Lege Artis Medicinae

A duáldiagnózis addiktológiai vetülete

SZEMELYÁCZ János

2020. JANUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2020;30(01-02)

DOI: https://doi.org/10.33616/lam.30.006

Az addiktológiai nehézségekkel küzdő személyek körében - a normál populációhoz képest - nagyságrendekkel gyakoribb a pszichopatológiai problémák előfordulása. Ezek természetét, dinamikáját járjuk körül a közleményben, utalva speciális kezelési igényeikre, illetve az e területen dolgozó szakemberek védelme érdekében tett lé­pé­sekre. A teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány jellemző addiktológiai és pszichopatológiai összekapcsolódást, mely alapján képet formálhatunk a duáldiagnózis okozta nehézségekről, ezek jelentőségé­ről.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A személyiség fejlődése keleten és nyugaton, és ezek néhány klinikai vonatkozása

PUREBL György

A személyiség vizsgálatát sokáig az én belső, környezettől nagyrészt független, vagy függetlenedett tulajdonságainak kutatása jelentette. Ugyanakkor a személyiség univerzális, kultúrafüggetlen koncepciójának megalkotását számos zavaró jelenség korlátozta: a nehezen értelmezhető kultú­raközi konfliktusok, kultúrához kötött patológiák és kísérletek, amelyek nem hozták meg a várt eredményeket. Felmerült tehát, hogy talán létezik egy, az euroatlanti civilizáció és pszichológia főárama által képviselt személyiségkoncepció mellett egy má­sik, alternatív személyiségkoncepció is. Az individualista kultúrák independens, autonóm én koncepciójával szemben a kollektivista (elsősorban ázsiai) kultúrák alternatív, interdependens modellt kínálnak. Eszerint a személyiség lényegét nem saját tulajdonságai, hanem szociális beágyazottsága határozza meg, ezekhez képest az egyéni tulajdonságok másodlagosak. A ta­nul­mány megpróbálja röviden, a probléma­felvetés szintjén bemutatni az interdependens én koncepcióját néhány szemel­vény­szerű klinikai példával alátámasztva.

Lege Artis Medicinae

„Büntetésterápia” - Kényszergyógykezelés alatt álló betegek pszichorehabilitációs lehetőségei Magyarországon

BACSÁK Dániel, KRÁMER Lili

A büntetendő cselekményt elkövető pszichiát­riai betegek életútjának vizsgálatakor elkerülhetetlen, hogy pillantást vessünk arra, a jog - nem függetlenül a társadalom mentális zavarokról alkotott képétől - miképpen definiálja a kóros elmeállapotot büntetőjogi kontextusban, és milyen intézményes válaszokat ad rá. Magyarországon a beszámítási képesség fogalma orvosi és jogi elemeket egyaránt tartalmaz, melyek mentén lényegében a szakértő véleménye alapján dönt a hatóság a terhelt sorsáról. Felmentő ítélet esetén, bizonyos feltételek teljesülése mellett, megnyílik az út a kényszergyógykezelés felé, mely hazánkban a büntetés-végrehajtás rendszeréhez tartozik. Ezáltal rendszerint szembekerül a pszichorehabilitáció szemlélete és a kényszergyógykezelés (mint büntetőjogi intézkedés) végrehajtásának egymással nehezen összeegyeztethető igénye. Köz­leményünk amellett érvel, hogy jelenleg el­sősorban a büntető és biomedikális szemlélet érvényesül, mely jelentősen megnehezíti a sikeres rehabilitációs munkát, a fe­lül­vizs­gálatok rendszerszintű limitációi és eljárásrendje, valamint a pszichiátriai-szociális el­lá­tó­rend­szer működése, illetve a pszichiátriai betegek társadalmi stigmatizációja indo­ko­latlanul megnyújtja a „bűnös betegek” büntetés-végrehajtási intézményben eltöltött idejét.

Lege Artis Medicinae

A vendég főszerkesztő töprengője

PUREBL György

Kedves Olvasók! Immár hagyománnyá vált, hogy a folyóirat januári száma pszichiátriai témákkal foglalkozik és kapcsolódik a Magyar Pszichiátriai Társaság januári konferenciáihoz, melyek a szakma legfontosabb, évente megrendezett hazai eseményei. Az idén a témák az „életút” fogalma köré rendeződnek. Ennek oka az, hogy a 2020-as év több szempontból is mérföldkő - az életutak pedig nem képzelhetők el mérföldkövek nélkül.

Lege Artis Medicinae

A humanisztikus pszichológia és orvoslás amerikai-magyar előfutárai: Angyal András és Mittelmann Béla

KELEMEN Gábor

Az a tény, hogy a humanisztikus pszichoterápiának két jelentős magyar úttörője van, mindmáig ismeretlen a hazai tudományos közélet előtt. A Magyarországot 1920-ban végleg elhagyó, előbb Európában helyet kereső, majd Amerikában letelepedett, s ott sikeres karriert befutott Angyal András és Mittelmann Béla pályáját reprezentatívnak tartó szerző igyekszik orvosolni ezt a hiányt. A tanulmány végigköveti életútjukat, be­mutatja főbb eredményeiket, különös te­kin­tettel arra, ami napjainkban is inspiráló. Angyal legfontosabb teljesítménye a Mas­low-ra is befolyást gyakorló holisztikus-organizmikus személyiségelmélet. Mittel­mann esetében egyrészt a „coaching” gyakorlata, másrészt a tánc- és testterápia alkalmazása a rehabilitációban napjainkban is aktuális eredmény.

