Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 2021;31(07)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Öt dolog, amit a GLP1-RA-król tudni érdemes
A LAM jelenlegi számában, a Covid-témával foglalkozó cikkek áradatában érdekes közleményt olvashatnak az egyik legkorszerűbb antidiabetikum-család, a GLP1-receptor-agonisták alkalmazásáról Covid-19 betegségben. Olyan diabetológusok írták, akik kiválóan áttekintik a GLP1-RA-k hasznát ebben a speciális állapotban. Ugyanakkor a LAM olvasótáborához nem csak diabetológusok tartoznak, ezért fontosnak éreztük, hogy ezeknek az olvasóknak is bemutassuk a gyógyszercsaládot.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A nyálkahártya-védelem mechanizmusa és a vírusinvázió csökkentésének lehetőségei Covid-pandémia idején
A koronavírus behatolási kapuja a légzőszervek nyálkahártyája. A Covid-19 súlyosságát, szervi manifesztációit és kimenetelét a megtámadott szervezetbe jutó vírustömeg, a vírusterhelés határozza meg. A vírus áthatolásában, az epithelsejtekkel való fúziójában és replikációjában a légutak és a gastrointestinalis nyálkahártya állapota és védekező rendszerének kapacitása a döntő. Ennek függvénye a közvetlen neuralis terjedés, a mélyebb légutakba hatolás és a lymphogen szóródás is. A vírus megkötődése és bekebelezése aktív folyamat, enzimatikus transzfer útján jut az epithelsejt endomszómáiba, ahol a természetes védekezés elemei érzékelik és ezzel kiváltja az első elhárító reakciókat. Ezek a teljes immunrendszert alarmírozzák, és a vírusterheléssel arányos gyulladásos és enzimatikus védekező folyamatok egész láncolatát indítják meg (citokin- és bradikininvihar). A Covid-patológia súlyossági végpontja az alveolitis, cerebralis vasculitis és a belszervi károsodás, amelyek sokszor fatálisak. A légúti mucosa felszíni faktorok kiválasztásával és az adaptív immunrendszer sejtjeinek toborzásával és aktiválásával védekezik. Ez utóbbinak fontos eleme a szekretoros IgA korai megjelenése a mucosában. A vírusinvázió megelőzésének lehetősége a carragenintartalmú orrspray alkalmazása, amely a carragenin gélképző sajátsága útján bevonja a vírust, és megakadályozza annak kötődését. Ez a hatás a korábbi vírusjárványokban már működött, és az első Covid-19-tapasztalatok is megerősítik protektív szerepét.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19 neurológiai szövődményei
A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei
A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neuropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szövődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció káros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A GLP-receptor-agonisták alkalmazásának potenciális előnyei Covid-19-járvány idején
Cukorbetegségben fokozott a SARS-CoV-2-fertőződés esélye, és a betegség lefolyása is súlyosabb. Az alapbetegséghez társuló elhízás és cardiovascularis betegség szintén súlyosbítja a fertőzés kimenetelének prognózisát. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták (GLP1-RA) erőteljesen, a hypoglykaemia kockázatának jelentős növelése nélkül csökkentik a vércukorszintet, hozzásegítik a betegeket a fogyáshoz, és csökkentik a cardiovascularis betegségek kialakulásának, rosszabbodásának valószínűségét. Számos hatásuk révén mintegy felkészítik a cukorbetegeket arra, hogy SARS-CoV-2-fertőzés esetén kevesebb szövődménnyel vészeljék át a betegséget, és kedvező immunológiai hatásuk miatt a citokinvihar kifejlődését is mérsékelik. A szerzők összefoglalják a GLP1-RA-k potenciális kedvező hatását a SARS-CoV-2-fertőzésre.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Az arcmaszkviseléssel összefüggő száraz szem betegség megjelenése Covid-19-pandémia alatt
