Az áttekintésben három savcsökkentő gyógyszercsoport (antacidák, H2-receptor-antagonisták, protonpumpagátlók) előnyeit és hátrányait foglalom össze a terápiás döntések könnyebb meghozatala céljából gyakorló (házi)orvosok számára. Taglalom a savcsökkentés lehetőségeit és mechanizmusait a termelt sav közömbösítése útján szisztémás és nem szisztémás antacidokkal, valamint a savtermelés csökkentésével H2-receptor- antagonisták (H2RA) és protonpumpa-inhibitorok (PPI) által. Megállapítom, hogy a PPI-k a legerősebb savcsökkentő készítmények, használatuk nélkülözhetetlen gastrooesophagealis refluxbetegség, Helicobacter pylori-fekély eradikációja és Zollinger-Ellison-szindróma eseteiben, valamint elsősorban ajánlott nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) okozta gastropathia és funkcionális dyspepsia, epigastrialis fájdalom szindróma során. Az antacidák vagy a H2RA-k viszont a PPI-knél gyorsabban szüntetik meg a panaszokat az utóbbi szindrómában és heveny gyomorégés esetén. Az elemzésben részletesen ismertetem a három gyógyszercsoport alkalmazásának ellenjavallatait és mellékhatásait. Eredményeim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a savcsökkentő hatóanyagok farmakológiai tulajdonságainak ismerete segíthet a megfelelő, személyre szabott terápia kialakításában. Az ismeretek felfrissítése, illetve bővítése a betegek hasznára válhat a háziorvos mindennapi gyakorlatában.

A WHO fájdalomcsillapításra vonatkozó ajánlását széles körben alkalmazzák napjainkban is, és mint keretszabály alkalmazható valamennyi típusú fájdalom kezelésében. A WHO szerinti analgetikus létra általános irányvonalat ad, azonban a betegeket mindig egyénileg kell kezelni...

Az agyi érbetegségek világszerte nagy gyakorisága, ezen belül Magyarország kedvezőtlen morbiditási helyzete közismert. Az agy élettani tulajdonságai miatt a stroke megelőzése kiemelkedő jelentőségű. Az eredményes prevenció a gyakori és magas költségigényű késői szövődmények csökkenésében is tükröződik. Az agyi, a coronaria- és a perifériás érbetegségek együttes előfordulása miatt az általános vascularis prevencióra kell törekedni még akkor is, ha a különböző érbetegségek tünetei eltérő súllyal jelentkeznek az adott személyen. Magyar adatok is mutatják a cerebrovascularis betegségek ismétlődésének nagy kockázatát, ezért egyértelmű a másodlagos prevenció jelentősége. Sok beteget vizsgáló nemzetközi tanulmányok bizonyították a vérzsírelváltozások eredményes kezelésének hatékony stroke-megelőző hatását és a készítmények pleiotrop hatása révén további előnyöket is. Az utóbbi évek konszenzuskonferenciái egyértelmű és egyre szigorúbb célértékeket határoztak meg a vérzsírszintcsökkentésre, amelyben a legelterjedtebb statinkezelés mellett a „kettős gátlás”, az epesavkötő gyanták, a fibrátok és a nikotinsav- származékok kapnak szerepet. A vascularis prevencióban kiemelkedő a neurológiai és stroke-osztályok, szakrendelések jelentősége.

A háziorvosi működés gyakorlatát a 2005-ben másodízben megjelent, 2008. december 31-éig hatályos Háziorvosi praxis hatásköri listája szabályozza. Ennek az úgynevezett kompetencialistának az összeállítása azzal a jogszabályból adódó követelményrendszerrel függ össze, amely szerint az alapellátás is kötelessé válik saját belső minőségügyi rendszerének kialakítására és szakmai elfogadtatására.

Júliusban, rendelési idő végén az OMSZ mentőtisztje jelezte, hogy a szomszéd rendelőben dolgozó (szabadságát töltő) doktornő körzetéhez tartozó 76 éves férfi beteg elhunyt. Kérték a halottvizsgálat elvégzését, a temetéshez szükséges papírok kiállítását. A hívást követő tíz percen belül a helyszínre érkeztem. A testet a feleség átölelve tartotta, és szemmel láthatóan magánkívül volt az átélt traumától.