Lege Artis Medicinae

A művészetek jelentősége az orvos életében

KOVÁCS József

1993. DECEMBER 29.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(12)

Orvosetika

Bálint Mihály (1) nevéhez fűződik az „orvos gyógyszer” fogalmának a bevezetése. A szó azt a mindennapos tapasztalatot fejezi ki, hogy az orvosi gyakorlatban a leggyakrabban alkalmazott „gyógyszer” maga az orvosi személyiség. Az orvos ezt a „gyógyszert” legtöbbször öntudatlanul, ösztönös természetességgel alkalmazza, használata mégis minden orvos-beteg találkozás fontos eleme, s ezen „eszköz” minősége, és alkalmazásának szakszerűsége jelentősen befolyásolja a betegek gyógyulását.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Teljesítményfinanszírozás: álom vagy valóság? I. rész

AJKAY Zoltán

Napjaink a szinte hihetetlenül gyors változások időszaka. Évtizedeken keresztül fő gondunk volt, hogy semmi nem történt, semmi nem változott. Most minden energiánkra, tudásunkra szükség van ahhoz, hogy legalább alkalmazkodni tudjunk a sorozatos és alapvető változásokhoz. Az egészségügyben még azok is, akik több évtizede várták, évek óta szorgalmazták és kidolgozták a reformokat, némileg meglepetten állnak az alapvető befolyások nyomán kibontakozó változások előtt. Csak most érezzük a kockázat nagyságát: egy összeomlóban lévő gazdaság környezetében az egészségügy túlélésének esélyeit. Az álom amiből ébredünk nem volt könnyű (Anyánk nem ilyet ígért...), de a valóság biztosan még nehezebb. Mert nem rózsaszín, hanem gyakran verejtékes álmokat kell megvalósítani ahhoz, hogy egyszer ne a kiábrándulásra ébredjünk.

Lege Artis Medicinae

A vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok jelentősége a keringési elégtelenség kezelésében

JÁNOSI András

A szerző áttekinti a vasodilatator kezelés és az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) inhibitorok jelentőségét a keringési elégtelenség kezelésében. Összefoglalja azokat a nagy eset számú randomizált vizsgálatokat, amelyek a keringési elégtelenség miatt kezelt betegek életkilátásaival foglalkoznak, és amelyek bizonyítják, hogy a vasodilatator kezelés és/vagy az ACE-inhibitorok krónikus alkalmazása javítja a betegek késői életkilátásait.

Lege Artis Medicinae

Hazai katasztrófák egészségügyi ellátása

FARKAS József

A szerző a katasztrófák, a tömeges balesetek egészségügyi felszámolásának részleteit tárgyalja. Definiálja a katasztrófa fogalmát, és azt összehasonlítja a tömeges balesetekkel. Megállapítja, hogy e kettő között elvi különbségek nincsenek, érvényesíteni kell a kompromisszumos medicina elveit mind a kárhelyen, mind az intézeti ellátás során. A kárhelyen végzendő egészségügyi munka centrumában a sérültek kiválasztása (osztályozás) áll, amelyhez a numerikus osztályozási rendszerek adnak segítséget. Az intézeti kezelés során igen lényeges az egységes (doktrínaszerű) alapelvek és gyakorlat alkalmazása a csak nem minden rendkívüli helyzetben előforduló szövődmények csökkentése vagy meg előzése érdekében. A hazai katasztrófaelhárításban a már meg lévő egészségügyi szervezetek további együttműködése és közös tervek kidolgozása javíthatja egy esetleges szükséghelyzet felszámolásának effektusát.

Lege Artis Medicinae

A kolposzkópos és a citológiai vizsgálatok értéke a méhnyakrák preklinikai állapotainak felismerésében

PETE Imre, BŐSZE Péter, TÓTH Vera, LEHOCZKY Győző

1980 és 1991 között az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Onkológiai Osztályán 1379 nőnél végeztünk szövettani vizsgálatot kóros citológiai és/vagy kolposzkópos lelet miatt. A kolposzkópos és citológiai leleteket a szövettani leletekkel vetettük össze, retrospektív módon a szűrőmódszer specificitási és szenzitivitási mutatóinak meghatározása céljából. A citológiai vizsgálat szenzitivitása 49%, specificitása 77% volt. A kolposzkópos vizsgálatok szenzitivitását 88%-nak, specificitását 12% nak találtuk. A két vizsgálat együttes alkalmazása esetén a fenti mutatók 96, illetve 14%-nak bizonyultak. 1. A citológiai vizsgálat alacsony szenzitivitási mutatója arra enged következtetni, hogy a citológia mint egyedüli szűrőmódszer alkalmazása esetén a dysplasias esetek közel 50%-a nem került volna felismerésre. 2. A méhnyakrákszűrés szükségességének bizonyítéka, hogy 194 tünet mentes insitu carcinoma, 40 tünetmentes mikroinvazív cervixrák és 8 korai invazív cervixrák került felfedezésre. 3. Az álpozitív és álnegatív esetek számának csökkentése érdekében a legújabb tudományos eredmények mindennapi gyakorlatba történő átültetésére lenne szükség. 4. A kolposzkópia adataink alapján hatékonyabb szűrőmódszernek bizonyult, mint a citológiai vizsgálat, de bármely szűrőmódszer veti is fel a cervix dysplasia gyanúját, szövettani vizsgálatot kell végezni.

Lege Artis Medicinae

Digoxin heti 2 nap szünettel; Lehet-e biztonságos az, ami téves?

Az elmúlt 20–25 év jelentős fejlődést hozott a gyógyszeres kezelés módszereiben. A gyógyszerek vérszintje elérhető laboratóriumi módszerekkel mérhetővé vált, és sokféle hatás is az általános klinikai megfigyelés mellett ma már pontosan mérhető. Ez teremtette meg a farmakokinetika és a farmakodinamika mindennapi felhasználásának alapját és egy külön diszciplínát, a klinikai farmakológiát.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Hivatásunk

Szájhagyomány útján terjedt a bábatudomány

HIDEGKUTI Alexa

Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, egészen a 19. század közepéig (vidéken még tovább), a nők általában otthon szültek, döntő többségében kirurgus vagy orvos segítsége nélkül. A szülés levezetője a bábaasszony volt. Többségében minden népesebb településen lakott legalább egy belőlük. A szakmai tudást, a speciális fogásokat családon belül adták tovább a következő generáció nőtagjainak.

Nővér

Magyar Ápolók Napja

TISÓCZKI Evelin, BALOGH Zoltán

2022. február 19-én ünnepeltük Kossuth Zsuzsanna első országos főápoló születésének 205. évfordulóját. Kossuth Zsuzsannát nagyfokú empátia, önfeláldozás, példaértékű magatartás és hivatástudat jellemezte. Megalapozta az ápolás és betegellátás folyamatait, kiemelkedő szakmai munkásságot végzett egész életében. Nem tett különbséget ember és ember között, csakis a szenvedő beteget látta minden egyes katonában és sérültben. Életét áldozta hivatásáért. A Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban Kossuth Zsuzsanna-emlékérmet alapított a szabadságharc 150. évfordulójának évében, amelyet minden év február 19-én adományoznak oda.

Ideggyógyászati Szemle

Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és rövidített változatának összehasonlító elemzése

ÁDÁM Szilvia, DOMBRÁDI Viktor, MÉSZÁROS Veronika, BÁNYAI Gábor, NISTOR Anikó, BÍRÓ Klára

Háttér – A kiégés prevalenciájának meghatározására a humán szolgáltatószektorban dolgozók körében egyre gyakrabban használják az Oldenburg Kiégés Kérdőív két változatát, melyek a mérvadó Maslach Kiégés Kérdőív tartalmi és elméleti korlátait hivatottak áthidalni. Magyar­országon nincsenek adataink sem a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív, sem az Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validitásáról. Cél – Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív strukturális validálásának tesztelése ma­gyar mintán. Módszer – Keresztmetszeti felmérésekben 564 fő vett részt (196 egészségügyi dolgozó, 104 ápoló és 264 klinikai orvos). A mérőeszközök konstruktumvaliditásának vizsgálatára megerősítő faktorelemzést, reliabilitásának vizsgálatára pedig belsőkonzisztencia-elemzést (Cronbach-α) használtunk. Eredmények – A Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív és az Oldenburg Kiégés Kérdőív rövidített változatának struktú­rája megerősítette az eredeti kétdimenziós struktúrát (kimerülés, kiábrándultság). A Cronbach-α mutató alá­támasztotta a mérőeszközök megbízhatóságát. Kiégés a résztvevők jelentős részét jellemezte mindegyik rész­min­tában. A kimerülés dimenzióba tartozó vizsgálati személyek prevalenciája minden mintarészben 54,5% felett volt, valamint különösen magas volt a kiábrándultság dimen­zió­ban magas pontszámot elért orvosok aránya (92%). Következtetések – Eredményeink elsősorban a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív magyar változatának validitását és reliabilitását támasztják alá a kiégés mérésében klinikai orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében.