Lege Artis Medicinae

A vizeletinkontinencia gyógyszeres kezelése

SIMON Zsolt

2004. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2004;14(07)

Az inkontinens betegek konzervatív kezelésének egyik formája a gyógyszeres terápia. Az alkalmazandó gyógyszer kiválasztása a megfelelő diagnosztikai eljárásokkal megállapított kórismén alapul. Valójában a mindennapi klinikai gyakorlatban ma még csak az idiopathiás és a neurogen eredetű, akaratlan detrusorkontrakciók okozta inkontinencia kezelésére állnak rendelkezésünkre részben uroszelektív, elsősorban antikolinerg hatású készítmények. Stresszinkontinencia esetén olyan hatóanyagtól várható a tünetek csökkenése, amely fokozza a húgycső záróizomzatának tónusát. Túlfolyásos inkontinenciában a kifolyási ellenállás mérséklése a gyógyszeres kezelés célja.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Első tapasztalatok a Crohn-betegség infliximabkezelésével Magyarországi multicentrikus tanulmány eredményei

SALAMON Ágnes, SIMON László, NEMESÁNSZKY Elemér

BEVEZETÉS - Az elmúlt évek klinikai tanulmányai szerint a tumornekrózis-faktor-α ellen termelt, kiméra jellegű, murin-humán, monoklonális antitest, az infliximab, hatékony biológiai gyógyszer a Crohnbetegség súlyos, aktív gyulladásos formáiban és a fisztulával szövődött esetekben egyaránt. A szerzők ismertetik az első magyarországi, nyílt, multicentrikus, infliximabbal végzett, klinikai vizsgálat eredményeit. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Összesen 74 beteg került a vizsgálatba kilenc centrumból. A két csoport kialakítása az alábbiak szerint történt: az első csoportba 29 (39%) olyan Crohn-beteg került, akik esetében a korábban alkalmazott kezelés hatástalan maradt és közepes vagy súlyos fokú, aktív tünetektől szenvedtek; a másik csoportba került 45 (61%) beteg esetében a Crohn-betegség fisztulaképződéssel szövődött. Az első csoport betegei egy alkalommal kaptak 5 mg/ttkg adagban intravénás infliximabot, a második csoport fisztulás betegei három különböző időpontban kaptak kezelést. EREDMÉNYEK - Az aktív Crohn-betegségben szenvedők csoportjában négy héttel az infliximabkezelést követően a betegek 58%-ában figyeltek meg kedvező hatást, a nyolcadik héten a kezeltek 79%-a volt jobb állapotban. A fisztulával szövődött esetekben a legjobb eredményt a 14. héten történt kontrollvizsgálat során igazolták, ekkor a betegek 76%-a esetében mutatták ki az állapotjavulást, ezt követően azonban recidívára utaló tünetek jelentkeztek. Az immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazása nem befolyásolta az infliximabkezelés eredményességét. KÖVETKEZTETÉSEK - A multicentrikus tanulmány adatai, illetve a betegek követése során nyert tapasztalatok igazolják az infliximabkezelés előnyös hatását, összhangban a már publikált nemzetközi, kontrollált vizsgálatok adataival. A közlemény áttekinti az infliximabkezelés javallatait, valamint irányvonalat ad és gyakorlati tanácsokkal segíti a Crohn-betegekkel foglalkozó klinikusokat.

Lege Artis Medicinae

Athén: remények és kérdőjelek

FRENKL Róbert

Õszinte és jogos felháborodást keltett annak idején világszerte, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Atlantának ítélte oda az 1996-os „aranyolimpia” megrendezésének a jogát. Általános vélekedés szerint Athént, az ókori olimpiák városát, az elsõ - 1896-os - újkori játékok színhelyét illette volna meg ez a jog, de hát - ahogy ez keserű belenyugvással elhangzott - a Coca-Cola, a pénz erõsebbnek bizonyult a morálnál. Szegényebbek lettünk egy illúzióval, az olimpiai mozgalom sem tudta kivonni magát a világot meghatározó tendenciák alól.

Lege Artis Medicinae

A művi abortuszok alakulásának pszichoszociális háttértényezői országos reprezentatív minta alapján

GYŐRFFY Zsuzsa, LŐRINCZ Jenő, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Hazánkban a művi abortuszok száma háromszoros értéket mutat az Európai Unióhoz viszonyítva. A terhességmegszakítások hátterében álló biopszichoszociális tényezők feltárása a hatékony prevenció eszközéül szolgálhat. MÓDSZER - Országos reprezentatív felmérés keretében 12 634 főre terjedt ki a vizsgálat. A minta reprezentálja a 18 év feletti lakosságot nem, kor, régiók és településnagyság szerint. A Hungarostudy 2002 egészségfelmérés a lakosság testi-lelki állapotát és a pszichoszociális rizikófaktorok átfogó vizsgálatát tűzte ki céljául. Az általunk vizsgált 6980 főből álló női almintában az abortuszok előfordulásának valószínűsége 22%-os. A statisztikai elemzés során az abortuszok háttérváltozóinak vizsgálatára került sor. EREDMÉNYEK - A művi abortuszok hátterében meghúzódó rizikótényezők dimenziói a következő faktorok köré szerveződnek: kiemelkedő jelentőségű (p=0,000) az elszenvedett bántalmazás - mind a partner, mind pedig a szülők részéről -, a korai traumatizáció hatása (p=0,000, az állami gondozottság, a szülők válása, illetve halála tényezők esetében), a társas támogatás hiánya, valamint a rossz anyagi helyzet, rossz szociális körülmények megléte. Az öngyilkossági kísérletek és gondolatok, a magas depressziópontszámok, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás szintén szignifikáns többletet mutatnak az abortuszon átesett csoporton belül. KÖVETKEZTETÉS - A Hungarostudy 2002 felmérés és az erre épülő utánkövetés fontos célkitűzése, hogy a művi abortuszok háttértényezőinek feltárásával a minél szélesebb körű és hatékonyabb megelőzést szolgálja.

Lege Artis Medicinae

HPS (Heart Protection Study)

MATOS Lajos

Kezelés: Napi 40 mg simvastatin per os vagy placebo, illetve antioxidáns vitaminterápiaként napi 600 mg Evitamin, 250 mg C-vitamin és 20 mg béta-karotin vagy placebo. Kezelt személyek: Olyan 40-80 éves férfiak és nõk, akiknek az anamnézisében ischaemiás szívbetegség (ISZB) vagy elzáródásos érbetegség, illetve diabetes szerepelt. A szűrõvizsgálaton 63 603 beteg vett részt, akik közül 20 536 került randomizálásra (5082 nõ és 15 454 férfi).

Lege Artis Medicinae

Hormonális fogamzásgátlás 40 év felett

KOVÁCS LÁSZLÓ

A nem kívánt terhesség megelõzése a reproduktív korú nõk egészségmegõrzésének kiemelt fontosságú feladata. A védekezés legmegfelelõbb módszerének megválasztása azonban különösen fontos a 40 év feletti nõk számára: közülük sokan már többé egyáltalán nem kívánnak szülni, az életkor gyakran társul egyéb kockázati tényezõkkel, tehát a fogamzásgátló módszer megválasztásakor hangsúlyozottá válik az elõnyök és a hátrányok alapos mérlegelése.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

CSATLÓS Dalma, VAJDA Dóra, MOHOS András, GONDA Xénia

A szorongás az egyik leggyakoribb időskori pszichés rendellenesség. Nemcsak a testi betegségek járulnak hozzá a kialakulásához, hanem fordítva is igaz, a szorongás számos szomatikus betegség prognózisát is kedvezőtlenül befolyásolja, így nagymértékben fokozza a morbiditást és a mortalitást. Ezért a háziorvosi gyakorlatban is ki­emelten fontos az időskori szorongásos zavarok felismerése és megfelelő kezelése. A várható élettartam növekedésével egyre kiemeltebb figyelmet kapnak az orvosi gyakorlatban az időskori problémák és betegségek, és ezek közül a szorongás sem ma­radhat ki, mert tüneteinek korai felismerése javítja az életminőséget és csökkenti a kedvezőtlen prognózis esélyét.

Nővér

Szisztematikus áttekintés az Inkontinencia Asszociált Dermatitissel kapcsolatos ápolói ismeretekről

KÓSZÓ Lilla, NAGY Erika, PAPP Anita Tímea

Bevezetés: Az Inkontinencia Asszociált Dermatitis (IAD) az inkontinens betegek számának növekedésével egyre fontosabb témává válik. A legjelentősebb differenciáldiagnosztikai kihívás az elváltozás elkülönítése a kettes stádiumú nyomási fekélytől. Ez azért is lényeges kérdés, mert a két elváltozás megelőzése és kezelése is különbözik. Az optimális ápoláshoz tehát szükséges az ápolóknak helyesen elkülöníteni, hogy IAD-val vagy nyomási fekéllyel állnak szemben. Célkitűzések: Szisztematikus áttekintésünk célja, hogy megvizsgáljuk, hogyan képesek az ápolók az IAD-t felismerni, mennyire képesek azt a nyomási fekélytől megkülönböztetni, valamint a témát milyen módon és milyen hatékonysággal lehetne oktatni a szakdolgozók számára. Módszer: A keresést a ’pressure ulcer’ és ’classification’ és ’nurse’ keresőszavak alapján a Pubmed, a Science Direct és a Web of Science adatbázisok felületén végeztük. Az IADra közvetlen keresés nem vezetett eredményre. A 2018 szeptemberéig megjelenő eredeti közleményeket vettük bele a kutatásunkba. A keresőszavainkra összesen 1268 cikket találtunk, melyekből a kizárási kritériumok alkalmazása után 7, a témával szorosan foglalkozó cikket elemeztünk. Eredmény: Az egyes kutatások eredményeiből súlyozott átlagot számolva az 4062 fős mintában 33,2% eredménnyel azonosították be helyesen az IAD-t a vizsgálati alanyok. Az oktatás tekintetében összesen 2132 ápoló részesült valamilyen féle edukációban, melyek előtt a pretesztek súlyozott átlaga 37% volt, amely 66%-ra változott meg a poszttesztekben. Következtetések: Az IAD és nyomási fekély elkülönítése problémát jelent az ápolóknak. Ugyanakkor a kutatások egyöntetűen bizonyítják, hogy jó eredményekkel oktatható területről van szó.

