Lege Artis Medicinae

A vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok jelentősége a keringési elégtelenség kezelésében

JÁNOSI András1

1993. DECEMBER 29.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(12)

Összefoglaló közlemények

A szerző áttekinti a vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) inhibitorok jelentőségét a keringési elégtelenség kezelésében. Összefoglalja azokat a nagy eset számú randomizált vizsgálatokat, amelyek a keringési elégtelenség miatt kezelt betegek életkilátásaival foglalkoznak, és amelyek bizonyítják, hogy a vasodilatator kezelés és/vagy az ACE-inhibitorok krónikus alkalmazása javítja a betegek késői életkilátásait.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szent János Kórház III. Belgyógyászati Osztály Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Teljesítményfinanszírozás: álom vagy valóság? I. rész

AJKAY Zoltán

Napjaink a szinte hihetetlenül gyors változások időszaka. Évtizedeken keresztül fő gondunk volt, hogy semmi nem történt, semmi nem változott. Most minden energiánkra, tudásunkra szükség van ahhoz, hogy legalább alkalmazkodni tudjunk a sorozatos és alapvető változásokhoz. Az egészségügyben még azok is, akik több évtizede várták, évek óta szorgalmazták és kidolgozták a reformokat, némileg meglepetten állnak az alapvető befolyások nyomán kibontakozó változások előtt. Csak most érezzük a kockázat nagyságát: egy összeomlóban lévő gazdaság környezetében az egészségügy túlélésének esélyeit. Az álom amiből ébredünk nem volt könnyű (Anyánk nem ilyet ígért...), de a valóság biztosan még nehezebb. Mert nem rózsaszín, hanem gyakran verejtékes álmokat kell megvalósítani ahhoz, hogy egyszer ne a kiábrándulásra ébredjünk.

Lege Artis Medicinae

Hazai katasztrófák egészségügyi ellátása

FARKAS József

A szerző a katasztrófák, a tömeges balesetek egészségügyi felszámolásának részleteit tárgyalja. Definiálja a katasztrófa fogalmát, és azt összehasonlítja a tömeges balesetekkel. Megállapítja, hogy e kettő között elvi különbségek nincsenek, érvényesíteni kell a kompromisszumos medicina elveit mind a kárhelyen, mind az intézeti ellátás során. A kárhelyen végzendő egészségügyi munka centrumában a sérültek kiválasztása (osztályozás) áll, amelyhez a numerikus osztályozási rendszerek adnak segítséget. Az intézeti kezelés során igen lényeges az egységes (doktrínaszerű) alapelvek és gyakorlat alkalmazása a csak nem minden rendkívüli helyzetben előforduló szövődmények csökkentése vagy meg előzése érdekében. A hazai katasztrófaelhárításban a már meg lévő egészségügyi szervezetek további együttműködése és közös tervek kidolgozása javíthatja egy esetleges szükséghelyzet felszámolásának effektusát.

Lege Artis Medicinae

A kolposzkópos és a citológiai vizsgálatok értéke a méhnyakrák preklinikai állapotainak felismerésében

PETE Imre, BŐSZE Péter, TÓTH Vera, LEHOCZKY Győző

1980 és 1991 között az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Onkológiai Osztályán 1379 nőnél végeztünk szövettani vizsgálatot kóros citológiai és/vagy kolposzkópos lelet miatt. A kolposzkópos és citológiai leleteket a szövettani leletekkel vetettük össze, retrospektív módon a szűrőmódszer specificitási és szenzitivitási mutatóinak meghatározása céljából. A citológiai vizsgálat szenzitivitása 49%, specificitása 77% volt. A kolposzkópos vizsgálatok szenzitivitását 88%-nak, specificitását 12% nak találtuk. A két vizsgálat együttes alkalmazása esetén a fenti mutatók 96, illetve 14%-nak bizonyultak. 1. A citológiai vizsgálat alacsony szenzitivitási mutatója arra enged következtetni, hogy a citológia mint egyedüli szűrőmódszer alkalmazása esetén a dysplasias esetek közel 50%-a nem került volna felismerésre. 2. A méhnyakrákszűrés szükségességének bizonyítéka, hogy 194 tünet mentes insitu carcinoma, 40 tünetmentes mikroinvazív cervixrák és 8 korai invazív cervixrák került felfedezésre. 3. Az álpozitív és álnegatív esetek számának csökkentése érdekében a legújabb tudományos eredmények mindennapi gyakorlatba történő átültetésére lenne szükség. 4. A kolposzkópia adataink alapján hatékonyabb szűrőmódszernek bizonyult, mint a citológiai vizsgálat, de bármely szűrőmódszer veti is fel a cervix dysplasia gyanúját, szövettani vizsgálatot kell végezni.

Lege Artis Medicinae

Digoxin heti 2 nap szünettel; Lehet-e biztonságos az, ami téves?

Az elmúlt 20–25 év jelentős fejlődést hozott a gyógyszeres kezelés módszereiben. A gyógyszerek vérszintje elérhető laboratóriumi módszerekkel mérhetővé vált, és sokféle hatás is az általános klinikai megfigyelés mellett ma már pontosan mérhető. Ez teremtette meg a farmakokinetika és a farmakodinamika mindennapi felhasználásának alapját és egy külön diszciplínát, a klinikai farmakológiát.

Lege Artis Medicinae

Koronária angioplasztika kontra excizionális atherectomia vizsgálat

MATOS Lajos

Az atherectomia a koszorúér-szűkületet 50%-kal vagy még nagyobb mértékben gyakrabban csökkentette (89%), mint az angio plastica (80%, p<0,001), és az érátmérő akut növekedése is kifejezettebb volt (p<0,001). Az atherectomia több korai szövődménnyel járt (11%), mint az angioplastica (5%, p<0,001) és a kórházi költségek is magasabbnak bizonyultak (11 904 vs. 10 637 dollár, p<0,006). Hat hónap után a restenosis-ráta atherectomia esetén 50%, angioplasticánál 57) volt (p<0,06). Az infarctus vagy a halál valószínűsége hat hónapon belül viszont nagyobb volt az atherectomiával kezelt csoportban (86%), mint angioplastica után (4,6%, p<0,007).

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Fizikai edzés dializált betegeknél

SCHNEIDER Károly

A krónikus vesebetegség minden stádiumára jellemző a csökkent fizikai aktivitás és az ezzel összefüggő fokozott szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata. A rendszeres testmozgás jótékonyan képes befolyásolni az idült vesebetegséggel, dializált állapottal, illetve mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható metabolikus rizikót, gyulladásos állapotot, alacsony fizikai teljesítőképességet, izomsorvadást, javítva az életkilátásokat és életminőséget. Ennek megfelelően a nemzetközi és hazai szakmai ajánlások minimum heti 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást - minimum öt nap, 30 perc időtartamban - javasolnak. Dializált betegek részére konkrét ajánlások nem állnak rendelkezésre. A cikkben a teljesség igénye nélkül, részben saját tapasztalatainkat felhasználva, javaslatokat fogalmazunk meg a dializáltak testmozgás-lehetőségeiről.

Klinikai Onkológia

Az előrehaladott rosszindulatú daganatok kezelési hatékonyságának strukturált vizsgálata

ALESSANDRO Pastorino, ALBERTO Sobrero

A rosszindulatú daganatok kezelése terén folyamatos a fejlődés. A legelőrehaladottabb szolid tumorok kezelésére törzskönyveznek biológiai készítményeket, és a legtöbb ilyen betegség esetében egyre nő a betegek medián túlélése. Ezek az előrelépések két általános problémához vezettek: az új gyógyszerek magas árához és ahhoz, hogy az előnyök a korábbiakhoz képest kis mértékben nőnek. Ezek a problémák összefüggenek, mivel a több ezer beteg bevonásával zajló, egyre nagyobb klinikai vizsgálatok egyre csekélyebb, statisztikai lag szignifikáns eredményekhez vezetnek.

Lege Artis Medicinae

Az emelkedett nyugalmi szívfrekvencia és a cardiovascularis halálozás kockázata

BORBOLA József

Az ókori orvoslás óta ismeretes, hogy a szívműködés a szervezet általános testi és lelki állapotának mércéje. Az elmúlt évtizedekben világszerte végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogy az egyszerűen mérhető nyugalmi szívfrekvencia csökkentése előnyösen és direkt módon befolyásolja a cardiovascularis kockázatot. Ez a konzisztensen kedvező, nemtől, életkortól, etnikai hovatartozástól független kockázatcsökkentő hatás kimutatható nemcsak a tünetmentes átlaglakosságban, hanem hypertoniában, stabil coronariabetegségben, akut szívizominfarktusban, keringési elégtelenségben egyaránt. A tünetmentes átlagpopulációban elsősorban a korai coronariabetegség klinikai eseményeinek és a hirtelen szívhalál kockázatának a mérséklése révén fejti ki hatását. A vizsgálati adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a nyugalmi szívfrekvencia csökkentése fizikai tréning vagy gyógyszeres kezelés révén javítja a cardiovascularis túlélést, csökkenti az össz- és a cardiovascularis halálozást. Olyan gyógyszereknek, úgynevezett sinuscsomó-modulátoroknak (If-csatorna- gátlók) az alkalmazása körvonalazódik a modern cardiovascularis farmakoterápiában, amelyek szelektíven csökkentik a szívfrekvenciát a sinuscsomó pacemaker-aktivitására kifejtett direkt hatásuk révén.