A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.

Az új koronavírus-betegségről és ke­ze­lé­sé­ről több mint egy éve gyűlnek az adatok. A betegség kimenetele négyféle lehet: tünetmentes vagy enyhe lefolyású, hospitalizációt igénylő, súlyos vagy letális ki­me­netelű, és tartós, vagy utólagos manifesztációjú. Ez utóbbiakat nevezzük poszt-Co­vid-tünetegyüttesnek. Az akut Covid- és a poszt-Covid-tünetegyüttes részeként gyakori, de igen heterogén lokalizációjú fájdalomszindrómákat írtak le. Ezeket a fáj­da­lom típusa szerint célszerű osztályozni: nociceptiv/gyulladásos, perifériás neuropa­thiás vagy centrális. Tisztázni kell azt is, hogy a poszt-Coviddal megjelenő beteg milyen szakaszban van, azaz elhúzódó, long-, vagy poszt-Covid-szindrómával ál­lunk-e szemben. Az akut általános gyulladásos reakció mellett igen ritka a mozgás­szervrendszerben jelentkező valódi ízületi vagy izomgyulladásos jelenség. Akut és elhúzódó formákban viszont egyaránt jelen van a diffúz mozgásszervi fájdalom, a krónikus fáradtság, a generalizált szorongás és a depressziós hajlam. Ezek magyará­zata alapvetően neurológiai: parainfekciós „neuroinflammatio”, azaz neuropathiás és centrális mechanizmusok állnak a háttérben. Eszerint kell az analgetikumok neurofarmakológiai hatásmechanizmusainak is­me­retében a terápiás lehetőségek közül választani. Az időskorú, nagy iatrogén kockázatú betegeknél, több társbetegség fennállása mellett, per os kezelés helyett a transdermalis gyógyszerbevitel is alkalmazható.

A művészetpszichológiai kutatások eddig sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a művek keletkezésének hátterére, mint arra, hogy egy-egy művész, életének bizonyos pontján miért hallgat el, miért hagyja abba egy időre vagy végleg a művészi tevékenységet. Az elnémulás pszichológiai vizsgálata közelebb visz bennünket annak megértéséhez, milyen összefüggés tárható fel életút és művészi alkotás között.

A Covid-19-pandémia alatt mindenki számára kötelezővé vált az orrot és a szájat takaró maszk használata, hogy a SARS-CoV-2 terjedését ezzel is akadályozzák. A száraz szem betegség a könnyfilm és szemfelszín gyakran előforduló, multifaktoriális megbetegedése, amely az életminőséget jelentősen befolyásolja. A maszk viselése, továbbá az online munka és oktatás miatt szükséges tartós digitáliseszköz-használat következtében a páciensek körében gyakoribbá vált a száraz szem szindróma előfordulása. A maszkhasználat hatására kialakult szemfelszín-irritáció fokozott kockázattal jár a szemfelszínen keresztül történő fertőződésre. A közleményben bemutatjuk, hogy a Covid-19-pandémia alatt kötelezően és folyamatosan használt maszknak milyen a hatása a szemfelszínre, valamint, hogyan előzhető meg a betegség, és milyen terápia alkalmazható gyógyítására.

A világjárvány alatt, jelen sorok írásakor Magyarországon már a harmadik fertőzési hullámban fellépő SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 megbetegedéshez társulóan számos bőrtünet jelentkezését figyelték meg. Ezek legtöbbször vírusexanthemák, urticariform kiütések, kisebb-nagyobb hó­lyagok, pernioszerű tünetek, változó sú­lyos­ságú vasculopathiás jelenségek lehetnek, de pityriasis roseát, esetleg erythema multiformét utánzó, vagy Kawasaki-betegségre jellemző bőrtünetek képében is megjelenhetnek. Egy részük a bőr elsődleges fertőzöttségét jelzi a Covid-19-ben szenvedőkön, más részük csupán a respiratorikus rendszer megfertőződése utáni másodlagos tünet vagy éppen a fertőzésre adott immunválasz jele. A változatos, néha enyhe lefolyású betegséghez társult, máskor a kritikus állapotú betegeken látható legfontosabb, leggyakrabban előforduló bőrjelenségeket kívánja számba venni ez a tanulmány. Számos hipotézis látott napvilágot ezek keletkezését illetően, ennek ellenére a szak­irodalom még adós az evidenciákon ala­puló adatokkal, illetve magyarázatokkal. A bőr tü­neteinek ismerete fontos lehet a be­teg­sé­gek felismerésében, és ezen keresztül hozzásegíthet a Covid-19-ben szenvedő be­tegek azonosításához, a megfelelő járványügyi intézkedések mielőbbi megtételéhez, a szükséges terápia megválasztásához.