A clopidogrel-hidrogén-szulfát hatékonyságának vizsgálata cerebrovascularis betegek esetében
SZAPÁRY László, FEHÉR Gergely
2011. OKTÓBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2011;21(10)
Eredeti közlemény
SZAPÁRY László, FEHÉR Gergely
2011. OKTÓBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2011;21(10)
Eredeti közlemény
BEVEZETÉS - Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen az acetilszalicilsav plusz dypiridamol, illetve a clopidogrelterápia jön szóba a cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, az acetilszalicilsav- monoterápia lehetőleg nem javasolt. A clopidogrel időközben bevezetett generikumainak hatékonyságát korábban még nem vizsgálták akut stroke-on átesett betegek esetében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Száz, akut stroke-on vagy tranziens ischaemiás attakon átesett beteg vett részt tanulmányunkban. A betegek az első 48 órában acetilszalicilsav- kezelésben, majd clopidogrelhidrogén- szulfát- (Egitromb®) kezelésben részesültek. A kezelés hatékonyságát a gyógyszeres terápia bevezetését követő 7., majd 28. napon ellenőriztük. EREDMÉNYEK - A clopidogrel-hidrogénszulfát- kezelést követő első mérésnél (7. nap) 11 beteg (11%) esetében tapasztaltunk nem megfelelő hatékonyságot. Szoros összefüggés mutatkozott az aktuális vérnyomás, a vércukor- és vérzsíranyagcsereparaméterek, hsCRP-szintek és a thrombocytaaggregációs értékek között. A következő mérésnél (28. nap) erélyes szekunder prevenciós kezelés hatására a fent jelzett paraméterek normalizálódtak, ezzel együtt a thrombocytaaggregáció-gátló kezelés hatékonysága is nőtt, rezisztens beteg nem volt. Nem kívánatos eseményt, illetve vérzéses szövődményt nem regisztráltunk. KÖVETKEZTETÉS - Tanulmányunk eredményei alapján a clopidogrel-hidrogénszulfát adása biztonságos és optikai aggregometriás mérés alapján is hatékony. Felvetődik az erélyes szekunder prevenciós kezelés szerepe a thrombocytaaggregációgátló terápia hatékonyságának hátterében.
Lege Artis Medicinae
Silas Weir Mitchell 1829-ben született Philadelphiában, előkelő család tagjaként, melyben ő volt a hetedik orvos. Egyetemi évei alatt azonban szívesebben írogatott verseket, álmodozott.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A vakság jelentős betegségterhet jelent világszerte és hazánkban is. Kutatásunk célja, hogy megbecsüljük a 60 év felettiek látásvesztésével járó egészségügyi és nem egészségügyi kiadások mértékét Magyarországon, hogy az eredmények további elemzések számára hasznosíthatók legyenek. MÓDSZEREK - A betegségteher meghatározásához szükséges adatokat szakirodalmi és statisztikai adatokból, valamint szakértői becslés segítségével nyertük. Az időskori vakság társadalmi terhét egészségügyi és nem egészségügyi költségekre, ezen belül közkiadásra és magánkiadásra bontottuk. A közvetlenül felmerülő költségek (szociális támogatás, szociális ellátás, életvitelt segítő eszközök, egészségügyi költségek) mellett a közvetett módon jelentkező költségeket és elmaradt bevételeket (például alacsony munkavállalás, mindennapi tevékenységhez nyújtott segítség) is számszerűsítettük. EREDMÉNYEK - Az időskori vakság Magyarországon a 2009-es évre vonatkozóan hozzávetőlegesen 6,84 milliárd Ft társadalmi teherrel bírt, amely a hazai GDP 0,03%-a. A 6051 időskorú vakra jutó legnagyobb többletterhet a szociális támogatások, valamint a mindennapi tevékenységekhez nyújtott segítség jelentették; előbbi 2,57 milliárd Ft, míg utóbbi 2,04 milliárd Ft volt. A közszférára eső teher az összes teher 55%-a volt, amely azt is jelenti, hogy a lakosság a terhek majdnem felét viseli. A szociális támogatások jelentették a közösségi terhek 67%-át. KÖVETKEZTETÉS - Az időskori vakság jelentős gazdasági teherrel bíró betegség, amelyet tovább súlyosbít a tanulmány által nem mért, többletmortalitásban és életminőség- romlásban kifejezhető egészségtőkeveszteség. Az időskori vakság kialakulásának megelőzése, kezelése és a vakok társadalmi integrációja társadalmi, szociális és egészségpolitikai szempontból is lényeges feladat.
Lege Artis Medicinae
A pulmonalis artériás hypertonia ritka kórkép, de a szisztémás autoimmun betegségekben gyakrabban fordul elő, és az egyik legsúlyosabb életet veszélyeztető szövődmény. A kialakulás hátterében a szisztémás kórképekre jellemző immunreguláció-zavar, folyamatosan jelen lévő gyulladás, ennek talaján kialakuló endothelsejt-diszfunkció, a jelen lévő patogén autoantitestek, simaizomsejt-diszfunkció és az angiogenesis komplex zavara áll. Az endothelsejt-diszfunkció következtében a vasoconstrictiót és vasodilatatiót szabályozó faktorok/folyamatok egyensúlya megbomlik, intimahyperplasia, endothelsejtproliferáció, mediahypertrophia és lokális thrombusképződés figyelhető meg. Az intima- media hypertrophia szerepe jelentős az obliteratív vasculopathia, az emelkedett pulmonalis vascularis rezisztencia kialakulásában. A sclerodermában kialakuló forma súlyosabb kórkép, amit a scleroderma fő patofiziológiai elemei, az immunregulációzavar, vasculopathia és fibroblastdiszfunkció együttese magyaráz. A monitorozás nem egyszerű ezekben az esetekben, az állapotromlást több egyéb tényező is okozhatja, így a szokásos vizsgálatok mellett jelentős a biomarkerek és szűrővizsgálatok szerepe. A kezelés sem egyszerű, nem rendelkezünk jól alkalmazható algoritmusokkal. Több kórképben (szisztémás lupus erythematosus, kevert kötőszöveti betegség, rheumatoid arthritis) az időben megkezdett, hatásos immunszuppresszív kezelés döntő jelentőségű, sclerodermában pedig inkább az idiopathiás forma esetén alkalmazottak az irányadóak.
Lege Artis Medicinae
A percutan coronariaintervenció (PCI) a coronaria és a cardialis status optimalizálását, azaz a rövid és hosszú távú kimenetelt hivatott javítani. Nagy nyugati regiszterek alapján ismert, hogy a coronariabeavatkozások során 77-85%-ban történik stentbeültetés, ami évente több százezer új stentes beteget jelent. Ezen betegek döntő része a stentbeültetést követően kettős thrombocytaaggregáció- gátlót, azaz acetilszalicilsavat és thienopyridint - leggyakrabban clopidogrelt - kell szedjen. Komoly terápiás dilemmát jelent, amikor ezeknek a betegeknek valamilyen nem szívsebészeti műtétre van szükségük. Egyrészt a lehető legalacsonyabb vérveszteséggel kellene a műtétet kivitelezni, ami a stent miatt meghatározott ideig el nem hagyható thrombocytaaggregáció-gátló kezelés felfüggesztésével lenne optimális, másrészt a stenttrombózist el kell kerülni, ami csak a thrombocytaaggregáció-gátló kezelés folytatásával érhető el. Referátumunk célja, hogy összefoglalja az aktuális szakmai ajánlásokat és a jelenlegi tudásunk szerinti rizikóbecslést a coronariastentes betegek perioperatív ellátásában. Az első részben a thrombocytaaggregáció- gátló szereket, hatásmechanizmusaikat, a stentek típusait, illetve a stent típusától függő, szigorúan betartandó minimális terápiás időtartamot foglaljuk öszsze.