Lege Artis Medicinae

A veszprémi modell, avagy pszichiátriai gondozás másként

BALCZÁR Lajos, ENGLERT Tímea

Közleményünkben egy megyei pszichiátriai gondozó és a szociális alapellátás két elemének összekapcsolását, a szociális közösségi ellátás és a nappali ellátás integrációját mutatjuk be egy alapítvány közbeiktatásával. Ebben a rendszerben a kapcsolódást, a kettős foglalkoztatást a megfelelő képzések teszik lehetővé. Egészségügyi oldalról a fejlődést a gondozói ellátás hatékony pszichoszociális intervenciókkal történő kiterjesztése jelenti. A szociális ág tevékenységének szakavatott csoportos pszichoterápiákkal, szocioterápiákkal való kiegészítése is az ellátások minőségi változását hozta, melynek kiteljesedéseként megjelent az önsegítés, és a tapasztalati szakértőkké váló felhasználók a szocioterápiás csoportok vezetését is átvehették. Immár 10 éves tapasztalatunk alapján mondhatjuk, hogy ebben a lakóhelyközeli, biopszichoszociális gondozási modellben hatékonyabban valósulhat meg a felépülés szemléletű pszichiátriai rehabilitáció.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Fulvesztranttal szerzett tapasztalataink egy súlyosan komorbid emlőrákos betegünknél

BÁNHEGYI Róbert János, NAGY Ágnes Krisztina, LIPPAI Zsuzsanna, FÜLÖP Ferenc, RAJTÁR Mária, PIKÓ Béla

Napjainkban a célzott onkológiai kezelések és immunterápiás készítmények egyre növekvő száma ellenére is a hormonreceptor-pozitív emlőrák kezelésében továbbra is helye van a hatékony, jól menedzselhető és kedvező mellékhatásprofilú endokrin kezelésnek, különösen a súlyosan komorbid, többszörös társbetegségekben szenvedő betegeknél. A bemutatott, emlőrákos és non-Hodgkin lymphomás, diabeteses, szív-elégtelenségben szenvedő nőbeteg fulvesztranttal végzett sikeres kezelése aláhúzza a személyre szabott kezelés szükségességét.

Lege Artis Medicinae

A depresszió és a cardiovascularis betegségek epidemiológiája, komorbiditása, etiológiája

PÉTER László, RIHMER Zoltán

A pszichiátriai és cardiovascularis betegségek komorbid megjelenése gyakori, a depressziót a cardiovascularis betegségek önálló rizikófaktorának is tartják. Mind a cardiovascularis betegségek, mind a pszichiátriai betegségek igen elterjedtek, a nyugati világ két legnagyobb közegészségügyi problémájának tekinthetjük őket, kialakulá­sukban számos hasonló etiológiai tényező fedezhető fel. Depressziósoknál endo­thel-diszfunkció, illetve fokozott thrombo­cy­ta­aggregáció figyelhető meg, amely a következményes cardiovascularis szövődmé­nyeket magyarázhatja. A különböző affektív temperamentumokhoz eltérő cardiovas­cularis betegségek társulhatnak. Az antidepresszív terápia nemcsak a depressziós tüneteket csökkenti, hanem a cardialis mortalitást is.

Ideggyógyászati Szemle

[A pszichiátriai komorbiditás és a stresszmegküzdési képesség hatása a migrénes betegek életminőségére]

PETROVICS-BALOG Anna, MAJLÁTH Zsófia, LUKÁCS Melinda, HOLCZER Adrienn, MUST Anita, TAJTI János, VÉCSEI László

[Cél - A migrén az egyik leginkább korlátozó primer fejfájásbetegség. Vizsgálatunk során célunk az volt, hogy kiszűrjük a szorongás és a depresszió rejtett tüneteit és felmérjük a stresszmegküzdési stratégiákat, valamint az életminőséget, azon migrénes betegeink körében, akik pszichiátriai kórtörténettel nem rendelkeztek. Módszer - 123 migrénes beteg (MG) és 66 egészséges kontroll- (HC) személy töltötte ki a kérdőíveket: a Beck depressziós skálát (BDI-II), a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás-kérdőívet (S-STAI és T-STAI), a Rahe által kidolgozott stresszmegküzdés-kérdőívet (SCI) és a 36 elemes életminőség-kérdőívet (SF-36). Eredmény - A migrénes csoport szignifikánsan magasabb pontszámot ért el a BDI-II és a T-STAI kérdőívek kitöltése során. Szignifikáns különbségeket találtunk az SCI pontszámaiban is: a stresszkérdőív magasabb, illetve a megküzdés kérdéssor alacsonyabb pontszáma negatív stressz­meg­küzdés­mérleget eredményezett a migrénes betegek körében. Az MG-csoport, rosszabb életminőséget jelezve, szignifikánsan alacsonyabb pontokat ért el az SF-36 valamennyi alskáláján. A BDI-II, a T-STAI és az SCI eredményei szignifikáns korrelációt mutattak az SF-36 alskáláival. Konklúzió - A nem diagnosztizált depresszió és/vagy szorongás, valamint a kevésbé eredményes stresszmegküzdési képesség jelentősen rontja a migrénes betegek életminőségét. Ezen tünetek mielőbbi felismerése segíthet a migrén minél hatékonyabb kezelésében. A stresszkezelési technikák fejlesztése hosszú távon javíthatja a betegek életminőségét. ]

