Ideggyógyászati Szemle

Polyneuritist és idegbénulást okozó ornithosis

PAP Zoltán1, MÜNNICH Dénes1

1961. SZEPTEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(09)

A szerzők ismertették egy 47 éves galambász férfi esetét, aki beteg galambokkal való foglalkozás közben ornithosissal fertőződött. tünetei : hidegrázással kezdődő, hetekig elhúzódó, előbb folyamatos, majd visszaeső lázmenet, atípusos vírus-pneumónia, polyneuritis, periferiás idegbénulások, ízületi gyulladás, roseolaszerű bőrkiütés és korpázó hámlás. A központi idegrendszer érintetlen maradt, a tudat mindvégig tiszta. Tetran, Hostacyclin, Aureomycin és Chlorocid kezelésre a beteg meggyógyult, a polyneuritis megszűnt, csak a radialis és medianus paralysis maradt változatlan. Foglalkoztak a komplementkötési reakció diagnosztikai értékelésével. Felhívják a figyelmet a hazai szárnyasállat állomány fertőzöttségére és a human ornithosis növekvő veszélyére.

AFFILIÁCIÓK

  1. Hajdú-Bihar Megyei Tanács Kórház ideg- és elmeosztálya és fertőző osztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az infectiosus myelitis diagnosztikája és kezelése kapcsán szerzett tapasztalataink

I. L. Benykovics

Az általunk közölt kórtörténetek ékesen bizonyították, hogy gyakran állítanak fel hibás diagnózist, főleg gerincvelői daganatra gondolnak, minthogy nem elemzik megfelelő módon a betegség lefolyását, nem tanulmányozzák a liquor állapotának dinamikáját, nem használják a gyulladásos folyamatok kezelésének korszerű módszereit, és miután nem kapnak jó eredményt kezelési módjukkal, beküldik a beteget az Ideggyógyászati Klinikára és ezzel elszalasztják az igen fontos időfaktort : ennek következtében a beteg nem kapja meg idejében a helyes kezelést. Alá kell húznunk az idejében történő nagy dózisban alkalmazott antibiotikum kezelést, ezen belül a lumbális alkalmazást a betegség akut szakában. Az antibiotikumok mellett természetesen használni kell az egyéb kezelési módokat is, melyeket mi használtunk a közölt esetekben.

Ideggyógyászati Szemle

Az időbecslés zavara és cochleo-vestibularis dysfunctio ipari mérgezések következtében

ORBÁN Lajos, LÁNG Istvánné

Úgy vegyipari szűrővizsgálataink, mint vegyipari dolgozók toxicus megbetegedése alkalmával észlelt tünetek centralis vestibularis károsodására utaló jeleket mutattak. Az ismertetett két eset különleges, mert egyrészt a toxicus ártalom mindkét esetben időbecslési zavarral is járt, másrészt pedig az ilyenkor otoneurologiai vizsgálatoknál észlelt fokozott reflexingerelhetőségtől eltérően első esetünkben bilateralis hypofunctio, a másodikban centralis cochleovestibularis ártalom ritka kórképét találtuk. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vegyipari toxicus ártalom tünetei igen változatosak lehetnek és hogy a multicentralis laesiók kórképének felismerésében az otovestibularis és a neurologiai vizsgálatok egymást kölcsönösen kiegészítik és támogatják.

Ideggyógyászati Szemle

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben

SZÁSZ Gábor

Csecsemő és gyermek ideggyógyászati eseteink liquorában és serumában glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározást végeztünk. Hyperaktivitást észleltünk elsősorban a liquorban, esetenként sacernél — elsősorban generalizált sacernél —, chorea rheumaticánál és hydrocephalusnál. Az utóbbiak liquorában ismételt vizsgálatokkal követtük a betegség lefolyását. Vizsgálataink szerint a fermentaktivitás csak nagyobb fokú hydrocephalusnál és itt is csak bizonyos fázisokban, valószínűleg a progresszió periodusaiban fokozott. A GOT aktivitás, a klinikai kép és egyéb laboratóriumi leletek között szabályos összefüggés nem volt, általában egyedül az enzym aktivitás utalt a kóros agyi folyamatra. Tárgyaltuk a fermentaktivitás megnövekedésének mechanizmusát és a már közismert faktorok mellett, oki szerepet tulajdonítottunk az agyszövet histologiailag kimutatott hypoxyás állapotának is.

Ideggyógyászati Szemle

Nystagmus alternans generatiós központjának megközelítése gyógyszeres test segítségével

BODÓ György

Barbiturát és chlorpromazin a nystagmus alternanst időlegesen megszünteti. A barbiturát hatás idején az ilyen betegen caloriás ingerrel nystagmust lehet kiváltani, míg chlorpromazin hatás idején caloriás reactio nincs. Ezekből a megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a nystagmus alternans generatiós központja a primér vestibularis reflexív fölött van.

Ideggyógyászati Szemle

Feltétlen és feltételes alfa-ritmus gátlás interoceptív ingerre emberen

TOMKA Imre, PÁSZTOR Emil, ÁDÁM György

Rectalisan alkalmazott bélinger elektrográfiás aktivációt hoz létre az alfa-hullámok gátlásának formájában emberen. Ez a reakció kioltható ; feltétlen fényingerrel társítva a bélinger feltételes interoceptiv alfa-ritmus gátlást válthat ki. A rectalis és fényinger 4-16-szori társítása után jelentkezik a feltételes interoceptiv „ébredési" reakció, mely megerősítés nélkül könnyen kioltható és újabb társítások segítségével ismét felépíhető.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]

Lege Artis Medicinae

Ibuprofen alkalmazása enyhe lefolyású koronavírus-fertőzés esetén

A koronavírus-járvány lassan egy éve befolyásolja mindennapjainkat hazánkban is. A kórokozó miatt kialakuló ezerarcú betegség a tünetmentes lefolyástól az enyhe formán át a kórházi ellátást igénylő súlyos, akár halált okozó változatig terjed. Szerencsére a legtöbb fertőzött otthonában vészelheti át a megbetegedést. Ilyen esetben a már jól bevált kezelési módszerek alkalmasak a tünetek enyhítésére, amelyek típusos esetben többek között láz, köhögés, izomfájdalom és fejfájás lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy enyhe lefolyás esetén a tünetek nem sokban különböznek egy felső légúti huruttól vagy az egyszerű megfázástól, náthától, így sokan esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy éppen koronavírus-fertőzésen esnek át.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19 neurológiai szövődményei

LAMBERTUS Iván, DOBRONYI Levente, BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.

Ideggyógyászati Szemle

A Covid-19 betegség, a tápláltsági állapot és a dysphagia összefüggései, kiemelten a stroke-betegek esetében

KOVÁCS Andrea, SZABÓ Pál Tamás, FOLYOVICH András

A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbeteg­ség­gel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a beteg­ség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkal­maz­kodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.

Ideggyógyászati Szemle

A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése

MOLNÁR Mária Judit, BORSOS Beáta, VÁRDI Visy Katalin, GROSZ Zoltán, SEBÕK Ágnes, DÉZSI Lívia, ALMÁSSY Zsuzsanna, KERÉNYI Levente, JOBBÁGY Zita, JÁVOR László, BIDLÓ Judit

A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glü­kozidáz (GAA) enzim elégtelen működése okoz. Az enzim­deficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késői forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késői forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késői kezdetű formában szen­vedő beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leg­hosszabb követési idő 15 év volt. A kezelés eredmé­nyességének megítélésére évente mértük a 6 perces járó­távolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 per­ces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követően az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvő helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelődő antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentősen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedően fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.