LAM KID

A hisztokémia egy megdőlni látszó dogmája - Az urátkristályok szövettani kimutathatósága

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

2013. MÁRCIUS 30.

LAM KID - 2013;3(01)

Az orvosi gyakorlatban számos olyan „kőbe vésett igazság” létezik, amely tankönyvről tankönyvre átvételre kerül, és esetleg generációk sora sajátítja el, míg az adott tétel kihullik az idő rostáján. A rövid tanulmány célja egy olyan tévedés kiiktatása a köszvény diagnosztikájából, amely az urátkristályok szövettani kimutathatóságával kapcsolatos. Az általánosan elfogadott tétel szerint a köszvényes betegek szövetmintáiból az urátkristályok a vizes formalinoldatban kioldódnak, ezért a szövetmintákat alkoholban kell fixálni. A szerzők vizsgálatai szerint az urátkristályok a hagyományosan fedett natív (festetlen) metszeteken - a formalinfixálás ellenére - fellelhetőek, ezzel szemben az urátkristályok túlnyomó többsége a hematoxilin-eozin festés során kioldódik. Urátkristályok kimutatására ezért célszerű a szövetmintákat natív festetlen metszeteken is vizsgálni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM KID

Genetikai lehetőségek az oszteológiában

ÁRVAI Kristóf, KÓSA János Pál

A LAM KID 2011/3. számában már foglalkoztunk a humángenetika elmúlt években tapasztalt nagyarányú fejlődésével és térhódításával (Kósa JP. Személyes genom - szép új világ? 2011;1(3):37-39.). A jelen írásunkban folytatjuk megkezdett gondolatmenetünket, és bemutatjuk olvasóinknak, hogy az oszteológia területén milyen óriásit változott a világ.

LAM KID

A D-hormon ossealis és extraossealis hatásai

GAÁL János

A szerző irodalmi áttekintést ad a D-vitamin ossealis és extraossealis hatásairól. Ennek során részletezi a megfelelő D-vitamin- ellátottság szerepét a csontok szerkezetének és tömegének megtartása, a törések megelőzése és az antiporoticus kezelés hatékonysága szempontjából. Tárgyalja a D-vitaminnak a vérképzésre, a daganatokra, az izmokra, az ízületi porcra, a tüdőre, a cardiovascularis rendszerre, a központi idegrendszerre, a bőrre és bizonyos anyagcsere- betegségekre kifejtett hatásait. Külön kiemeli és sejtszinten részletezi a D-vitamin immunmoduláló, illetve autoimmun kórképekben kifejtett hatásait.

LAM KID

A csontanyagcsere-markerek szerepe az osteoporosis diagnosztikájában és terápiájában

HONTVÁRI Lívia, KRÁNICZ Ágota

Az osteoporosis csökkent csonttömeggel, károsodott csontturnoverrel jellemezhető metabolikus csontbetegség, amely fokozott törési kockázattal, jelentős morbiditással és mortalitással jár. Társadalmi, közegészségügyi jelentősége, korai és korrekt diagnosztikájának fontossága vitathatatlan. Az időben megkezdett és hatékony terápia a csontminőség javításán kívül a rettegett töréses szövődmények megelőzését is célozza. A klinikai gyakorlat során a diagnosztikában, a terápia követésében van kiemelt jelentősége a biokémiai csontmarkerek laboratóriumi diagnosztikájának. Jelen munkánkban az irodalmi adatok áttekintése alapján a gyakorló orvos szemszögéből szeretnénk foglalkozni a csontspecifikus markerekkel, rámutatva fontos szerepükre a mindennapi gyakorlati munkában.

LAM KID

A laktózintolerancia hatása a csontanyagcserére

SPEER Gábor, LAKATOS Péter

A laktózintolerancia öröklődő betegség. Lényege a laktóz felszívódási zavara, amit a vékonybél-nyálkahártya epithelialis sejtjeinek kefeszegélyében lokalizálódó laktázenzim (α-galaktozidáz) relatív vagy abszolút hiánya okoz.

