Lege Artis Medicinae

A hisztokémia egy megdőlni látszó dogmája - Az urátkristályok szövettani kimutathatósága

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

2013. JANUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(01)

Az orvosi gyakorlatban számos olyan „kőbe vésett igazság” létezik, amely tankönyvről tankönyvre átvételre kerül, és esetleg generációk sora sajátítja el, míg az adott tétel kihullik az idő rostáján. A rövid tanulmány célja egy olyan tévedés kiiktatása a köszvény diagnosztikájából, amely az urátkristályok szövettani kimutathatóságával kapcsolatos. Az általánosan elfogadott tétel szerint a köszvényes betegek szövetmintáiból az urátkristályok a vizes formalinoldatban kioldódnak, ezért a szövetmintákat alkoholban kell fixálni. A szerzők vizsgálatai szerint az urátkristályok a hagyományosan fedett natív (festetlen) metszeteken - a formalinfixálás ellenére - fellelhetőek, ezzel szemben az urátkristályok túlnyomó többsége a hematoxilin-eozin festés során kioldódik. Urátkristályok kimutatására ezért célszerű a szövetmintákat natív festetlen metszeteken is vizsgálni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Weyer és a bolond boszorkányok

MAGYAR László András

Johann Weyer (Wier, Wierus) 1515-ben, jómódú szénkereskedő fiaként született a brabanti Gravéban. Leuvenben végezte iskoláit: itt már 14 évesen megismerkedett az orvos-filozófus Cornelius Agrippával, akit követve előbb Antwerpenbe, majd 1532-ben Bonnba, Hermann von Wied érsek udvarába költözött.

Lege Artis Medicinae

ORIGIN (Outcome Reduction with Initial Glargine INtervention)

MATOS Lajos

Vajon az n-3 zsírsavak hosszú időn keresztül történő adása csökkenti-e a cardiovascularis események gyakoriságát a szív- és érrendszeri események kifejezetten nagy kockázata esetén?

Lege Artis Medicinae

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 50 éve és néhány fontosabb eredménye

MÉTNEKI Júlia, BÉRES Judit, CZEIZEL Endre

A veleszületett fejlődési rendellenességek orvosok által történő kötelező bejelentési rendszere 1962-ben indult meg Magyarországon, és világviszonylatban is az első, országos regiszternek tekinthető. Az adatok folyamatos gyűjtését és rendszeres elemzését 1970. január 1-jétől az Országos Közegészségügyi Intézet munkacsoportja Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) néven a mai napig folyamatosan végzi. A VRONY fő feladata a congenitalis abnormitások (CA-k) gyakorisági alapértékeinek regisztrálása, emellett három másodlagos feladatát határozták meg: 1) A CA-k idő- és/vagy térbeli esethalmozódásának, valamint folyamatos gyakoriságváltozásainak felismerése és elemzése. 2) A különböző CA-kkal sújtott esetek orvosi és szociális ellátásának tervezéséhez nyújtott segítség. 3) A CA-k népegészségügyi jelentőségének becslése. E közleményben a szerzők az 50 év néhány fontos eredményét mutatják be.

Lege Artis Medicinae

Kapszulás endoszkópia a vékonybélben: gyakorlati szempontok

RÁCZ István

A vékonybél vizsgálatára alkalmas kapszulás endoszkópiát (CE) 2001 óta használják a klinikai gyakorlatban. Az elmúlt 10 év során növekvő tapasztalatok és publikált vizsgálatok sora bizonyította, hogy a CE a vékonybél vizsgálatára alkalmas, noninvazív endoszkópos módszer.

Lege Artis Medicinae

Tutanhamon rejtélyes halála

BECHER Péter, MÁJER Katalin, PATAI Árpád

Az egyiptomi Újbirodalom kezdetén, a XVIII. dinasztia első uralkodóinál még nem látszott semmi változás: háborúztak Núbiában, a mitanni birodalom ellen, expedíciókat indítottak a közép-afrikai Punt országába, azonban a belső erjedés is megkezdődött.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élô tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletû ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértôi testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitûzése volt olyan egyértelmû ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

LAM KID

A köszvény korszerű gyógyszeres és diétás kezelése az új amerikai ajánlás tükrében

SZEKANECZ Zoltán

Több évtizedes „csendet” követően az elmúlt években számos újdonság és áttörés jelentkezett a hyperuricaemia és köszvény területén. Közelebb kerültünk a betegség (immun)patogenezisének megértéséhez, új gyógyszerek és diétás, életmódi adatok születtek. Végül, 2012-ben megjelent az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) terápiás ajánlása, amely igen részletes algoritmusok formájában követi végig a köszvény egyes stádiumaiban és speciális helyzetekben alkalmazandó kezelési elveket. Bár az európai gyakorlat néhány ponton eltér az amerikaitól, ez az új ajánlás, hazai adaptáció mellett, jól alkalmazható a köszvény és társbetegségeinek célirányos kezelésére.