Lege Artis Medicinae

A házastársi stressz, a depressziós tünetek és a cardiovascularis vulnerabilitás összefüggései nőknél

BALOG Piroska, MÉSZÁROS Eszter

BEVEZETÉS - A házastársi stressz és a depresszió egymástól függetlenül is a szív- és érrendszeri megbetegedések biopszichoszociális rizikófaktorainak bizonyultak, ugyanakkor interakciójuk is növeli a cardiovascularis sérülékenységet. A Stockholmi Női Coronaria Kockázat Vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a házastársi stressz-szint növekedése nem csak a szívbeteg, hanem az egészséges nők körében is - függetlenül az életkortól, iskolai végzettségtől, menopauzális státustól, egészségtelen életmódtól (túlsúlyosság, dohányzás, ülő életmód) és a betegség súlyosságától is - szorosan együtt járt a depresszió növekedésével. MÓDSZER - A Hungarostudy 2002 országos magyar reprezentatív felmérés alapján a házastársi stressz és a depresszió összefüggéseit elemeztük házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő, és aktívan dolgozó egészséges és szívbeteg nők körében. EREDMÉNYEK - Úgy az egészséges, mint a szívés érrendszeri megbetegedésben szenvedő nők körében a házastársi stressz növekedése együtt járt a pszichoszociális sérülékenység (depreszszió, szorongás, vitális kimerültség, alvászavarok) növekedésével. Hasonlóképpen, a depreszsziós tünetek számának növekedése is együtt járt a házastársi stressz-szint növekedésével. MEGBESZÉLÉS - A magyar és a svéd nők körében - a szociokulturális gazdasági különbségektől függetlenül - a házastársi stressz és a depresszió összefüggései hasonlóképpen alakulnak. A házastársi stressz és a depresszió közötti kapcsolat, úgy tűnik, kétirányú: a rossz házastársi kapcsolat növeli a depressziós tünetek előfordulási gyakoriságát, ugyanakkor a depresszió hozzájárul a házasság minőségének romlásához. Írásunk végén - hangsúlyozva a cirkuláris oksági viszonyt - bemutatunk egy modellt a házastársi stressz és a depresszió cardiovascularis vulnerabilitást növelő hatásmechanizmusáról.

Lege Artis Medicinae

Choriocarcinoma az ovariumban Molekuláris patológiai differenciáldiagnosztikai lehetőségek

ERÉNYI Éva, SZIGETVÁRI Iván, ANDRIKOVICS Hajnalka, TORDAI Attila, URBÁN Márta, SIMON Károly

BEVEZETÉS - A choriocarcinoma két, etiológiailag eltérő formája - a gesztációs és nem gesztációs choriocarcinoma - sem hagyományos szövettani vizsgálattal, sem immunhisztokémiai módszerekkel nem különíthető el egymástól. Bizonyos esetekben szükség lehet a tumor eredetének tisztázásához a molekuláris biológiai vizsgálatra, ami prognosztikai és terápiás szempontból egyaránt jelentős. ESETISMERTETÉS - A 22 éves nőbeteg akut hasi panaszok miatt került kivizsgálásra, majd műtétre. A műtét során ovariumtumort találtak, a szövettani vizsgálat eredménye „tiszta” choriocarcinoma volt. A jellegzetes klinikum és szövettani kép alapján gesztációs eredetet feltételeztünk, amelyet később a molekuláris biológiai vizsgálat igazolt. A perifériás vérből és tumorszövetből izolált DNS-mintákból párhuzamos VNTR (variable number of tandem repeats) vizsgálatot végeztek polimeráz láncreakción alapuló módszerrel. A mintázat a feltételezett apai allél jelenlétére utalt (apai vérminta nem állt rendelkezésre). A beteg egyszeri vepesid-, cisplatin- és bleomycinkezelésben részesült. Több mint három év után panasz- és tünetmentes. KÖVETKEZTETÉS - A pontos diagnózis felállításához és a sikeres kezeléshez több intézmény szoros együttműködésére volt szükség. Az időben megkezdett, megfelelő kemoterápia - radikális műtéti beavatkozás nélkül, a fogamzóképesség megtartása mellett - kiváló eredménnyel járt.