LAM KID

A hisztokémia egy megdőlni látszó dogmája - Az urátkristályok szövettani kimutathatósága

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

2013. MÁRCIUS 30.

LAM KID - 2013;3(01)

Rövid közlemény

Az orvosi gyakorlatban számos olyan „kőbe vésett igazság” létezik, amely tankönyvről tankönyvre átvételre kerül, és esetleg generációk sora sajátítja el, míg az adott tétel kihullik az idő rostáján. A rövid tanulmány célja egy olyan tévedés kiiktatása a köszvény diagnosztikájából, amely az urátkristályok szövettani kimutathatóságával kapcsolatos. Az általánosan elfogadott tétel szerint a köszvényes betegek szövetmintáiból az urátkristályok a vizes formalinoldatban kioldódnak, ezért a szövetmintákat alkoholban kell fixálni. A szerzők vizsgálatai szerint az urátkristályok a hagyományosan fedett natív (festetlen) metszeteken - a formalinfixálás ellenére - fellelhetőek, ezzel szemben az urátkristályok túlnyomó többsége a hematoxilin-eozin festés során kioldódik. Urátkristályok kimutatására ezért célszerű a szövetmintákat natív festetlen metszeteken is vizsgálni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM KID

Genetikai lehetőségek az oszteológiában

ÁRVAI Kristóf, KÓSA János Pál

A LAM KID 2011/3. számában már foglalkoztunk a humángenetika elmúlt években tapasztalt nagyarányú fejlődésével és térhódításával (Kósa JP. Személyes genom - szép új világ? 2011;1(3):37-39.). A jelen írásunkban folytatjuk megkezdett gondolatmenetünket, és bemutatjuk olvasóinknak, hogy az oszteológia területén milyen óriásit változott a világ.

LAM KID

A csontanyagcsere-markerek szerepe az osteoporosis diagnosztikájában és terápiájában

HONTVÁRI Lívia, KRÁNICZ Ágota

Az osteoporosis csökkent csonttömeggel, károsodott csontturnoverrel jellemezhető metabolikus csontbetegség, amely fokozott törési kockázattal, jelentős morbiditással és mortalitással jár. Társadalmi, közegészségügyi jelentősége, korai és korrekt diagnosztikájának fontossága vitathatatlan. Az időben megkezdett és hatékony terápia a csontminőség javításán kívül a rettegett töréses szövődmények megelőzését is célozza. A klinikai gyakorlat során a diagnosztikában, a terápia követésében van kiemelt jelentősége a biokémiai csontmarkerek laboratóriumi diagnosztikájának. Jelen munkánkban az irodalmi adatok áttekintése alapján a gyakorló orvos szemszögéből szeretnénk foglalkozni a csontspecifikus markerekkel, rámutatva fontos szerepükre a mindennapi gyakorlati munkában.

LAM KID

A D-hormon ossealis és extraossealis hatásai

GAÁL János

A szerző irodalmi áttekintést ad a D-vitamin ossealis és extraossealis hatásairól. Ennek során részletezi a megfelelő D-vitamin- ellátottság szerepét a csontok szerkezetének és tömegének megtartása, a törések megelőzése és az antiporoticus kezelés hatékonysága szempontjából. Tárgyalja a D-vitaminnak a vérképzésre, a daganatokra, az izmokra, az ízületi porcra, a tüdőre, a cardiovascularis rendszerre, a központi idegrendszerre, a bőrre és bizonyos anyagcsere- betegségekre kifejtett hatásait. Külön kiemeli és sejtszinten részletezi a D-vitamin immunmoduláló, illetve autoimmun kórképekben kifejtett hatásait.

LAM KID

A laktózintolerancia hatása a csontanyagcserére

SPEER Gábor, LAKATOS Péter

A laktózintolerancia öröklődő betegség. Lényege a laktóz felszívódási zavara, amit a vékonybél-nyálkahártya epithelialis sejtjeinek kefeszegélyében lokalizálódó laktázenzim (α-galaktozidáz) relatív vagy abszolút hiánya okoz.