LAM Extra Háziorvosoknak

A cardiovascularis prevenció

NAGY András Csaba

Az ezredforduló óta eltelt tíz év tapasztalatai ismételten megerősítettek bennünket abban, hogy leginkább a hatékony megelőzés képes befolyásolni a hosszú távú cardiovascularis morbiditást és mortalitást. Bár a korszerű cardiovascularis prevenció területén egyre több ismeret és tapasztalat halmozódott fel, újabb és újabb mérföldkő tanulmányok láttak napvilágot, amelyek alapján átdolgozták az irányelveket, mégsem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. A tények azt mutatják, hogy az eddigi erőfeszítéseink ellenére hazánkban nem javult lényegesen a cardiovascularis morbiditás és halálozás aránya, és bizonyos sikerek - az akut STelevációs szívinfarktus európai szintű ellátásának megszervezése - ellenére például az aktív korosztály (35-60 évesek) cardiovascularis halálozása terén az Európai Unióban sereghajtók vagyunk. Ebben az időszakban több érdekes ellentmondás is felszínre került a prevenció terén. Ilyen a primer prevencióban alkalmazott acetilszalicilsav hatékonyságának kérdése is, amely átírja a több éve megszokott prevenciós gondolkozásunkat. Meg kell említeni olyan adatokat is, amelyek a rossz eredmények magyarázatául szolgálhatnak másfajta megközelítésből. A REALITY vizsgálatok eredményei nemcsak a beteg, hanem az orvos együttműködésének kérdését is előtérbe állítják.

Klinikai Onkológia

Tumoros anorexia-cachexia szindróma - mesterséges táplálás

HARISI Revekka

A tumoros anorexia-cachexia szindróma (CACS) a vázizomzat folyamatos csökkenésével járó összetett tünetegyüttes, amelyet nem lehet teljes mértékben visszafordítani a szokásos táplálási támogatással, és amely progresszív funkcionális zavarokat okoz. A daganatos betegek többségében jelentkezik, megjelenése rontja az életminőséget, csökkenti a fi zikai terhelhetőséget és a túlélést. Ismert, hogy a tumorsejtek és a gazdaszervezet közötti, citokinek által közvetített kölcsönhatás felelős a tumor progressziójáért, a metasztázisképződésért és a kialakuló krónikus gyulladásért is. A gyulladásos citokinek emelkedett szintje felelős a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcsere zavaraiért. Ezért az új anticachexiás készítmények a fenti anyagcsere-folyamatok normalizálására irányulnak. Ma a leghatékonyabbnak tartott anti-CACS gyógyszer a megesztrol-acetát (MA). Hatása kettős, egyrészt serkenti a neuropeptid Y (NPY) stimulációját, másrészről gátolja a gyulladásos citokinek szintézisét és expresszióját. Klinikai hatása ezzel teljes összhangban van, javítja az étvágyat, ezzel fokozza a kalóriabevitelt és növeli a testsúlyt. A CACS kezelésében paradigmaváltás következett be, a hagyományos mesterséges táplálást felváltotta a gyógyszeres kezeléssel kombinált táplálásterápia és táplálékkiegészítők adagolása.

Ideggyógyászati Szemle

Acetilszalicilsav- és clopidogrelrezisztencia: lehetséges mechanizmusok és klinikai jelentõség. II. rész: Potenciális okok és laboratóriumi tesztek

VADÁSZ Dávid, SZTRIHA K. László, SAS Katalin, VÉCSEI László

Az újabb metaanalízisek eredményei szerint a vascularis betegségben szenvedő, laboratóriumi tesztekkel acetilszalicilsav- vagy clopidogrelrezisztensnek bizonyult betegek esetében fokozott a major cardiovascularis események kockázata. Az acetilszalicilsav-rezisztencia felmerült mechanizmusai között szerepel a genetikai polimorfizmus, a thrombocytaaktiváció alternatív útvonalai, az acetil-szalicilsavra nem érzékeny tromboxán-bioszintézis, gyógyszerinterakciók vagy az acetilszalicilsav kis dózisa. A clopidogrelrezisztencia valószínűleg az aktív metabolit genetikai variáció vagy egyidejű gyógyszeres kezelés miatt csökkent biológiai hozzáférhetősége miatt alakul ki. További vizsgálatokban kell javítani és validálni a thrombocytafunkciós teszteket, hogy hasznos eszközként szolgálhassák az egyes betegek számára legmegfelelőbb thrombocytagátló kezelés kiválasztását. A jövőben a thrombocytagátló stratégiák javítása az idő előtti vascularis események csökkentését eredményezheti.