglalkozás-egészségügyi szakápolás születéséről szóló eddigi elméleteket.

Magyar Radiológia

Öntáguló fémstentek a májátültetés után kialakult intrahepaticus epeúti szűkületek kezelésében

DOROS Attila, NÉMETH Andrea, HARTMANN Erika, DEÁK Pál Ákos, JUHAROSI Gyöngyi, LÉNÁRD Zsuzsa, KOZMA Veronika, GÖRÖG Dénes, GERLEI Zsuzsa, FEHÉRVÁRI Imre, NEMES Balázs, KÓBORI László

BEVEZETÉS - Az epeúti szövődmények ma is gyakoriak májátültetés után. Fő megjelenési formájuk anastomoticus és intrahepaticus. Míg az anastomoticus típus jobban kezelhető, sebészi vagy minimálisan invazív módszerekkel, addig a májon belüli megjelenési forma gyakran retranszplantációt igényel. Az utóbbiak kezelését kíséreltük meg percutan bevezetett fémstentekkel. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az 1995 óta Budapesten májátültetésen átesett betegek közül 20 esetben kíséreltük meg intrahepaticus szűkületek kezelését. Harmincnégy percutan transhepaticus kolangiográfiát, ebből 33 sikeres drenázst végeztünk. A szűkületeket 58 esetben tágítottuk ballonkatéterekkel, illetve 13 betegbe 20 öntáguló fémstentet implantáltunk. Egy vérzéses szövődményt okoztunk, amelyet szelektív embolizációval tudtunk kezelni. EREDMÉNYEK - Az átlagos követési idő 35 hónap. Tizennégy beteg tünetmentes, közülük 12 esett át fémstentbeültetésen, illetve négyen retranszplantáción (kettő fémstentbeültetés után). Egy beteg fémstentbeültetés után tartós külső drenázst is visel a retranszplantációra várva. Összesen hét retranszplantáció történt, közülük három beteget veszítettünk el: két beteg a várakozás ideje alatt hunyt el, egy betegnek külső drenázsa volt, illetve egy betegünkbe nem sikerült drenázskatétert bevezetnünk. Fémstentbeültetés után beteget nem vesztettünk el. KÖVETKEZTETÉS - A fémstent-implantáció megfelelő előkészítés után biztonságos kezelési stratégiát jelent az intrahepaticus epeútszűkületek kezelésében. A betegek tünetmentessége a retranszplantációig fenntartható, szerencsés esetben a retranszplantáció elkerülhető.

Nővér

Fogtechnikai dolgozók munkaegészségügyi helyzete és tájékozottsága a szilikózis megbetegedésről

LÁNG Anett, HIRDI Henriett Éva

A vizsgálat célja: felmérni a magyar fogtechnikusok egészségi állapotát és tájékozottságát a szilikózis betegségről. Anyag és módszer: Az adatfelvétel 2017. december - 2018. január hónapokban történt egy saját szerkesztésű online kérdőívvel Budapesten a fogtechnikai laboratóriumokban dolgozók körében. Az adatelemzés SPSS 22.0 program segítségével készült. Eredmények: A kérdőívet 157 fogtechnikus töltötte ki. A mintába 80 férfi és 77 nő került be. A kitöltők átlagéletkora 38 év volt. A technikusok naponta átlagosan 9,4 órát dolgoznak. Az egyéni védőeszközök tekintetében elmondható, hogy a résztvevők többsége (94,3%) viseli a légzésvédő eszközt a laboratóriumi munkák során, de 5,1%-uk nem érzi úgy, hogy a maszkok használata szükséges. A résztvevők közül 13,37% nem ismeri a szilikózis tüneteit, és további 39,47% -uk nem tudta a helyes választ a tünetekkel kapcsolatban. Következtetés: Kutatás megerősítette, hogy a fogtechnikusok munkabiztonsági helyzete rendkívül kedvezőtlen, és a foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük korlátozott. A vizsgálati eredmények azt is bizonyították, hogy szükség van a szilikózis betegség alapvető ismereteinek (megelőzésének, tüneteinek, diagnózisának és következményeinek) minél előbbi átadására a fogtechnikusok körében.