Lege Artis Medicinae

Amit nem lehet könyvből megtanulni

BORCSICZKY Dóra

2008. SZEPTEMBER 19.

Lege Artis Medicinae - 2008;18(08-09)

Júliusban, rendelési idő végén az OMSZ mentőtisztje jelezte, hogy a szomszéd rendelőben dolgozó (szabadságát töltő) doktornő körzetéhez tartozó 76 éves férfi beteg elhunyt. Kérték a halottvizsgálat elvégzését, a temetéshez szükséges papírok kiállítását. A hívást követő tíz percen belül a helyszínre érkeztem. A testet a feleség átölelve tartotta, és szemmel láthatóan magánkívül volt az átélt traumától.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Olimpia

FRENKL Róbert

Tizenhat nap, amely lekötötte a világot. Soha enynyire nem igazolódott be a tétel, a sport az élet, a társadalom, világunk tükre. A globalizáció felfedezte a maga számára az olimpiát és át is vette a hatalmat. Negyedszázad után csúcsra ért az új koncepció, új korszakot nyitva az olimpiák történetében. Ehhez persze kellett Kína, a hatalmas kulturális tradíciókkal rendelkező ázsiai óriás, amely az olimpia révén akarta letenni névjegyét, megmutatni erejét, jelezni nagyhatalmi pozícióját, gazdasági potenciálját, meghatározó szerepét világunkban. Nagy érdektalálkozás tanúi lehettünk.

Lege Artis Medicinae

A colorectalis carcinoma egylépcsős, kolonoszkópos szűrési módja A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium módszertani ajánlása

RÁCZ István

Az esetek 85%-a úgynevezett „sporadikus carcinoma”, azaz a betegek nem tartoznak a CRC szempontjából egyik magas rizikójú csoportba sem. A tünetek gyakran csak a betegség késői szakaszában jelentkeznek és rendszerint nem specifikusak. A már tünetekkel járó szakban diagnosztizált CRC prognózisa rossz, az ötéves túlélés nem haladja meg az 50%-ot. Emiatt a korai diagnosztika rendkívül fontos, ugyanis teljes gyógyulási esélyt adó kezelés csak a korai szakban diagnosztizált esetekben lehetséges. Mindezek indokolják, hogy egyre több országban javasolják és szervezik a CRC-szűrő programokat.

Lege Artis Medicinae

Dohányzás és alkoholfogyasztás: magyar és amerikai középiskolások motivációi

PIKÓ Bettina

Mind a háziorvosi gyakorlatban, mind a szakellátásban igazolt rizikófaktort jelentenek a káros szenvedélyek. Elterjedésük szempontjából a serdülőkor a legmeghatározóbb, éppen ezért megelőzésük, különösen a primer prevenció, prioritást képez ebben a korosztályban. Mivel kialakulásukban biológiai, pszichológiai és szociális, valamint kulturális okok egyaránt szerepet játszanak, a szerfogyasztáshoz vezető faktorok elemzése is komplex megközelítést igényel.

Lege Artis Medicinae

Az uterus adenomatoid tumora

HIDVÉGI Judit, BAJTAI Attila, VERECZKEY Attila, FÜLÖP István

BEVEZETÉS - Az adenomatoid tumor az uterusban ritka, a női genitáliák közül gyakrabban fordul elő a petevezetékben, míg férfiaknál főképp a mellékheréből indul ki. Mesotheleredete - bár ellentmondásos - igazoltnak tűnik. A mesothelioma és az adenomatoid tumor közt előfordulási helyükön kívül az tesz különbséget, hogy az utóbbi daganat mindig körülírt, és sohasem fajul el malignusan. ESETISMERTETÉS - A szerzők két, klinikailag leiomyomának véleményezett adenomatoid tumor esetét ismertetik. Mindkét daganat adenoid típusú volt, citokeratinnal és vimentinnel, valamint mesothelmarkerrel mutatott pozitivitást, de a CD34 negatív eredményt adott. Ugyanakkor az EMA (epithelial membrane antigen) a mirigyek hámsejtjeiben enyhe pozitivitást mutatott. KÖVETKEZTETÉS - A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy ezeknek az eseteknek a közlése az igen szegényes és nem specifikus klinikai megjelenés és lefolyás miatt is indokolt.

Lege Artis Medicinae

A mikrocirkuláció jelentősége artériás betegségekben

FARKAS Katalin

A mikrocirkuláció anatómiai entitás: az 50 μmnél kisebb átmérőjű erek - arteriolák, kapillárisok és venulák - területét foglalja magába; alapvető feladata a szervek és szövetek anyagcseréjének biztosítása. A cardiovascularis betegségek kutatása során egyre több adat bizonyítja, hogy a mikrocirkuláció zavara fontos szerepet játszik az artériás betegségek patofiziológiájában. A diabetes mellitus szövődményeinek kialakulásában jelentősége már régóta ismert, de újabb kutatások a mikrocirkuláció szerepére utalnak a hypertonia és az atherosclerosis kialakulásában is. A mikrokeringés különböző nem invazív eljárásokkal vizsgálható. A kapillármikroszkópos vizsgálat, a lézer-Doppler-áramlásmérés, valamint a transcutan oxigéntenzió-mérés a tudományos kutatás mellett ma már a klinikai gyakorlatban is terjed. A lézer-Doppler-vizsgálat lehetőséget nyújt a korai működészavar, illetve a microvascularis endotheldiszfunkció kimutatására, a kapillármikroszkópos vizsgálat elsősorban az autoimmun betegségek diagnosztikájában nyújt segítséget. A transcutan oxigéntenzió-mérés a kritikus végtagi ischaemia diagnosztikájában használatos, alkalmas a prognózis megítélésére. Ezeket a speciális vizsgálatokat az érbetegekkel foglalkozó szakorvosok indikálhatják. A családorvosoknak kulcsszerepe van az érbetegek korai felismerésében, ebben a veszélyeztetett egyének egyszerű szűrővizsgálata nyújt segítséget. Érbetegség gyanúja esetén a beteget belgyógyászati angiológiai vagy érsebészeti ambulanciára kell irányítani a további vizsgálatok, illetve terápiás javaslat céljából. A betegek konzervatív kezelésében a komplex cardiovascularis kockázat felderítését, csökkentését, a mikrocirkulációt javító gyógyszeres kezelés egészíti ki.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdôívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnôtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali elôhívását mérô alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérô alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külsô orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérô tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Lege Artis Medicinae

A háziorvoslásról - a gondolat szabadságával

BALÁZS Péter

A háziorvoslásról egy rövid történelmi áttekintés inkább fokozza, mintsem csökkenti a tisztánlátást, és segíti a helyes értékítéletet, valamint a megfelelő következtetések levonását. Világosabban láthatjuk a háziorvosi rendszer stratégiai lehetőségeit, aktuális hazai problémáit, a trendvonalak által kijelölt kényszerpályákat, és a rendelkezésünkre álló szabad mozgásteret. Jelen tanulmány szerint a humánerőforrás-helyzet és a szakmai viszonyok is kedvezőtlenek, a praxisok jövedelmei pedig részben a gazdaság szürkezónájából származnak. Jóllehet a trendek semmivel nem biztatnak, a mozgástér pedig szűk, innovatív megoldásokkal mégis kiléphetünk az évszázados merev keretekből. Teljesen újragondolva a rendszert az eredeti célok megtartásával, sőt kibővítésével, akár rövid távon is sikeresek lehetünk a háziorvosi ellátás valóban érdemi átszervezésében.

Ideggyógyászati Szemle

A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése

MOLNÁR Mária Judit, BORSOS Beáta, VÁRDI Visy Katalin, GROSZ Zoltán, SEBÕK Ágnes, DÉZSI Lívia, ALMÁSSY Zsuzsanna, KERÉNYI Levente, JOBBÁGY Zita, JÁVOR László, BIDLÓ Judit

A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glü­kozidáz (GAA) enzim elégtelen mûködése okoz. Az enzim­deficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késôi forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késôi forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késôi kezdetû formában szen­vedô beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leg­hosszabb követési idô 15 év volt. A kezelés eredmé­nyességének megítélésére évente mértük a 6 perces járó­távolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 per­ces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követôen az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvô helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelôdô antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentôsen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedôen fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.

Lege Artis Medicinae

Az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat

HARGITTAY Csenge, GONDA Xénia, MÁRKUS Bernadett, VÖRÖS Krisztián, TABÁK Gy. Ádám, KALABAY László, RIHMER Zoltán, TORZSA Péter

A cukorbetegség és a depresszió gyakran komorbid krónikus betegségek. Önmagukban is nagy betegségterhet jelentenek, azonban együttes elôfordulásuk tovább növeli a cukorbetegség szövôdményeinek számát, a morbiditást és a mortalitást. A két betegség közti kapcsolat kétirányú, amelynek hátterében már ismert és még csak feltételezett mechanizmusok állnak. A szerzôk összefoglaló közleményének célja az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat bemutatása, illetve a gyógyszerek szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásának elemzése. Az antidepresszívum-kezelés egyrészt javíthatja a betegek hangulatát, kognitív funkcióit és adherenciáját, amely pozitív hatással lehet a glükózháztartásra, másrészt a gyógyszerek metabolikus mellékhatásai ronthatják is a szénhidrát-anyagcserét. A metabolikus mellékhatások szempontjából a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók a legelônyösebbek, a triciklikus antidepresszívumok és a monoaminoxidáz-gátlók szoros kontroll mellett alkalmazhatók. A szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók a noradrenerg aktiválási úton keresztül ronthatják a glykaemiás kontrollt. Az újabb típusú antidepresszívumok hatása pedig pozitív vagy semleges. A depresszió szû­ré­sével és idôben elkezdett kezelésével csökkenthetôk a két betegség komorbiditásából származó komplikációk. A cukorbetegek dep­ressziójának kezelése során pedig fontos az antidepresszívumok metabolikus mellékhatásainak a figyelembevétele, és a szénhidrátháztartás szorosabb ellenôrzése.

Hypertonia és Nephrologia

Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013., 2015. évi adatai alapján - I. rész Bevezető gondolatok. Betegek és módszer. Alapadatok

KÉKES Ede, PAKSY András, ALFÖLDI Sándor

Világszerte az általános populációban végzett szűrések alapján észlelik a szérumhúgysavszint átlagának emelkedését mindkét nemben. Ez a növekedési tendencia érvényes a hypertoniabetegségre is. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a szérumhúgysavszint alakulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a vérnyomáscélértékkel, szervkárosodásokkal, gyógyszeres kezeléssel, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük első részében bemutatják az elemzés módszerét és az alapösszefüggéseket. A húgysavszint magasabb férfiaknál, mint nőknél, a kor előrehaladásával értéke emelkedik. A szisztolés és diasztolés vérnyomás emelkedése a szérumhúgysavszint növekedésével jár, amelynek trendje a szisztolés nyomás esetében szignifikánsan nagyobb. A hölgyeknél az emelkedési trend kisebb és mindig alacsonyabbak a húgysavértékek. Azoknál, akik nem érik el a célvérnyomást, a húgysavérték magasabb. A társbetegségek jelenléte szignifikánsan növeli a szérumhúgysavszintet.