A Covid-19-pandémia alatt mindenki számára kötelezővé vált az orrot és a szájat takaró maszk használata, hogy a SARS-CoV-2 terjedését ezzel is akadályozzák. A száraz szem betegség a könnyfilm és szemfelszín gyakran előforduló, multifaktoriális megbetegedése, amely az életminőséget jelentősen befolyásolja. A maszk viselése, továbbá az online munka és oktatás miatt szükséges tartós digitáliseszköz-használat következtében a páciensek körében gyakoribbá vált a száraz szem szindróma előfordulása. A maszkhasználat hatására kialakult szemfelszín-irritáció fokozott kockázattal jár a szemfelszínen keresztül történő fertőződésre. A közleményben bemutatjuk, hogy a Covid-19-pandémia alatt kötelezően és folyamatosan használt maszknak milyen a hatása a szemfelszínre, valamint, hogyan előzhető meg a betegség, és milyen terápia alkalmazható gyógyítására.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Poszt-Covidban jelentkező lokalizált és kiterjedt fájdalom kezelési lehetőségei
Az új koronavírus-betegségről és kezeléséről több mint egy éve gyűlnek az adatok. A betegség kimenetele négyféle lehet: tünetmentes vagy enyhe lefolyású, hospitalizációt igénylő, súlyos vagy letális kimenetelű, és tartós, vagy utólagos manifesztációjú. Ez utóbbiakat nevezzük poszt-Covid-tünetegyüttesnek. Az akut Covid- és a poszt-Covid-tünetegyüttes részeként gyakori, de igen heterogén lokalizációjú fájdalomszindrómákat írtak le. Ezeket a fájdalom típusa szerint célszerű osztályozni: nociceptiv/gyulladásos, perifériás neuropathiás vagy centrális. Tisztázni kell azt is, hogy a poszt-Coviddal megjelenő beteg milyen szakaszban van, azaz elhúzódó, long-, vagy poszt-Covid-szindrómával állunk-e szemben. Az akut általános gyulladásos reakció mellett igen ritka a mozgásszervrendszerben jelentkező valódi ízületi vagy izomgyulladásos jelenség. Akut és elhúzódó formákban viszont egyaránt jelen van a diffúz mozgásszervi fájdalom, a krónikus fáradtság, a generalizált szorongás és a depressziós hajlam. Ezek magyarázata alapvetően neurológiai: parainfekciós „neuroinflammatio”, azaz neuropathiás és centrális mechanizmusok állnak a háttérben. Eszerint kell az analgetikumok neurofarmakológiai hatásmechanizmusainak ismeretében a terápiás lehetőségek közül választani. Az időskorú, nagy iatrogén kockázatú betegeknél, több társbetegség fennállása mellett, per os kezelés helyett a transdermalis gyógyszerbevitel is alkalmazható.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19 mint immunthromboticus betegség és az új ösztrogénmentes drospirenontartalmú fogamzásgátló előnyei
A Covid-19-infekciók klinikumának megismerése és a patofiziológiai folyamatok tanulmányozása számos olyan klinikai összefüggésre hívta fel a figyelmet, amelyet valószínűleg a pandémia csendesedésével sem hagyhatunk figyelmen kívül. Az egyik ilyen terület a nők széles körét érintő ösztrogénterápia, amely magában foglalja a fogamzásgátlást és a menopauzális hormonpótlást is. Regidor és Colli áttekintő közleménye a Covid-19-infekció patofiziológiai történéseinek tükrében foglalkozik a kombinált hormonális fogamzásgátlás kockázataival, valamint a csak drospirenon- (DRSP-) tartalmú orális progesztogénkészítmény potenciális előnyeivel.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Thromboticus thrombocytopenia a ChAdOx1 nCoV-19 oltás után
A nagy mortalitású, felső légúti fertőzést okozó RNS-koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott infekció kórképét, a Covid-19-et a WHO 2020. január végén nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi problémaként azonosította. Felfedezése óta a vírus okozta globális epidémia a világ minden országát elérte, és a betegek százezreinek halálát okozta. A SARS-CoV-2-infekcióra specifikus, hatékony gyógyszeres antivirális terápia hiányában, a fertőzést megelőző immunizáló védőoltások elérhetővé válásával kapcsolatos információk táplálják fő reményeinket. Az immunizálás csökkenti a koronavírus-infekció valószínűségét, illetve immunizálást követően a megfertőződöttek közt klinikailag enyhébb lefolyású kórképpel kell számolnunk. Ezeket a reményeket árnyalják azok a beszámolók, amelyek az immunizáltak között észlelt thromboticus eseményekre hívják fel a figyelmet. A New England Journal of Medicine című folyóiratban két közlemény is beszámolt a védőoltás után észlelt, thrombocytákat érintő hatásmechanizmusú, ritka, de súlyos lefolyású szövődményekről. Az első közlemény norvég, a második németországi és ausztriai eseteket mutat be, amelyekben a vakcinációt követő időszakban szokatlan lokalizációjú thromboticus kórkép jelentkezését észlelték.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Statinok hatása a Covid-19 kimenetelére
A SARS-hoz és a MERS-hez hasonlóan, a Covid-19 megbetegedésre is jellemző a gyulladásos reakció és az immunválasz szabályozási zavara. Súlyos lefolyású esetekben megemelkedik a gyulladásos citokinek koncentrációja, a neutrophil granulocyták száma, és lymphopenia alakul ki. A súlyos Covid-19 többek között hyperinflammatoricus állapottal, cardiovascularis zavarokkal és a vénás thromboembolisatio fokozott kockázatával jellemezhető.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19 betegség bőrtünetei
A világjárvány alatt, jelen sorok írásakor Magyarországon már a harmadik fertőzési hullámban fellépő SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 megbetegedéshez társulóan számos bőrtünet jelentkezését figyelték meg. Ezek legtöbbször vírusexanthemák, urticariform kiütések, kisebb-nagyobb hólyagok, pernioszerű tünetek, változó súlyosságú vasculopathiás jelenségek lehetnek, de pityriasis roseát, esetleg erythema multiformét utánzó, vagy Kawasaki-betegségre jellemző bőrtünetek képében is megjelenhetnek. Egy részük a bőr elsődleges fertőzöttségét jelzi a Covid-19-ben szenvedőkön, más részük csupán a respiratorikus rendszer megfertőződése utáni másodlagos tünet vagy éppen a fertőzésre adott immunválasz jele. A változatos, néha enyhe lefolyású betegséghez társult, máskor a kritikus állapotú betegeken látható legfontosabb, leggyakrabban előforduló bőrjelenségeket kívánja számba venni ez a tanulmány. Számos hipotézis látott napvilágot ezek keletkezését illetően, ennek ellenére a szakirodalom még adós az evidenciákon alapuló adatokkal, illetve magyarázatokkal. A bőr tüneteinek ismerete fontos lehet a betegségek felismerésében, és ezen keresztül hozzásegíthet a Covid-19-ben szenvedő betegek azonosításához, a megfelelő járványügyi intézkedések mielőbbi megtételéhez, a szükséges terápia megválasztásához.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Ebbe a vírusba nem nyúlt bele az ember
Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem virológusprofesszora szerint koránt sincs vége a járványnak, hiszen a társadalom többsége még nem védett, sem oltás-, sem fertőzéseredetű immunitással nem rendelkezik. Ezért továbbra is elsőrendű fontosságú lenne a kontaktkutatás. A vírus esetleges laboratóriumi eredetét szerinte nem lehet kizárni, de az nem valószínű, hogy a kórokozót mesterségesen hozták volna létre, és nem a természetben alakult ki.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Elnémulás a művészetben. Pszichiátria és művészet viszonyának egy lehetséges értelmezése. 1. rész
A művészetpszichológiai kutatások eddig sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a művek keletkezésének hátterére, mint arra, hogy egy-egy művész, életének bizonyos pontján miért hallgat el, miért hagyja abba egy időre vagy végleg a művészi tevékenységet. Az elnémulás pszichológiai vizsgálata közelebb visz bennünket annak megértéséhez, milyen összefüggés tárható fel életút és művészi alkotás között.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.