Az egészséges élettartam kelet-közép-európában
MOLNÁR László
1992. SZEPTEMBER 30.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(09)
Orvosi szociológia
MOLNÁR László
1992. SZEPTEMBER 30.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(09)
Orvosi szociológia
Kelet-Közép-Európában az élettartam az elmúlt néhány évtizedben visszaesett: rövidebb lett, mint három évtizeddel korábban volt. A nők Kelet-Közép-Európában is hosszabb ideig élnek a férfiaknál, de szerényebb mértékben, mint a fejlett országokban. De nemcsak az élet hossza a fontos, hanem a minősége is. Ez az emberektől is függ: életpályájuk milyen részét élik le egészségesen, illetve betegen. Az 1960-as évek közepén a várható élettartam Magyarországon a világ legfejlettebb országai adatait megközelítette, de bizonyos lemondás akkor is volt. A szétválás felerősödött a hatvanas évek második felétől. A születéskor várható élettartam 1986– 87-ben 33 fejlett ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb. A fejlett országok között az utolsó 8 helyet azok az országok foglalták el, amelyek szocialista társadalmat kíséreltek meg ki építeni a sztálinizmus alapján. Magyarországon, illetve egész Kelet-Közép-Európában a népesség egészségi állapotának a sztálini rendszer alatt két alapjellemzője volt: 1. Alacsony várható élettartam és magas idő előtti halál, 2. A krónikus betegségek korai megjelenése az élettartam során, ennek következtében az életminőség romlása. Tehát nemcsak arról van szó, hogy az elmúlt évtizedekben rövidebb életpályára volt kilátás, hanem arról is, hogy a kevesebb évet betegségekkel küzdve, alacsonyabb életminőségben élte meg a népesség.
Lege Artis Medicinae
A polymyositis, dermatomyositis a vázizmok gyengeségével, gyulladásos beszűrődésével járó megbetegedések, amelyek az idiopathias gyulladásos myopathiák közé sorolhatók, a betegség patogenezisét tekintve pedig az autoimmun kórképek csoportjába tartoznak. Mint minden autoimmun megbetegedés, a polymyositis és a dermatomyositis is multifaktoriális eredetű. Feltételezhető, hogy genetikus és külső tényezők együttese különböző immunológiai mechanizmusokon keresztül vezet a betegség kialakulásához. Az immunológiai patomechanizmus eltérő (T-sejtes, autoantitestes, egyéb humorális tényezők) irányultságai egymással is társulhatnak, egymást kiegészíthetik. A patomechanizmus pontosabb megismerése révén további elkülönítések, alcsoportok kialakítása válik lehetővé. Így az utóbbi időben próbálják elkülöníteni az úgynevezett anti-szintet az autoantitest pozitivitással rendelkező betegek csoportját, mint egy sajátságos klinikai képpel bíró csoportot.
Lege Artis Medicinae
Korunkban a dementia, különösen az Alzheimer-kór az idősebb korosztály egyik legsúlyosabb betegsége. Úgy tűnik, hogy e kórképben a thrombocyták viselkedése is eltér a normálistól. A közleményben Alzheimer-kórban szenvedő betegek vérmintájából elkülönített thrombocytákkal végzett vizsgálatainkat és a hozzájuk kapcsolható szakirodalmi eredményeket foglaltuk össze. A thrombocyta alakjának jellemzésére használt paraméternek (oszcillációs amplitúdó), valamint a 50 uM adenozin-difoszfát (ADP) okozta aggregáció kezdeti sebességének a meghatározását ajánljuk az Alzheimer kór klinikai diagnózisának laboratóriumi alátámasztására. Az Alzheimer-thrombocyta ugyanis szférikus, és gyorsabban aggregál nagy ADP koncentrációra adenozin-difoszfát koncentrációra, mint az idős és/vagy más okból dementálódott személyek thrombocytája. Az Alzheimer-thrombocyták funkcióját két hatás alakítja: a környező plazma hatása és a thrombocytának genetikai okokra visszavezethető megváltozása. Vizsgálataink szerint a két hatás egymást is befolyásolja, és az in vitro funkció ezek eredője.
