Lege Artis Medicinae - 2005;15(02 klsz)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

A tartós hatású risperidoninjekció klinikai profilja, hatékonysága és biztonságossága

BÁNKI M. Csaba

A szkizofrénia súlyos, krónikus betegség, világszerte a lakosság közel 1%-át érinti. Kezelésének gerincét az antipszichotikus gyógyszerek, napjainkban a második generációs, „atípusos” szerek képezik. A hosszan tartó farmakoterápia egyik kulcskérdése a betegek terápiás együttműködése, amelyet tartós hatású parenteralis készítményekkel nagymértékben javítani lehet. A tartós hatású risperidoninjekció kéthetente adagolva stabil, megbízható terápiás eredményeket nyújt. A csekély... tovább »

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

Sikeres kezelés tartós hatású risperidoninjekcióval

TÉNYI Tamás

BEVEZETÉS - Az elmúlt 15 évben a klinikai gyakorlatban egyre inkább előtérbe kerültek a hatékonyabb atípusos antipszichotikumok a szkizofrénia kezelésében. Ezek az új készítmények biztonságosabbak, és kevesebb mellékhatást okoznak mint elődeik. Igazolt, hogy a szkizofrénia kezelésében a hosszú távú, fenntartó kezelés előnyösebb, mint az intermittáló. ESETISMERTETÉS - A szerző egy középkorú, szellemi foglalkozású szkizofrén férfi beteg esetét ismerteti, aki az elmúlt tíz évben háromszor került... tovább »

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

Antipszichotikumok Rövid történeti áttekintés

BITTER István

Az első gyógyszer, amelyet mint antipszichotikumot alkalmaztak, a klórpromazin volt 1952- ben. A szkizofrénia és az akut mánia kezelésében hatékony szerek a klórpromazin bevezetése után a major trankvilláns, majd a neuroleptikum, típusos neuroleptikum, végül az első generációs antipszichotikum nevet kapták. A clozapin felfedezése új korszakot nyitott a pszichiátriai terápiában, majd ezt követte az egyre kevesebb neurológiai mellékhatású antipszichotikumok sora. Ezek az atípusos neuroleptikumok... tovább »

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

Szkizofrén betegek terápiás együttműködésének problémái Okok, következmények, megoldási lehetőségek

BARTKÓ György

A szkizofrén betegek akár 80%-ánál - hosszú távú gyógyszeres kezelésük egy adott pontján - együttműködési zavarok léphetnek fel. A betegek terápiás együttműködése leggyakrabban részlegesnek mondható, vagyis a gyógyszerszedési utasításokat csak részben tartják be. A részleges compliance korai figyelmeztető jeleit az orvos az alkalmazott szerre adott rossz terápiás válasznak tulajdoníthatja, s ez a kezelés során egy másik, per os antipszichotikumra történő váltáshoz vezethet. Jelen tanulmány a... tovább »