LAM KID

A denosumab hatása a posztmenopauzális osteoporosisban szenvedő nők perifériás csontjaira - A radius csontsűrűségére, csonttömegére és -szilárdságára, valamint a csuklótörésre

BALLA Bernadett

Az alacsony csonttömegű, posztmenopauzális osteoporosisban szenvedő betegekben gyakoriak a nem vertebralis törések. Ezek elsődleges lokalizációja a csukló, az összes osteoporoticus törés egyharmada csuklótörés.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Hypertonia és Nephrologia

A hyperurikaemia mint cardiovascularis rizikófaktor: újdonságok a kezelési ajánlásokban

ALFÖLDI Sándor

A hosszú távú prospektív epidemiológiai vizsgálatok szerint szoros összefüggés van a szérumhúgysavszint és a cardiorenalis betegségek, azaz a hypertonia, az obesitas, a 2-es típusú diabetes, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a stroke és a krónikus vesebetegség között nemcsak hyperurikaemia esetén, hanem már a magas-normális húgysavszint (310-360 µmol/l) esetében is. Az oki kapcsolat fennállását támasztja alá, hogy a vizsgálatok szerint a szérumhúgysavszint emelkedése megelőzi a cardiorenalis betegségek megjelenését. A gyógyszeres terápia részeként elsőként a xantinoxidáz-gátlók (allopurinol, febuxosztat) ajánlottak. Közülük a febuxosztat használata a közelmúltban megjelent CARES tanulmány után háttérbe szorult, mivel az allopurinolhoz képest kevésbé csökkentette a cardiovascularis és összhalálozást. Az új ajánlások szerint nagy cardiovascularis kockázatú betegekben hyperurikaemia vagy köszvény esetén az elsőként választandó szer az allopurinol, és a húgysavszint célértékig történő csökkentéséig folytassuk a kezelést.

Hypertonia és Nephrologia

A hyperurikaemia és a cardiovascularis kockázat: fókuszban az új célérték vezérelte kezelés

ALFÖLDI Sándor

A hyperurikaemia gyakori és emelkedő prevalenciájú, mivel számos különböző módon összefügg az obesitassal és a metabolikus szindrómával. Újabban a hyperurikaemia és a köszvény terápiájában az allopurinol számos kedvező cardiovascularis és renalis protektív hatására derült fény. A legújabb európai EULAR-ajánlás köszvény esetén megfogalmazta a célérték vezérelte „treat-totarget” húgysavcsökkentő kezelési alapelvet. A célértékek hyperurikaemiás enyheközépsúlyos köszvényesekben < 360 µmol/l. Az ajánlás egyértelműen állást foglalt, hogy az allopurinol az elsőként választandó húgysavcsökkentő szer. A terápia indítását a diagnózis felállítását követően minél hamarabb el kell kezdeni és köszvény esetén egy életen át folytatni ajánlott.

Hypertonia és Nephrologia

Kékes Ede és Kiss István (szerk.): Hyperuricaemia. - Az emelkedett húgysavszint cardiovascularis-renalis kockázata és terápiás befolyásolási lehetősége

BUDA Béla, KIS János Tibor

Az utóbbi évtizedben már ismertté vált, hogy a szérum húgysavszintje nem csupán a köszvény (a Horatius által is megénekelt „tarda podagra”) vagy a vese urátköve miatt veszélyes és kezelendő (illetve a megfelelő diéta segítségével megelőzendő), hanem a hyperuricaemia a cardiovascularis betegségeknek is komoly kockázati tényezője. Részt vesz az érfal károsításában és ez által oki tényező a szívinfarktus és a stroke kialakulásában, de károsítja a vesét is, rontja a vesefunkciót.

Lege Artis Medicinae

A köszvény

MITUSZOVA Mila

A köszvény kialakulásának patomechanizmusára, klinikai klasszifikációjára, kezelésére és eredményes gondozására vonatkozó ismereteink az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodtak, bár még számos kérdés vár meg válaszolásra: ilyenek egyebek között a női köszvény atípusos jellege, a gyakoribb előfordulás idősebb nőknél, a cyclosporin által indukált köszvény gyakran agresszív volta. Előrehaladást jelentett a fehérjékkel (elsősorban IgG-vel) borított kristályok gyulladást kiváltó szerepének megismerése, de továbbra is problémát jelent az intraarticularis kristály és mononátriumurát-lerakódás miatt kialakuló gyulladásos válasz változó jellege. A hosszú ideje uralkodó felfogástól eltérően ma már tudjuk, hogy nem minden köszvényes beteg középkorú férfi; egyre gyakrabban találkozunk fiatalabb, kiterjedt tophusos képződményektől szenvedő, gyógyszeres kezelésre refrakter betegekkel. A hiperurikaemia és a köszvény kapcsolata sok vonatkozásban tisztázódott ugyan, de ha megismernénk annak okát, hogy tartós hiperurikaemia miért nem jár együtt köszvénnyel, azt is megértenénk, hogy miért alakulhat ki alkalmanként köszvény tartós hiperurikaemia nélkül. A kórlefolyás lassításának, illetve a késői szövődmények megelőzésének fontos feltétele a korai diagnózis megállapítása, valamint a roham megszüntetését, a húgysavszint rendezését célzó kezelés beállítása.