Lege Artis Medicinae

A metabolikus terápia szerepe a koszorúér-revascularisatiót követő rekurrens, stabil angina pectoris kezelésében

TÓTH Csaba

2006. NOVEMBER 30.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(01 klsz)

A jelenlegi ajánlások szerint a stabil angina pectoris első vonalbeli terápiáját a gyógyszeres kezelés jelenti. Ha a gyógyszerekkel nem érhető el a tünetek megfelelő javulása vagy a myocardialis ischaemia fokozódik, akkor koszorúér-revascularisatiós beavatkozás mérlegelendő, ami az aktuális ajánlások alapján koszorúérbypassműtétet vagy percutan coronariaintervenciót jelent. Rekurrens anginának nevezik a koszorúér-revascularisatio után is fennálló vagy kiújuló anginás tüneteket. Ez a klinikai helyzet az újabb koronarográfia mielőbbi elvégzését indokolja. Sok esetben előfordul azonban, hogy az ismételt koronarográfia nem igazol progressziót vagy restenosist. A rekurrens angina ezen megjelenési formájának patológiája pontosan nem ismert. Mivel a tünetek gyakran kóros koszorúér-véráramlás nélkül jelentkeznek, a vasodilatator szerek kevésbé hatékonyak a rekurrens angina kezelésében. Emiatt a terápia új, nem hemodinamikai megközelítése vált szükségessé. Különösen az érdeklődés középpontjába kerültek a szív anyagcseréjének optimalizálását elősegítő metabolikus szerek. A trimetazidin a myocardiumsejtek energiagazdálkodására van hatással, ugyanis az energia nyerésére felhasznált zsírsavak helyett a glükóz oxidációját serkenti, emellett csökkenti az intracellularis acidosist. Ezen sejtszintű folyamatok kedvező befolyásolása miatt nevezhetjük a trimetazidint a kardioprotektív szerek első képviselőjének. A revascularisatión átesett betegeken elvégzett randomizált és placebokontrollált klinikai tanulmányok azt igazolták, hogy a trimetazidin lényegesen mérsékli az anginás epizódok számát, a myocardialis ischaemia biokémiai markereinek szintje és EKG-jelei is csökkennek a placebóhoz képest, valamint javulnak a terheléses tesztek paraméterei. Krónikus stabil anginában e gyógyszer hatékonyan alkalmazható, csökkenti a sebészi beavatkozás igényét, a revascularisatiós beavatkozások után javítja a prognózist és enyhíti a revascularisatiót követő rekurrens angina pectoris tüneteit.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az emelkedett nyugalmi szívfrekvencia és a cardiovascularis halálozás kockázata

BORBOLA József

Az ókori orvoslás óta ismeretes, hogy a szívműködés a szervezet általános testi és lelki állapotának mércéje. Az elmúlt évtizedekben világszerte végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogy az egyszerűen mérhető nyugalmi szívfrekvencia csökkentése előnyösen és direkt módon befolyásolja a cardiovascularis kockázatot. Ez a konzisztensen kedvező, nemtől, életkortól, etnikai hovatartozástól független kockázatcsökkentő hatás kimutatható nemcsak a tünetmentes átlaglakosságban, hanem hypertoniában, stabil coronariabetegségben, akut szívizominfarktusban, keringési elégtelenségben egyaránt. A tünetmentes átlagpopulációban elsősorban a korai coronariabetegség klinikai eseményeinek és a hirtelen szívhalál kockázatának a mérséklése révén fejti ki hatását. A vizsgálati adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a nyugalmi szívfrekvencia csökkentése fizikai tréning vagy gyógyszeres kezelés révén javítja a cardiovascularis túlélést, csökkenti az össz- és a cardiovascularis halálozást. Olyan gyógyszereknek, úgynevezett sinuscsomó-modulátoroknak (If-csatorna- gátlók) az alkalmazása körvonalazódik a modern cardiovascularis farmakoterápiában, amelyek szelektíven csökkentik a szívfrekvenciát a sinuscsomó pacemaker-aktivitására kifejtett direkt hatásuk révén.

Lege Artis Medicinae

A trimetazidin metabolikus hatása a balkamra-funkcióra és a foszfokreatin/adenozin-trifoszfát arányra szívelégtelenségben

HERCZEG Béla

A trimetazidinról (2,3,4-trimetoxibenzil-piperazin- dihidroklorid) leírták, hogy antiischaemiás hatást fejt ki anélkül, hogy befolyásolná a myocardialis oxigénfelhasználást és a vérellátást. Jótékony hatását annak tulajdonítják, hogy megőrzi a foszfokreatin és az adenozin-trifoszfát intracelluláris szintjét, valamint csökkenti azt a károsodást, amelyet a celluláris acidosis, a kalciumtöbblet és az ischaemia alatt keletkezett szabad gyökök váltottak ki.

