A cardiovascularis betegségek változatlanul a vezető halálokok közé tartoznak a fejlődő országokban. A cardiovascularis betegségek hátterében húzódó atherosclerosis már akár gyermekkorban megkezdődhet, és aztán lappangva, tünetmentesen fejlődik ki évek, évtizedek alatt. A cardiovascularis prevenció egy összehangolt tevékenység, amely populációs és/vagy egyéni szinten is folyik. A tradicionális cardiovascularis szűrés az emelkedett koleszterin vagy magas vérnyomás, illetve egyéb kockázati tényezők ko-rai felismerése az egészséges, tünetmentes populációban. A klinikai rizikóbecslés lé-nyege a magas cardiovascularis kockázatú egyének felismerése, akiknél intenzív prevenciós stratégia szükséges. A megfelelő cardiovascularis szűréshez és rizikómeghatározáshoz szükséges, hogy a lakossággal leginkább találkozó háziorvosok és az egészségesnek tartott, aktív dolgozókkal találkozó foglalkozás-egészségügyi orvosok minden orvos-beteg találkozót felhasználva elvégezzék a rizikóstratifikációt. Ehhez az orvosok és nővérek prevenciós szemléletű oktatása lenne szükséges, hi-szen a kiszűrt egyének edukációja is alapvető a cardiovascularis mortalitás csökkentésében.

Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.

A tanulmány első lépésben definiálja az előzetes rendelkezés intézményét, elhelyezi azt az előzetes kezeléstervezés kontextusában, ismerteti az előzetes kezeléstervezés előnyeit. Ezt követően bemutatja az előzetes rendelkezés két formáját, ebben a keretrendszerben értelmezi a magyar egészségügyi törvény ide vonatkozó passzusait. Harmadik lépésben meghatározza a döntéshozó képességet, ismerteti annak sztenderdjeit, ismerteti a helyettes döntéshozó szerepét. Negyedik lépésként az élő végrendelettel eddig felgyűlt tapasztalatok bemutatására kerül sor, felvázolva az intézmény jövőjével kapcsolatos két lehetséges alternatívát: az intézmény élő végrendelet részének az egészségügyi ellátásból történő kivezetését, vagy az intézmény további, ám alapos revíziót követő alkalmazását. MÓDSZER - Szisztematikus irodalomkeresést követő elemző ismertetés. EREDMÉNYEK - Az előzetes rendelkezés intézményének bevezetése óta jelentős tapasztalat gyűlt fel az intézmény műkö­déséről. A tapasztalatok fényében az intézmény jövőjével kapcsolatosan két markán­sabb attitűd jelent meg: az egyik az intézmény élő végrendelet részének az ellátásból történő kivezetése, a másik az intézmény javított változatának az alkalmazása mellett foglal állást. KÖVETKEZTETÉS - Az előzetes rendelkezésekkel szerzett eddigi amerikai és hazai tapasztalatok az előzetes rendelkezés intézményének átgondolására késztetnek.

A neurológiai és pszichiátriai betegségek közül - egészséggazdasági szempontból - a dementia és a depresszió jelenti a legnagyobb terhet az európai országokban. Időskorban mindkét kórkép gyakran fordul elő. A tüneti átfedés és a gyakori komorbiditás miatt néha nehéz elkülöníteni a két kórképet egymástól, pedig ez terápiás szempontból nagyon fontos lenne, mivel a depresszióban észlelhető pseudodementia antidepresszív kezeléssel jelentősen javítható. A szerző áttekinti a két betegség kapcsolatát tüneti és differenciáldiagnosztikai szempontból, érintve a közös neurobiológiai pontokat is.

„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.