Lege Artis Medicinae

Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - Hemingway patográfiája

KISS László

2011. MÁJUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(05)

Idaho, az Amerikai Egyesült Államok északkeleti részén elterülő szövetségi állam nem tartozik a turisták célpontjai közé. A közel Nagy-Britannia nagyságú sivár hegyvidéken alig egymilliónyi az összlakosság.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern elvei

BÁLINT Géza

A szerző a derékfájás modern diagnosztikáját és kezelését tárgyaló nemzetközi irányvonalak alapján ismerteti ezek ajánlásait. Diagnosztikai szempontból lényeges a specifikus és aspecifikus vagy nem specifikus derékfájás differenciálása. Specifikus derékfájás körébe sorolandók mindazon kórképek, amelyek hátterében jól meghatározható kórokra, patológiai folyamatra, bakteriális vagy reumás gyulladásra, primer vagy metasztatikus tumorra, cauda equina vagy gerincvelői kompresszióra, paresisre, metabolikus csontbetegségre, csigolyatörésre stb. van gyanú. Specifikus derékfájásra a „vörös zászlók” hívják fel a figyelmet. Ez a fajta derékfájás gyors és pontos diagnózist, specifikus terápiát igényel. Minden más derékfájás, még ha nagy fájdalmat okozó radiculitisszel jár is, nem okoz paresist, cauda-, esetleg myelonkompreszsziót, aspecifikusnak véleményezhető, még ha porckorongsérv okozza is, mert nincs abszolút műtéti indikáció. Aspecifikus derékfájás esetén nincs szükség képalkotó vizsgálatokra, mert a terápiás teendőkön nem változtat. Ezek: a beteg aktív állapotban tartása, legfeljebb két-három nap fekvést követően megfelelő fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés mellett gyors mobilizációja, s mielőbbi visszatérése a kenyérkereső munkába, szükség esetén könnyített munkafeltételek mellett. Minél tovább nem dolgozik a beteg, annál kevesebb az esély, hogy valaha is felvegye a munkát. Ha a kezdeti aktív kezelés nem hozza meg a kellő eredményt, három-hat hét múlva a beteg betegsége újraértékelendő, s ha porckorongsérv gyanúja áll fenn, elvégzendők a szükséges képalkotó vizsgálatok, szükség esetén a porckorongsérv műtétje. Ezzel a módszerrel sok esetben elkerülhető a krónikus, rokkantsághoz vezető derékfájás. A krónikus kórlefolyás veszélyére a „sárga zászlók” hívják fel a figyelmet: elégedetlenség a munkával, járadékigény, hamis képzetek a derékfájás okáról, következményeiről, félelem, szorongás, depresszió. Ezeken a munkahely pozitív légköre, a megfelelő betegfelvilágosítás, szorongásoldó és antidepresszív gyógyszerek, aktivitás, rendszeres mozgásterápia segíthet. További szakmai anyagok: Derékfájás szakmai rovat

Lege Artis Medicinae

Az alvadásgátlás fejlődése az elmúlt két évtizedben

SAS Géza

Az utóbbi két évtizedben mind a profilaktikus, mind a terápiás alvadásgátlás jelentőségének fokozatos növekedését láthattuk. A trombózis megelőzésének jelentősége a sebészeti beavatkozások során, de az orvoslás egyéb területein is általánosan elfogadottá vált. A kis molekulatömegű heparinok bevezetése mérföldkövet jelentett ebből a szempontból. A hosszan tartó alvadásgátlás szükségessége köznapi problémává vált. Az alvadásgátlás különböző aktuális aspektusai és témái a jelenkori magyar orvosi irodalomban fellelhetők, ezért én napjaink orvoslásának két általános problémájára összpontosítok a témánk szemszögéből. Komoly gondot jelent az új, direkt hatású inhibitorokkal (anti-IIa, anti-Xa) kapcsolatos információk értékelése, továbbá a szerek megfizethetősége, különösen tartós alvadásgátló kezelés esetén. A klinikai adatokat és tapasztalatokat olyan betegekkel nyerték, akik távol állnak a mindennapi élet valóságos betegeinek a többségétől. Az antidotum hiánya is komoly problémát jelenthet ezeknél az új gyógyszereknél, mivel a sürgős közömbösítés szükségessé válhat, például súlyos vérzések, baleset alkalmával. Napjainkban az orvosi beavatkozások és gyógyszerek anyagi elérhetősége uralkodó szemponttá vált, ezért az új alvadásgátlók magas ára akadályozhatja a klinikai gyakorlatban való alkalmazásukat. Az új antikoagulánsokat kísérő optimista várakozások ellenére jelenleg arra kell törekednünk, hogy a ma elérhető hatásos, de megfizethető gyógyszerekkel minél szélesebb körben és egyre jobban kezeljük betegeinket.

Lege Artis Medicinae

A glargin inzulin in vitro interakciója az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor rendszerével: potenciális metabolikus és mitogén hatások

KIS János Tibor

Az analóg inzulinok számos klinikai előnnyel járnak a humán inzulinokhoz képest, úgymint kiszámíthatóbb farmakokinetika, a hypoglykaemia kisebb valószínűsége. Azonban egyes analóg inzulinokkal kapcsolatban felmerült, hogy a humán inzulinokhoz képest nagyobb mértékben vezetnek az IGF-1 (insulin-like growth factor-1) -receptor aktivációjához, és esetleg mitogén hatásúak.

Lege Artis Medicinae

Új fix kombináció a hatékony cardiovascularis prevencióban

NAGY András Csaba

A magasvérnyomás-betegség korszerű kezeléséről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Az elmúlt 10-20 év tapasztalatai számos területen írták át a gyógyszeres kezelés és a szövődmények megelőzésének gyakorlatát. Nemcsak az újabb és újabb hatóanyagok megjelenése forradalmasította a terápiát, hanem a kombinációs kezelés bevezetése is. Jelen tanulmányban egy új, összetevőit (telmisartan-amlodipin) illetően számos kiváló bizonyítékkal rendelkező vérnyomáscsökkentő fix kombinációban történő adását járjuk körül. Külön kiemeljük e kombinációs kezelés előnyeit a szív-ér rendszeri megelőzésben, amelyek a jobb mellékhatásprofilból adódóan a jobb betegcompliance-nek is köszönhetők.

Lege Artis Medicinae

Az invazív gombafertőzések növekvő jelentősége

PRINZ Gyula, SINKÓ János

BEVEZETÉS - Az invazív mycosis súlyos alapbetegség miatt kezelés alatt álló, illetve károsodott immunrendszerű betegek esetében fellépő, életveszélyes gombafertőzés. Epidemiológiai vizsgálatok szerint egyes kockázati csoportokban gyakorisága növekszik. ESETISMERTETÉS - Intenzív osztályos ellátást igénylő betegek esetében az invazív mycosisok többségét candidák okozzák, a kórokozó speciesek spektruma átalakulóban van. Akut leukaemia miatt kemoterápiával kezelt, illetve allogén őssejt-transzplantációban részesülő betegek körében pedig az invazív aspergillosis okozta betegség és halálozás növekedése tapasztalható. A szerzők esetbemutatások kapcsán elemzik az invazív gombafertőzések diagnózisának és kezelésének aktuális kérdéseit. KÖVETKEZTETÉS - Az invazív mycosisok súlyos háttérbetegségben szenvedő betegek életveszélyes fertőzései. A korszerű medicina lehetőségeinek bővülésével gyakoriságuk és jelentőségük növekszik. Időben kimutatva és a megfelelő antifungális szerek korai alkalmazásával a kórképek eredményesen kezelhetők.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.