Hypertonia és Nephrologia

Kékes Ede és Kiss István (szerk.): Hyperuricaemia. - Az emelkedett húgysavszint cardiovascularis-renalis kockázata és terápiás befolyásolási lehetősége

BUDA Béla, KIS János Tibor

Az utóbbi évtizedben már ismertté vált, hogy a szérum húgysavszintje nem csupán a köszvény (a Horatius által is megénekelt „tarda podagra”) vagy a vese urátköve miatt veszélyes és kezelendő (illetve a megfelelő diéta segítségével megelőzendő), hanem a hyperuricaemia a cardiovascularis betegségeknek is komoly kockázati tényezője. Részt vesz az érfal károsításában és ez által oki tényező a szívinfarktus és a stroke kialakulásában, de károsítja a vesét is, rontja a vesefunkciót.

Hypertonia és Nephrologia

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

ALFÖLDI Sándor

A hyperuricaemia gyakori és emelkedő prevalenciájú, mivel számos különböző módon összefügg a világszerte járványszerűen terjedő obesitassal és metabolikus szindrómával. A hyperuricaemia és a köszvény terápiájában alkalmazott, a húgysavszintézis kulcsenzimét, a xantinoxidázt gátló allopurinol számos kedvező cardiovascularis és renalis protektív hatására derült fény. A legújabb európai EULAR-ajánlás köszvény esetén megfogalmazta a célérték vezérelte „treatto-target” alapelvet. A célértékek hyperuricaemiás enyhe-középsúlyos köszvényesekben <360 µmol/l, recidív, valamint súlyos, tophusos esetben <300 µmol/l. Az ajánlás egyértelműen állást foglalt, hogy az allopurinol az elsőként választandó szer. A húgysavszintcsökkentő terápia indítását a diagnózis felállítását követően minél hamarabb el kell kezdeni és köszvény esetén egy életen át folytatni ajánlott.

Lege Artis Medicinae

Az urátkristályok kimutatásának egyszerű módszere formalinfixált szövetmintákon

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

Korábbi dolgozatunkban azt a tételt cáfoltuk, amely szerint a formalinban fixált szövetmintákban azért nem (vagy csak kivételesen) mutathatók ki az urátkristályok, mert ezek a vizes formalinoldatban kioldódnak. Vizsgálataink szerint az urátkristályok kioldódását döntően a hematoxilin-eozin festési procedúra okozza (nem tagadva azt a tényt, hogy vizes oldatban az urátkristályok mérsékelten oldódnak, és a kis mennyiségben lerakódott nátriumurát teljesen kioldódhat a szövetmintákból). A jelen tanulmányunk célja az volt, hogy konkrétan megjelöljük a festési eljárásnak azokat a lépéseit, amelyek az urátkristályok kioldásához vezetnek. Eredményeink alapján az urátkristályok kioldását a festési eljárás során a hematoxilinfestés, az 1%-os vizes lítium-karbonátos kezelés, illetve az acetonos víztelenítés együttesen okozzák. Ajánlásunk szerint az urátkristályok kimutatásának legegyszerűbb szövettani módszere az, hogy a formalinban fixált és a hagyományosan beágyazott szövetminták deparaffinált festetlen (kanadabalzsammal és fedőlemezzel fedett) metszeteit polarizált fényben vizsgáljuk. Korábbi dolgozatunkban azt találtuk, hogy a hematoxilineozinnal festett és urátkristályokat nem tartalmazó szövetminták natív (festetlen) metszetein az urátkristályok az esetek több mint kétharmadában kimutathatók maradtak. Azokon a hematoxilin-eozinnal festett metszeteken pedig, ahol az urátkristályok polarizált fényben eredetileg is kimutathatók voltak, a natív festetlen metszetekben sokkal nagyobb tömegben maradnak meg, azaz a festettekhez képest lényegesen mérsékeltebb az oldódás.