BEVEZETÉS - A 60-as évek óta számos publikáció foglalkozott a postnatalisan felismert betegségek közlésével, és azzal, hogy milyen támogatást kapnak a szülők közvetlenül a hír közlése után. A tanulmányok nagy része azonban a szülői elégedettség mérésére fokuszál, a tájékoztató szemszögéből kevés nemzetközi tanulmány közelíti meg a kérdést. Vizsgálatunk a magyarországi szülészeti intézmények újszülött osztályain folyó szülői tájékoztatás körülményeire fokuszált az intervenciós lehetőségek értékelése érdekében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A Pécsi Tu - dományegyetem Egészségtudományi Karán működő Down-munkacsoport az Orszá - gos Epidemiológiai Központ Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása és a Down Alapítvány segítségével a szülészeti intézmények orvosaival folytatott interjúra alapozott országos kérdőíves felmérést végzett 2005-ben. EREDMÉNYEK - A vizsgálat 74%-os lefedettséget ért el. A közlés körülményei általában nem feleltek meg a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazottaknak. A vizsgált intézmények nagy többsége nem rendelkezett közlési protokollal. Az orvosok 44%-a részesült csak kommunikációs képzésben és 81%-uk elégedett volt a közlés színvonalával, bár 33%-uk már érezte úgy, hogy a Down-szindrómás gyermeket világra hozó anya olyan segítséget várna el, amit az intézmények nem tudnak megadni. KÖVETKEZTETÉSEK - A szülői tájékoztatás körülményeivel komoly problémák vannak a magyarországi szülészeti intézmények - ben. A helyzet egyértelműen beavatkozást igényelne. Az orvosok nyitottságát kihasználó, nemzetközi tapasztalatok alapján működtetett célzott kommunikációs tréning és egy közlési protokoll kidolgozása lehetnének ennek a beavatkozásnak az elemei.

Az utóbbi évek vizsgálatai alapján a megfelelő D-vitamin-ellátottság alapvetően szükséges az immunrendszer optimális működéséhez, a betegségek gyógyulásához is. A D-vitamin-hiány világszerte gyakori. A Dvitamin-ellátottság megítélésére használt marker az összes 25-hidroxi-D-vitamin [t- 25(OH)D], ami függ a specifikus D-vitamin binding protein (DBP) és az aspecifikus (albumin) kötőfehérjék mennyiségétől. A kórházi kezelést igénylő betegekben megváltozik a kötőfehérjék szintje, így nem biztos, hogy a mért t-25(OH)D-szintek meg bízhatóak. Vizsgálatunk célja felmérni a D-vitamin-ellátottságot a kórházunk betegei körében a kötőfehérjék figyelembevételével. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgált 401 betegből (átlagéletkoruk: 70±14 év) 68-at az általános belgyógyászaton, 203-at a baleseti sebészeti, 58-at az intenzív betegellátó osztályon, 72-t a dialízisközpontban kezeltek. Kontrollként 127 aktív életvitelű, életkorban és nemben illesztett személy szolgált. A vérmintákból meghatároztuk a t-25(OH)D, a DBP, a parathormon (PTHi), az albumin és a kalcium (Ca) -szinteket. A biológiailag hasznosítható D-vitamint [bio- 25(OH)D], a szabad D-vitamin-indexet, a szabad D-vitamint [free-25(OH)D] és az albuminra korrigált Ca-szinteket számítottuk. EREDMÉNYEK - A kontrollcsoporthoz képest a betegek gyakrabban szenvednek (66% vs. 97%) szuboptimális D-vitaminellátottságban a t-25(OH)D alapján. A súlyos D-vitamin-hiány a kórházi betegek körében közel nyolcszor gyakrabban (6% vs. 47%) fordult elő. A krónikus veseelégtelenség és a malignus betegségek a D-vitamin metabolizmusára szignifikánsan negatívan ható tényezőnek bizonyultak. Szignifikánsan alacsonyabb volt a DBP-, albumin-, t-25(OH)D-, bio-25(OH)D-szint azokban az esetekben, akiket elvesztettünk. KÖVETKEZTETÉSEK - Az esetek többségében a t-25(OH)D-szintek hasonlóan ítélik meg a D-vitamin-ellátottságot, mint a számított 25(OH)D-frakciók, kivéve a belgyógyászati és az intenzív ellátásra szoruló betegeket. A t-25(OH)D-, a bio-25(OH)D-, a DBP- és az albuminszintek a betegség kimenetelében jó prognosztikai markernek ígérkeznek.

Számos állapot vezethet szívelégtelenséghez, az októl függetlenül jelentősen hozzájárul az állapot súlyosbodásához a szívizomsejtek energiahiánya a bioenergetikai folyamatok károsodása miatt.

Az először James Parkinson (1755-1824) által leírt betegség az agytörzsi bazális ganglionok károsodásával és emiatt a finom mozgásokért felelős ingerületátvivő anyag, a dopamin szervezetbeli szintjének csökkenésével járó, elsősorban a középkorú vagy idősebb embereket veszélyeztető kór.

Globalizált világunk információözönében élünk. Szinte hihetetlen, de több mint 25 000-féle tudományos szakfolyóirat iparszerűen ontja nap mint nap a legújabb kutatási eredményeket. Kijutottunk a világűrbe, eljutottunk a Holdra. A megalitikus Mars-űrprog - ram előkészületben van.