Lege Artis Medicinae
A neurológiai betegségekben gyakori tünet az agykérgi motoneuronok sérüléséhez társuló fokozott izomtónus, a spasticitas. A tolperison centrális izomrelaxáns, amely 50 éve használatos a klinikai gyakorlatban. Membránstabilizáló hatású, gátolja a feszültségfüggő nátrium- és kalciumcsatornákat. Bár központi idegrendszeri támadáspontú szer, más izomrelaxánsokkal ellentétben nincs szedatív mellékhatása. Az eltelt évtizedek tapasztalatai mellett hatékonyságát a bizonyítékokon alapuló orvoslás ismérvei szerint is igazolták. A kettős vak, placebokontrollos, véletlen besorolásos, párhuzamos elrendezésű vizsgálatban a tolperisonnal kezelt betegek 78,3%-ának csökkent legalább egy ponttal az Asworthskálán (a spasticitas mérésére használt ötfokozatú skála) mért értéke, míg a placebocsoportban ez 45% volt. Kiváló tolerálhatóságára utal, hogy a placebocsoportban a nemkívánatos események száma nagyobb volt, mint a tolperisonnal kezelt betegek között. Mindezeket figyelembe véve a tolperison biztonságos és hatékony gyógyszer a spasticitas kezelésében.
Ideggyógyászati Szemle
A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye valamennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedülálló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók munkáját.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
A halálos és nem halálos kimenetelű cardiovascularis események megnövekedett kockázata perifériás artériás érbetegségek (PAD) magas prevalenciájához kapcsolódik. A foglalkozás-egészségügyi ellátás területén dolgozó ápolók ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy a még nem diagosztizált PAD-ban szenvedő személyeket kiszűrjék, azonosítsák. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a boka-kar index (ABI) egy olyan eszköz, amelyet a foglalkozás-egészségügyi ápolók könnyedén használhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Keresztmetszeti vizsgálat történt foglalkozás-egészségügyi rendelőben 2021. évben megjelent páciensek körében (N=638). Az ABI mérések kivitelezése egyidejűleg, szinkronmért oszcillometrikus mérőeszközzel történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgálatban összesen 638 fő vett részt. A vizsgált személyek átlagéletkora 46,5 év ± 8,2 év; 38,4%-uk férfi, 61,6%-uk nő. A jobb oldalon mért boka-kar index átlagértéke 1,08, a bal oldalon mért átlagérték 1,06 volt. 11 fő esetén (a minta 1,72%-a) felmerült perifériás érbetegség. A foglalkozás-egészségügyi ápolók képesek felismerni a PAD-hoz kapcsolódó kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni az ABI mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket. Az ABI meghatározása oszcillometrikus vérnyomásmérő készülékkel megvalósítható és könnyen beilleszthető a foglalkozás-egészségügyi ellátásba.
Lege Artis Medicinae
A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.
Lege Artis Medicinae
A stroke világszerte és Magyarországon is az egyik leggyakoribb halálok, a tartós rokkantság leggyakoribb oka. Magyar nyelvű orvosi szövegek 1690-től említik a kórképet és annak kezelési lehetőségeit. A stroke kezelésére kezdetben népi gyógymódokat, gyógynövényeket és érvágást alkalmaztak. Később ezeket a módszereket a fej hűtésével egészítették ki. A 19. század közepétől használtak gyógyszertári készítményeket. A 20. század második felétől az akut ellátásban a gyógyszeripar által előállított, keringésjavító és neuroprotektív hatást ígérő készítményeké volt a főszerep. Prevencióra vérnyomáscsökkentők, lipidcsökkentők és antithromboticus hatású készítmények váltak a rutinellátás részévé. A képalkotó eljárások – elsősorban a koponya-CT és a nyaki erek ultrahangvizsgálata – az 1980-as évek közepétől gyökeresen átalakították a cerebrovascularis betegségek diagnosztikáját. Az 1990-es évektől a jó minőségű klinikai vizsgálatokból származó megbízható evidenciákra alapozzuk a diagnosztikus és terápiás döntéseket. A 21. század elejétől a reperfúziós kezelések (intravénás thrombolysis és mechanikus thrombectomia) jelentik a leghatékonyabb akut ellátást. Jelenleg a reperfúziós kezelések időablakának kiterjesztése zajlik. A tanulmány a stroke hazai ellátásának fejlődését foglalja össze az elmúlt három és fél évszázad magyar nyelvű szakirodalmának áttekintésével.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás