Lege Artis Medicinae

Arthrosis - a XXI. század járványa

BÁLINT Géza

2007. OKTÓBER 21.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(10)

A Csont és Ízület Évtizede Alapítvány 2007. szeptember 7-én, az Európa Kongresszusi Központban egynapos konferenciát tartott az arthrosisról a Pharma Nord szponzorálásával. A téma mintegy 160 orvost vonzott az eseményre, zömmel reumatológusokat, de háziorvos, ortopéd és rehabilitációs szakorvosok is megjelentek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Meningitis carcinomatosa

CSERNI Gábor, VÁGÓ Tibor, TÖRÖK Norbert, GAÁL Zoltán, VELKEI Tamás, SERÉNYI Péter, GÖCZŐ Katalin, TUSA Magdolna, KOVÁCS Katalin, SZŰCS Miklós

BEVEZETÉS - A meningitis carcinomatosa a szolid daganatoknak általában előrehaladott stádiumban fellépő súlyos szövődménye, a hosszabbodó túlélések miatt napjainkban gyakoribbá válhat. ESETISMERTETÉSEK - Az 53 éves, emlőrákos anamnézisű (pT2pN2M0) nőbeteg egy éve mastectomián esett át, és kombinált adjuváns kezelésben részesült. Kettős látás, szédülés, gyengeség tüneteivel, vertebrobasilaris keringési zavar, esetleges térszűkítő folyamat gyanúja miatt került felvételre. A párhuzamosan tárgyalt, hypertoniás anamnézisű 62 éves férfi beteg hasi panaszok miatti kivizsgálásakor a közös epevezeték szűkületét állapították meg. Intenzív fejfájás, majd hányás és kétoldali hallásvesztés jelentkezett tenziókiugrással, ezt hipertenzív krízisnek véleményezték. Mindkét esetben a gyorsan progrediáló neurológiai tünetegyüttes és az emlőrákos anamnézis, illetve a pancreasfej-daganat lehetőségét felvető, de be nem fejezett kivizsgálás alapján, lényegében negatív CT- és korlátozott értékű, de ugyancsak negatív MR-lelet ellenére meningitis carcinomatosa klinikai diagnózisát állították fel. Ezt a liquor laboratóriumi és citológiai lelete, majd - a kórházi felvételhez vezető tünetek kialakulása után kevesebb mint egy hónappal beálló halált követően - a kórbonctani vizsgálat is alátámasztotta. A második betegnél a primer daganat a gyomor kiterjedt áttéteket képző diffúz típusú rákja volt. KÖVETKEZTETÉS - A meningitis carcinomatosa változatos, de jellegzetes klinikai képe alapján többnyire könnyen diagnosztizálható, de néha differenciáldiagnosztikai kérdéseket vet fel. A két eset tanulságai segíthetik a kórkép felismerését.

Lege Artis Medicinae

Mi változik?

SINKÓ Eszter

A kormány új változásokra készül az egészségügyben. Most a társadalombiztosítás átalakítása van napirenden. Ez a reformcsomag utolsó eleme. A kisebbik koalíciós párt az elmúlt bő egy esztendő alatt mindenre elszántnak mutatkozott, elképzelései megvalósításához azonban úgy tűnt, tartós támogatókat nem talál. A nagyobbik koalíciós párt, a miniszterelnök erős biztatása közepette, időnként ugyan mondott egy halk, beleegyezésnek tűnő igent, de ezt később rendre visszavonta. És a befektetők sem tolongtak, hogy a kötelező egészségbiztosítási pénztárakban kisebbségi tulajdonosként közszolgáltatásokat finanszírozzanak.

Lege Artis Medicinae

Természetvédelem és gyógyítás

VARGA Orsolya

A természetvédelmi medicina (conservation medicine) karrierje az 1990-es évek közepén kezdődött, amikor az állat- és humánegészségügy, illetve a környezetvédelem alapvető kérdéseit próbálták rendszerbe foglalni.

Lege Artis Medicinae

Jobb pitvari tumor formájában jelentkező intravascularis leiomyomatosis

MAGYAR Éva, SALAMON Ferenc, TOMCSÁNYI István

BEVEZETÉS - Az intravenosus leiomyomatosis különleges megjelenésű, ritka tumor, amely a myomás uterusból indul ki, beterjed a vénákba és intraluminalisan növekedve a vena cava inferioron kersztül a szívbe juthat. Az intracardialis tumor súlyos cardiovascularis tüneteket okoz és fatális kimenetelű lehet. ESETISMERTETÉS - A 45 éves nőbeteg panaszai rendszeresen porszívózás során jelentkeztek (tartósan előrehajtott felsőtest): mellkasi szorító érzés, szédülés, rövid eszméletvesztések formájában. Képalkotó eljárásokkal a vena cava inferior lumenét kitöltő, a szív jobb pitvarába is beterjedő, a pitvar és kamra között ingamozgást végző képletet lehetett igazolni. A szívben lévő tumort és annak a vénákat kitöltő nyúlványait extracorporalis keringésben végzett műtét során eltávolították. Bár a kórszövettani vizsgálat intravenosus leiomyomatosist igazolt, a beteg megtagadta a myomás uterus eltávolítását. Hat évvel a műtét után panaszmentes. KÖVETKEZTETÉS - Bizonytalan szívpanaszok esetében gondolni kell intravenosus leiomyomatosis lehetőségére is. A diagnózis biztonsággal felállítható echokardiográfia, MR-, illetve CTvizsgálat segítségével. Amennyiben a kórfolyamat igazolást nyer, feltétlenül indokolt az elváltozás sebészi eltávolítása.

Lege Artis Medicinae

„Anatómiás” hírességek

GRÉTSY Zsombor

A következő párosító játékunkban az lesz a feladat, hogy a bal oldali hasáb utalásaiból (keresztnév, foglalkozás- hivatás) találjuk ki, hogy azok melyik olyan híres ember vezetéknevéhez tartozhatnak, amelyben valamely testrész, szerv neve is szerepel vagy éppen pontosan az.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Magyar származású tudósok szerepe az otoneurológia fejlődésében

TAMÁS T. László, GARAI Tibor, TOMPOS Tamás, MAIHOUB Stefani, SZIRMAI Ágnes

A szédülés évezredek óta ismert tünet, azonban csak a 19. század úttörő vestibularis kutatóinak (Flourens, Ménière, Breuer és mások) a munkássága révén vált nyilvánvalóvá, hogy a vertigo belsőfül-károsodás miatt is kialakulhat. A kutatásban mérföldkövet jelentett a vesti­buloocularis reflexív felfedezése (Hőgyes Endre, 1884). A reflex feladata, hogy stabilizálja a retinán a fixált tárgy képét azáltal, hogy a szemeket azonos sebességgel a gyors fejmozgással ellentétes irányba forgatja. Hőgyes korszakos felfedezését Szentágothai János igazolta 1950-ben individuális labyrinthusreceptor-ingerléssel és a szemizmok aktivitásának a regisztrálásával. Az angularis vestibuloocularis reflex alacsony frekvenciájú laesiói a kalorikus reakcióval (Bárány Róbert, 1906), míg magas frekvenciájú laesiói a fejimpulzusteszttel detektálhatóak (Gabor Michael Halmagyi és Ian Stewart Curthoys, 1988).

Ideggyógyászati Szemle

[A navigációban és memóriában szerepet játszó főbb hippocampalis sejttípusok]

KRABOTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A hippocampalis formáció navigációban és memóriában be­töltött szerepét a 20. század második felére fokozódó érdek­lô­dés övezte, ami részben Henry G. Molaison esetére vezet­hetô vissza, aki bilaterális medialis temporalis lobectomián esett át epilepsziája kezelése végett. A kezelést követôen egy­ér­tel­mûvé vált, hogy az eltávolított entorhinalis kéreg és a hippocampus jelentôs része elengedhe­tetlen a memória kiala­kí­tásában, ami számos kutatót ösztönzött e régiók további vizsgálatára. A hippocampalis „place” sejtek vagy helysejtek ké­sôbbi felfedezése vezette be számos más funkcionális sejttípus és neuronalis hálózat leírását a Papez-körben, amelyek kulcs­szerepet játszanak a memóriafolyamatokban és a tér-idô in­for­mációk kódo­lásában (sebesség, fejirány, határok, grid, ob­jektum-vektor stb.) Ezen sejttípusok mind­egyike egyedi tulaj­don­ságokkal rendelkezik, és együttesen alkotják az úgyne­ve­zett „agyi GPS-t”. E közlemény célja, hogy bemutassa a limbicus rendszerben, különösképpen a temporalis lebenyben ta­lálható sejttípusokat és neuronalis hálózatokat, melyek gyak­ran áldozatai különbözô patológiai elváltozásoknak. A korai felfedezések eredményei mellett áttekintjük a leg­frissebb megfigyeléseket is, és rávilágítunk arra, hogy a hippocampalis for­máció legfôbb sejttípusai milyen szereppel bírnak a térbeli navi­gációban és a memóriafolyamatokban. Az utóbbi né­hány évtizedben számtalan új, funkcionálisan elkülöníthetô sejttípust írtak le ebben a régióban, de valószínûleg továbbiak még felfedezésre várnak. Az idegrendszeri betegségek jobb megértése érdekében hasznos lehet mélyebb betekintést nyer­ni a dinamikusan bôvülô idegtudományi irodalomba. A me­móriafolyamatokat és a térbeli navigációt érintô betegségek jelentôs közegészségügyi terhet képvi­selnek, és öregedô társadalmunkban a helyzet folyama­tosan romlik. Ez különösen ösztönzôen hat ennek az agy­területnek a pontosabb megismerésére és funkcio­nális feltérképezésére.]

Ideggyógyászati Szemle

Az intraoperatív elektromos agyi stimuláció szerepe a nyelvi és beszédfunkciók megőrzése céljából éber betegeken végzett idegsebészeti beavatkozások során

ERÕSS Loránd, FEKETE Gábor, ENTZ László, FABÓ Dániel, BORBÉLY Csaba, KOZÁK Lajos Rudolf, ANDREJKOVICS Mónika, CZIRJÁK Sándor, FEDORCSÁK Imre, NOVÁK László, BOGNÁR László

Célkitűzés - Az elokvens agyi régiók közelében elhelyezkedő kis malignitású agydaganatok vagy gyógyszerrezisztens epilepsziák esetében az elokvens régiók melletti epileptogén zónák miatt éber állapotban műtött betegeink körében szerzett tapasztalataink összefoglalása. Betegek és módszerek - Retrospektív vizsgálatunkba 16 beteget vontunk be, akiket 1999-2011 között műtöttünk éberen végzett craniotomiából a MÁV Kórház Idegsebészeti Osztályán, az Országos Idegtudományi Intézetben (OITI) és a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján. A betegek kivizsgálása során, amennyiben erre mód volt, preoperatív funkcionális MR-t, traktográfiát és neuropszichológiai vizsgálatot végeztünk. Az OITI-ben minden esetben MR asszisztálta neuronavigáció segítségével határoztuk meg a craniotomia helyét és tájékozódtunk a gyrusok helyzetéről. Eredmények - Mind a 16 beteg esetében zavartalan volt az anesztézia. Az anesztézia mélységének monitorizálása (BIS) a felületes altatási fázisban biztonsággal segítette a műtét előrehaladását. Az intaroperatív neuropszichológiai feladatok kellően szenzitívek voltak a stimuláció során kiváltott afáziaköri változások műtét alatti gyors értékéléséhez. A stimuláció okozta intraoperatív rohamok azonnal szüntethetők voltak, és ezek nem befolyásolták a műtéti kimenetelt. A neuronavigáció használata nagyban segítette a tájékozódást és a craniotomia optimális helyének a megtervezését. Következtetések - Az éberen végzett craniotomiák gyakorlott sebészi munkacsoportot igényelnek, ami a neuroaneszteziológus, az idegsebész, a neuropszichológus és az elektrofiziológus szoros együttműködését jelenti. A cél kettős: a neurológiai deficitek elkerülése céljából az intraoperatív kognitív és motoros stimulációs feladatok minél részletesebb elvégzése, ugyanakkor a műtéti idő minimalizálása a szövődmények csökkentése érdekében. A neuronavigáció nyújtotta intraoperatív anatómiai és a betegen éber állapotban végzett intraoperatív stimuláció nyújtotta funkcionális adatok egymást erősítve nyújtják azt a biztonságot, ami a XXI. században elengedhetetlen a neurológiai szempontból minimálisan invazív szemléletű idegsebészethez.

Hypertonia és Nephrologia

A hypertoniabetegség kezelésének szemléletváltása Magyarországon.- Az „Éljen 140/90 alatt!” Program öt éve és eredményei

KISS István, PÁL László, SCHANBERG Zsolt, BARNA István, ALFÖLDI Sándor, FARSANG Csaba, CHÁTEL de Rudolf, KÉKES Ede

A népbetegségek elleni hatásos küzdelem egyik lehetősége a betegség megismertetése, veszélyének és kockázatainak tudatosítása. A másik lehetőség az orvosi, egészségügyi dolgozói szaktudás növelése és a betegek együttműködésének növelése. A Magyar Hypertonia Társaság 2005-ben indította el az „Éljen 140/90 alatt!” Programot, a hypertonia megelőzése és megfelelő kezelése érdekében. A Programba bekapcsolódó egészségeseknek feladatuk volt a normális és kóros vérnyomás megismerése, információszerzés a betegségről és a beteg hozzátartozók segítése. A Program első célkitűzése a betegeknek szánt „ÉRD EL a célvérnyomást!” üzenet volt. A rendszeres gyógyszerszedéssel az elért célérték megtartása volt az újabb feladat, ezért az üzenet a „TARTSD OTT!” volt. 2005-2007 között 5%-kal nőtt a célértéket elérő hypertoniás betegek aránya. 2008-ban a Program a praediabeteses, vagy cukorbeteg hypertoniások felmérését tűzte ki célul és a szövődmények elkerüléséről szólt, „ELÕZD MEG!” címmel. A Program részeként szerveztük meg a „Törődés napját” is, felhívva a figyelmet a hypertoniát kísérő társbetegségek jelentőségére. A „TUDATOS TÖRÕDÉS” alprogramban a lakossági figyelmet hívtuk fel a hypertoniabetegség egyik legsúlyosabb szövődményére, a stroke-ra. 2011-ben a „HYPERTONIA ÉVÉT” hirdettük meg, és a betegség eredményes kezelése érdekében lakossági oktatásokat, szakmai továbbképzéseket szervezünk a XXI. századi eszköztár bevetésével. Az „Éljen 140/90 alatt!” Program eddigi eredményei alapján megismertük a magyarországi hypertoniás betegek kockázatának mértékét, a hypertoniások jellegzetes társbetegségeit, szövődményeit és kezelésük sajátosságait. Hazánkban a hypertoniás betegek a nagy, illetve a nagyon nagy szív-ér rendszeri többletkockázatú csoportba tartoznak. Több mint 30%-uk praediabeteses. A nagyobb odafigyelés növeli a beteg-együttműködést, és ennek terápiás értékű többlet-vérnyomáscsökkenés az eredménye. A program 2011-ben is folytatódik, az eddigiek folytatása mellett újabb adatfelvétellel a Hypertonia Regiszterbe és a terápiás sajátosságok pontosabb megismerésével.

Nővér

Ahogy elkezdődött… (Ápolástörténetünk egy kis szelete, amelyről már csak a kevéske, megsárgult dokumentum mesél…) 1. rész

SÖVÉNYI Ferencné, PERKÓ Magdolna, FEDINECZNÉ Vittay Katalin

A cikk a magyar ápolásügy történetének fehér foltjait dolgozza fel, levéltári kutatómunka eredményei alapján. Bemutatja a magyar ápolásügy helyzetét a 20. század első felében, amikor az ápolás és az ápolóképzés központi kérdéssé vált, és a rendi ápolás mellett megjelentek a világi ápolás szervezetei is. Bemutat több ápolói szervezetet, amelyek az ápolás tarthatatlan helyzetének megoldását tűzték ki célul, és fő törekvésük az ápolói karnak az őt önfeláldozó hivatásánál fogva megillető helyre emelése volt. Ennek eszközei közé tartozott a szakképzettség megszerzésének biztosítása, szaksajtó működtetése és az ápolói érdekvédelem. Kiemelkedő szerepet játszott ebben az 1902-ben önszerveződéssel alakult Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesülete, és annak elnöke, Mihalicza József, a magyar világi ápolás történetének méltánytalanul elfeledett alakja. A cikk megemlíti a magyar ápolásügy több elhivatott alakját is, akiknek tevékenysége eredményeképpen 1933-tól a politika beavatkozásáig képviselte a magyar ápolókat ápolói szervezet az Ápolók Nemzetközi Tanácsában (ICN).