Lege Artis Medicinae
Szerző irodalmi áttekintést ad az echocardiographia lehetőségeiről acut myocardialis in farctusban (AMI), saját ábrákkal illusztrálva az egyes megállapításokat. Az AMI diagnózisa a sérült falrészlet elvékonyodásán és akinesisen alapszik, 90%-os biztonsággal. Az acut szak súlyos, keringés-összeomlással járó szövődményeinek gyors echocardiographiás felismerése azonnali életmentő műtéti beavatkozást tesz lehetővé. Ide tartoznak a szívruptúra különböző formái: a szabadfali, a kamrai septum és a papillaris izom ruptúra. Echocardiographiával diagnosztizálhatók az acut, subacut és chronikus szak terápiás feladatait befolyásoló szövődmények is: a pericardialis folyadékgyülem, a balkamrai thrombus, az aneurysma és az álaneurysma. A helyes terápia megválasztásában és a terápia hatásának lemérésében fontos szerepe van az echocardiographiának a systolés és diastolés functio értékelésével. Ismerteti az echocardiographiával irányított anticoagulans terápia algoritmusát. A postinfarctusos beteg prognózisában a nyugalmi echocardiographián kívül a korai echocardiographiás terhelésnek is szerepe van. Ennek célja, az infarctustól távoli ischaemia provokálásával a többérbetegség prognosztizálása, az infarctus közeli falmozgászavar javítása alapján pedig a még élő, meg menthető myocardium kimutatása, vagyis a revascularisatio indicatioja. Az echocardiographia indicatioit az AMI acut szakában és a kibocsátás előtt a legújabb amerikai ajánlás alapján foglalja össze és csoportosítja.
Lege Artis Medicinae
A jobb kamrai infarctus előfordulhat izoláltan és lényegesen gyakrabban bal kamrai – inferior vagy ritkábban anterior – infarctussal együtt. Az akut jobb kamrai infarctus diagnózisa elsősorban a jellegzetes klinikai tünete ken, az EKG- és 2D-echokardiográfiás vizsgálaton alapul. A pontos lokalizációs diagnózis felállításának meghatározó szerepe van az akut szak terápiájának megválasztásában. Adekvát terápiával az akut mortalitás még súlyos esetekben is jelentősen csökkenthető. A jobb kamrai infarctus prognózisa jobb, mint a bal kamrai infarctusé. A szerző ismerteti a betegség diagnosztikus és terápiás vonatkozásait.
Lege Artis Medicinae
A szerzők célul tűzték ki a non-invaziv ultra hangvizsgálat alkalmazását csípőendoprotézis műtét szövődményeinek kimutatására. Jelen munkájuk során arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyen diagnosztikus segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat az endoprotézis-infekció gyanúja esetén. 39, csípőendoprotézis műtéten átesett beteget vizsgáltak, akik közül 20-nál klinikailag infekció gyanúja állt fenn, míg 19 beteg panaszmentes volt, és kontrollként szolgált. A 20 panaszos betegből ultrahangvizsgálattal 17 esetben mutattak ki folyadékgyülemet az endoprotézis nyaka körül. 10 esetben reoperáció 6 esetben pedig ultrahangvezérelt arthrocentesis során igazolták ultrahangvizsgálati eredményüket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a fájdalomról panaszkodó, csípőendoprotézis műtéten átesett betegnél a korábbi képalkotó mód szerek miatt az ultrahangvizsgálat igen hasznos segítséget nyújthat infekció gyanújának felvetésében, illetve annak kizárásában.
Ideggyógyászati Szemle
A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye valamennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedülálló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók munkáját.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Ideggyógyászati Szemle
[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az autonóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm működés jellemzi az MG-betegek különböző alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm működés tesztelése érdekében szimpatikus bőrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végeztünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülő betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amplitúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idő növekedésével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rendellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre negatív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus kolinerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Lege Artis Medicinae
Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. részében a cardiovascularis kockázati tényezőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, a diabetes mellitusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot befolyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. részben a cardiovascularis kockázatot befolyásoló állapotokat részleteztük. Közleményünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt tekintjük át az ESC irányelvei alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás