Lege Artis Medicinae

A plazmacsere mint eljárás, tapasztalati és kísérleti elemzés

JÁKÓ János1, SCHOPPER János1

1992. NOVEMBER 30.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(11)

Összefoglaló közlemények

A plazmacsere, mint technika a szupportív terápia nélkülözhetetlen eszköze. Általa meg valósulhat olyan lehetőségek és próbálkozások véghezvitele, amelyek a modern terápia új útjait jelenthetik. Az intravénás immunglobulin nem szubsztitutív meggondolásból történő alkalmazása vagy a „lymphokin activated killer" (LAK) és ,,tumor infiltrating lymphocyta" (TIL) sejtek működésében rejlő előnyök kiaknázása. A szerzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az eljárásnak vannak veszélyei is, ezért igen gondosan történő mérlegelés után szabad csak alkalmaznunk.

AFFILIÁCIÓK

  1. Orvostovábbképző Egyetem I. Belgyógyászati Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Családterápia, egy terápiás paradoxon? I. rész

KURIMAY Tamás

A szerző áttekintést nyújt a családterápia elméleteiről és gyakorlatáról a hazai és nemzetközi irodalom és tapasztalatok alapján. Ismerteti a családterápia szervezeti struktúráját, alkalmazási lehetőségeit az orvosi gyakorlatban.

Lege Artis Medicinae

Ars Moriendi, a jó halál

VÉGH János

Egyetlen korszakot sem ismerünk, amelyben mindenki olyan kétségbeesett igyekezettel foglalkozott volna halálának gondolatával, mint a XV. században. Az élet minden területén, a nap minden órájában ez jutott az emberek eszébe. Úgy tartották, hogy az élet a földön lehet érdekes és vonzó, vagy ellenkezőleg terhes, sőt alig elviselhető, legfőbb célja így is, úgy is az, hogy előkészítsen egy roppant fontosságú találkozást.

Lege Artis Medicinae

A pszichoanalízis és az orvoslás emberképe

BÁNFALVI Attila

Ha meg akarjuk érteni a pszichoanalízis nyújtotta szemlélet jelentőségét az orvosi gyakorlat jövője szempontjából, akkor mindenek előtt vázolni kell azt a paradigmatikus szituációt, amely ma az uralkodó praxist meghatározza.

Lege Artis Medicinae

A béta-receptor blokkoló gyógyszerekről I. rész

KÉKES Ede

A béta-receptor blokkoló gyógyszereket nem lehet a gyógyszerlistákról leszorítani a 60-as évek óta. Az angina szindróma, a magas vérnyomás betegség, a hipertrófiás cardio myopathia különböző formáiban folyamatosan alkalmazzák, illetve minden olyan kórformában szóba kerül adásuk, mikor a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivációjával találkozunk. Az elmúlt években bizonyítást nyert, hogy a béta-receptor blokkolók csökkentik a cardio vascularis morbiditást és mortalitást hypertonia betegségben és az akut myocardialis infarctust követő időszakban. Alkalmazásukat elősegíti, hogy könnyen és megbízhatóan tudjuk őket más hatástani csoportba tartozó szerekkel kombinálni. A béta-receptor blokkoló gyógyszereknek is van mellékhatásuk, de a risk/benefit arány jó irányba tolódik el. Ennek ellenére vannak olyan problémák (hemodinamikai profil, a lipid anyagcserére gyakorolt hatás), melyek ismerete fontos az orvos számára. Ennek eredménye, hogy az úgynevezett első generációs készítményeken túljutottunk és ma már a harmadik generációs termékek felé irányul a figyelem. Ez utóbbiak direkt vagy indirekt módon a béta blokád mellett vasodilatiot eredményeznek. A fentiek miatt igen fontos, hogy a béta-receptor blokkoló gyógyszereket alkalmazó orvos pontosan ismerje e szerek sajátos farmakológiai hatásait és farmakokinetikai tulajdonságait.

Lege Artis Medicinae

Kalcitonintermelő ovarialis struma carcinoid

ÉSIK Olga, NÉMETH György, SZEPESHÁZI Károly

Az ovarialis struma carcinoid klinikai képét, patológiai jellegzetességeit, lehetséges hisztogenezisét elemzik a szerzők, majd ismertetik egy beteg kórtörténetét. A 38 éves nő érett cisztikus petefészek terato májában olyan 3 mm nagyságú struma carcinoid jelentkezett, melyben a pajzsmirigyszövet és a kalcitonintermelő neuroectodermalis sejtek szoros kapcsolata alakult ki. Bár a pajzsmirigykomponens fénymikroszkóposan tipikus képet mutatott, immunhisztokémiai vizsgálattal nem lehetett bizonyítani tireoglobulin vagy tiroxin jelenlétét. A daganat sejtekben immunreaktív kalcitonin volt kimutatható, ami a kétféle szövet átmeneti zónájában lévő tumorsejtekben is megjelent. Az amyloid, argentaffin és argirofil reakciók negatívnak bizonyultak. A funkcionálisan tökéletlen pajzsmirigy szövet és a neuroendokrin markert termelő daganat közötti szoros kapcsolat egy olyan közös őssejt létezését látszik támogatni, mely több irányban képes differenciálódni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.

Lege Artis Medicinae

Hyperinflammatio és modulációja kritikus állapotú Covid-betegekben

ZÁDORI Noémi, MOLNÁR Zsolt

A Covid-19-járvány 2020-ban világszerte milliók életét követelte. Fatális kimenetelének hátterében legtöbbször súlyos légzési vagy többszervi elégtelenség áll. A folyamat patomechanizmusában valószínűleg fontos szerepet játszik a szervezet diszregulált immunválasza, csakúgy, mint szepszis esetében. Elsősorban a proinflammatorikus ci­to­kinek szérumkoncentrációja emel­kedik meg a betegség során, ami felveti, hogy a monoklonális antitestekkel történő gyógyszeres kezelés, illetve a keringő citokinek extrakorporális, nem szelektív, adszorpciós eljárással történő megkötése kedvezően befolyásolhatja-e a betegség lefolyását és kimenetelét. A közlemény célja a citokinek Covid-19-ben betöltött szerepének, illetve az immunválasz modulációjáról szóló ismereteinknek rövid összefoglalása.

Hypertonia és Nephrologia

A haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései1. rész. Diagnosztika és kezdeti terápia

PROHÁSZKA Zoltán, SZILÁGYI Ágnes, SZABÓ Melinda Zsuzsanna oh., RÉTI Marienn, REUSZ György

Munkánkban áttekintést adunk a haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdéseiről. Az elmúlt évek kutatási eredményei és fejlesztései alapján egyre több lehetőség van a haemolyticus uraemiás szindrómán belüli alcsoport-diagnózisok felállítására. A pontos molekuláris etiológiát feltáró alcsoport- diagnózis lényegesen befolyásolja a betegek klinikai ellátását mind rövid, mind hosszú távon. Összefoglalónk első részében az alcsoport-diagnózis felállításának lépéseit, és az annak alapján választott korai kezelés lehetőségeit tekintjük át, amelyhez a gyakorlati munkában hasznosítható áttekintő ábrákat is bemutatunk. A haemolyticus uraemiás szindrómában szenvedő betegek hosszú távú ellátásának és a betegség monitorozásának szempontjait a második részben tervezzük összefoglalni.

Lege Artis Medicinae

Immunmediált neurológiai kórképek

CSÉPÁNY Tünde

A sclerosis multiplex, a myasthenia gravis és a gyulladásos neuropathiák közös jellemzője - az immunológiai patomechanizmus okozta károsodás eredményeként - a krónikus lefolyás, a potenciálisan kialakuló rokkantság. Korai felismerésük és pontos diagnosztizálásuk igen fontos, hiszen a betegek többsége jól reagál a megfelelő immunmoduláns terápiára. A diagnosztika a háziorvos által felismert klinikai tünetek mellett speciális neurofiziológiai, illetve radiológiai, valamint laboratóriumi eredmények összegzését igényli, a kórképek alapos ismeretének birtokában. Ebben az összefoglaló közleményben a szerző a főbb immunmediált neurológiai kórképek átfogó ismertetése mellett a célzott immunológiai kezelés lehetőségét tekinti át.

Hypertonia és Nephrologia

Aktivált sejtek és a lokális gyulladásos mechanizmusok szerepe a hypertonia kialakulásában

LELBACH Ádám, KOLLER Ákos

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem fordult az im - mun rendszer esetleges szerepére a hypertonia kialakulásában. In vitro és in vivo ál - lat kísérletekben, valamint humán vizsgálatokban is kimutatták a veleszületett és a szerzett immunitás szerepét, különös tekintettel a perivascularis zsírszövet, a szív és a vese vonatkozásában. Gyulladásos mediátorok, citokinek, reaktív oxigénme ta - bolitok nemcsak lokálisan hatnak az erek falára, hanem számos más szabályozó me cha nizmuson, többek között a központi idegrendszeren keresztül, is elősegíthetik a hypertonia kialakulását. Ezek a felfedezések a hypertonia kialakulásának új ér tel me zé sét teszik lehetővé és új terápiás lehetőségeket rejtenek magukban.