Lege Artis Medicinae

If-csatorna-gátlás - új lehetőség az ischaemiás szívbetegség kezelésében

TÓTH Kálmán

A nyugalmi szívfrekvencia szoros összefüggést mutat a várható élettartammal, a testtömeggel és a szervezet metabolizmusával. Több tanulmány eredménye mutatja, hogy a szívfrekvencia csökkentése előnyösen befolyásolja a cardialis morbiditást és mortalitást. Az ivabradin, amely az első szelektív és specifikus If-csatorna-inhibitor, teljesen újszerű, egyedülálló hatást fejt ki a szív pacemaker-aktivitására. A szer a szívfrekvencia szabályozásának központi helyén hat, specifikusan kötődik a sinuscsomósejt f-csatornájához és szelektíven gátolja az If-áramot. A preklinikai vizsgálatok meggyőzően igazolták, hogy az ivabradin úgy csökkenti a szívfrekvenciát, hogy közben nincs kedvezőtlen elektrofiziológiai vagy hemodinamikai mellékhatása.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A nemzetközi tudományos társaságok ajánlásai az ACEi-, ARB- és ARNI-kezelés vonatkozásában Covid-19-vírusfertőzés során

Mivel a RAAS-gátló szereket igen széles körben alkalmazzák az orvosok ischaemiás szívbetegségben, szívelégtelenségben, hypertoniában, diabetesben és veseelégtelenségben, indokoltnak tartjuk a jelentős nemzetközi társaságok ajánlásait ebben a kérdésben.

Lege Artis Medicinae

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója Az LDL-koleszterin-szint csökkentése, az atherosclerosis regressziója

BÁRCZI György, MERKELY Béla

A szerzők cikkükben összefoglalják az ischaemiás szívbetegségben szenvedők szekunder prevenciójában alkalmazandó gyógyszeres lehetőségeket, kiemelve a statinterápia szükségességét, biztonságosságát. Bemutatják e terápia kedvező hatását a cardiovascularis mortalitásra és morbiditásra, szólnak a szérum-LDL-koleszterin-szint minél nagyobb mértékű csökkentésének klinikai hasznáról. Röviden ismertetik az ASTEROID vizsgálat eredményeit, amelyben intenzifikált statinkezeléssel plakkregressziót lehetett elérni.

LAM Extra Háziorvosoknak

A béta-receptor-blokkolók hatása hypertonia, angina pectoris, szívelégtelenség és metabolikus szindróma esetén

BENCZÚR Béla

A béta-receptor-blokkolók a legtöbbet használt gyógyszerek közé tartoznak a cardiovascularis farmakoterápiában. A 90-es évek közepén elsőként választandó vérnyomáscsökkentők voltak az essentialis hypertonia kezelésében. Később, az újabb szerek megjelenésével bővült az első vonalbeli kezelésként alkalmazható gyógyszerek sora. Az elmúlt évek nagy hypertoniavizsgálatai, amelyek a konvencionális (béta-blokkoló és/ vagy diuretikum) és az újabb gyógyszeres kezelést (kalciumantagonista, angiotenzinkonvertázgátló, angiotenzinreceptor-blokkoló) hasonlították össze, egyre több kétséget ébresztettek a béta- blokkolók preventív hatásait illetően. Végül 13 tanulmány metaanalízise egyértelműen igazolta, hogy szívbetegségben nem szenvedő hypertoniások esetében a béta-blokkoló kevésbé előnyös, mint az egyéb típusú szerek. Ugyanakkor a hypertonia mellett az egyéb indikációkban (ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség, aritmiák) a béta-blokkolók változatlanul a terápia egyik igen fontos pillérét jelentik.

Lege Artis Medicinae

Az akut szívelégtelenség felismerése és kezelése

KARLÓCAI Kristóf

Az akut szívelégtelenség kialakulhat korábban épnek tudott szívben, de ismert strukturális eltérés is létrehozhatja, vagy a krónikus szívelégtelenség súlyosbodhat akutan. Egy-egy beteg valamennyi kezelését figyelembe véve ez a legköltségesebb szívbetegség. Az akut szívelégtelenséget a klinikai kép és a fizikális eltérések alapján nagy valószínűséggel felismerhetjük, de eszközös vizsgálatok nélkül sem a szövődményeket diagnosztizálni, sem a kezelést elindítani nem tudjuk. A beteget jól felszerelt coronariaőrzőben kell monitorozni. Kezelését gyógyszerek alkalmazásán túl a revascularisatio, illetve mechanikus keringéstámogató eszközök alkalmazása jelenti.

Lege Artis Medicinae

Az ACE-gátlók szerepe a koszorúérbetegek szekunder prevenciós kezelésében

SÁRSZEGI Zsolt

Számos experimentális adat igazolja az angiotenzinreceptor- gátlóknak az atherosclerosis folyamatára jellemző vascularis és biokémiai markerekre kifejtett kedvező hatását. Az angiotenzin II szintjének csökkentése kedvezően befolyásolja az oxidatív stressz, a lipidperoxidáció, az apoptosis, az inflammatorikus és protrombogén folyamatokat. Két nagy multicentrikus vizsgálat, a HOPE és az EUROPA igazolta, hogy a ramipril és a perindopril jelentős mértékben csökkenti a halálos és nem halálos cardiovascularis események különféle kombinációjának gyakoriságát az atherosclerosisban szenvedő betegekben. Ezért ischaemiás szívbetegségben a szekunder prevenció bázisgyógyszereivé váltak.