LAM KID

A denosumab hatása a posztmenopauzális osteoporosisban szenvedő nők perifériás csontjaira - A radius csontsűrűségére, csonttömegére és -szilárdságára, valamint a csuklótörésre

BALLA Bernadett

Az alacsony csonttömegű, posztmenopauzális osteoporosisban szenvedő betegekben gyakoriak a nem vertebralis törések. Ezek elsődleges lokalizációja a csukló, az összes osteoporoticus törés egyharmada csuklótörés.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élô tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletû ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértôi testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitûzése volt olyan egyértelmû ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

LAM KID

A köszvény korszerű gyógyszeres és diétás kezelése az új amerikai ajánlás tükrében

SZEKANECZ Zoltán

Több évtizedes „csendet” követően az elmúlt években számos újdonság és áttörés jelentkezett a hyperuricaemia és köszvény területén. Közelebb kerültünk a betegség (immun)patogenezisének megértéséhez, új gyógyszerek és diétás, életmódi adatok születtek. Végül, 2012-ben megjelent az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) terápiás ajánlása, amely igen részletes algoritmusok formájában követi végig a köszvény egyes stádiumaiban és speciális helyzetekben alkalmazandó kezelési elveket. Bár az európai gyakorlat néhány ponton eltér az amerikaitól, ez az új ajánlás, hazai adaptáció mellett, jól alkalmazható a köszvény és társbetegségeinek célirányos kezelésére.

Hypertonia és Nephrologia

Kékes Ede és Kiss István (szerk.): Hyperuricaemia. - Az emelkedett húgysavszint cardiovascularis-renalis kockázata és terápiás befolyásolási lehetősége

BUDA Béla, KIS János Tibor

Az utóbbi évtizedben már ismertté vált, hogy a szérum húgysavszintje nem csupán a köszvény (a Horatius által is megénekelt „tarda podagra”) vagy a vese urátköve miatt veszélyes és kezelendő (illetve a megfelelő diéta segítségével megelőzendő), hanem a hyperuricaemia a cardiovascularis betegségeknek is komoly kockázati tényezője. Részt vesz az érfal károsításában és ez által oki tényező a szívinfarktus és a stroke kialakulásában, de károsítja a vesét is, rontja a vesefunkciót.

LAM KID

Az elõdök igazsága - Záró gondolatok az urátkristályok oldhatóságáról-oldékonyságáról

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

A szerzők az urátkristályok oldódását vizsgálták alkoholban, 8%-os vizes formaldehidoldatban és acetonban. Azt találták, hogy az urátkristályok legnagyobb mennyiségben az alkoholban maradnak vissza. A vizes formaldehidoldatban - az alkoholban találtakhoz képest - megfogyatkoztak az urátkristályok, ezzel a szerzők megerősítették az elődök azon korábbi ajánlását, hogy köszvény gyanúja esetén a szövetmintákat alkoholban kell rögzíteni. Az urátkristályok legnagyobb mértékű megfogyatkozása az acetonban következett be. A szövettani laboratóriumok általánosan használják az acetont a paraffinos beágyazást megelőző víztelenítésre, így ez - az esetleg helytelenül alkalmazott vizes formaldehidfixálás mellett - szintén hozzájárul az urátkristályok kioldásához. Az urátkristályok kioldását a hematoxilineozinnal festett metszetekből - a szerzők korábbi vizsgálatai szerint - elsősorban a hematoxilinnal történő magfestés okozza, így az urátkristályok kimutatásának legcélravezetőbb módszere a festetlen metszetek vizsgálata.

Hypertonia és Nephrologia

A hyperurikaemia mint cardiovascularis rizikófaktor: újdonságok a kezelési ajánlásokban

ALFÖLDI Sándor

A hosszú távú prospektív epidemiológiai vizsgálatok szerint szoros összefüggés van a szérumhúgysavszint és a cardiorenalis betegségek, azaz a hypertonia, az obesitas, a 2-es típusú diabetes, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a stroke és a krónikus vesebetegség között nemcsak hyperurikaemia esetén, hanem már a magas-normális húgysavszint (310-360 µmol/l) esetében is. Az oki kapcsolat fennállását támasztja alá, hogy a vizsgálatok szerint a szérumhúgysavszint emelkedése megelőzi a cardiorenalis betegségek megjelenését. A gyógyszeres terápia részeként elsőként a xantinoxidáz-gátlók (allopurinol, febuxosztat) ajánlottak. Közülük a febuxosztat használata a közelmúltban megjelent CARES tanulmány után háttérbe szorult, mivel az allopurinolhoz képest kevésbé csökkentette a cardiovascularis és összhalálozást. Az új ajánlások szerint nagy cardiovascularis kockázatú betegekben hyperurikaemia vagy köszvény esetén az elsőként választandó szer az allopurinol, és a húgysavszint célértékig történő csökkentéséig folytassuk a kezelést.