Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

1952. SZEPTEMBER 17.

Ideggyógyászati Szemle - 1952;5(03)

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az agy cholesterinjének mobilizálása

LÁSZLÓ János, SCHULLER Dezső, GAÁL Magda

1. Vizsgálatainkkal megállapíthattuk, hogy az agy cholesterinje a vérpályába juthat és így a vér cholesterin szintjét emelheti. 2. Az agy pusztulásával járó folyamatokkal kapcsolatban a cholesterin négy módon juthat a vérbe. a, Zsírszemcsés sejteket találtunk az agyi capillarisokban és duralis sunusokban. Tehát ezek a sejtek az érpályába is képesek bejutni. b, A duralis sinusokban zsírgolyócskákat tudtunk kimutatni, melyek kettős fénytörést adnak. c, Agylágyulások közelében a capillarisok endothelsejtjeiben zsírt találtunk. A capillarisok endotheljének jelentős szerepe van az agy cholesterin transportjában. d, A központi idegrendszer degeneratív folyamataiban sokszor nagyszámú corpus amylaceum található, melyek kettős fénytörő zsírokat tartalmaznak. Vérbejutásuk hozzájárulhat a vér cholesterint szintjének emeléséhez.

Ideggyógyászati Szemle

Porckorongsérv tünetegyüttes és sclerosis multiplex

FARAGÓ István

Öt esetben sclerosis multiplexhez társuló porckorongsérv tünetegyüttes, 2 további esetben utóbbival kezdődő kórkép, melynek folyamán sclerosis multiplex alakult ki. Felvetés: a scler. mpl. a vegetatív tónus megváltoztatásával készséget teremthet a porckorongsérv kezeléséhez, ennek jelentősége utóbbi betegség keletkezésében figyelembe veendő.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Lege Artis Medicinae

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux klinikai vonatkozásai

DEMETER Pál

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux bizonyos sajátosságai miatt kiemelt figyelmet érdemel. Alvás alatt a refluxellenes mechanizmusok többsége csökken, ebből fakadóan a nyelőcső nyálkahártyája hosszabb ideig érintkezik a gyomorsavval, mint nappali reflux esetén. Az éjszakai refluxos tünetek rontják az életminőséget, a vitalitást, a fizikai és a mentális egészséget. További fontos következmény a légzőszervi tünetek, mint az asthma, az alvási apnoe exacerbatiója. Fokozott az érdeklődés az éjszakai reflux és az extraoesophagealis tünetek - a refluxlaryngitis és a krónikus köhögés - kapcsolata iránt. A nyelőcső erozív károsodásának és adenocarcinomájának nagyobb kockázata figyelhető meg olyan betegek között, akik éjszakai refluxtól szenvednek. A kezelés fő célja az életminőség javítása és a szövődmények kockázatának mérséklése a savmucosa kontaktidő csökkentése révén. Az éjszakai refluxtünetek kezelésekor jóval nehezebben érünk el eredményt, mint nappali panaszok esetén. A kezelési irányelvek szerint első lépésként életmódbeli változtatások javasoltak, ezek azonban csak a betegek kis hányadában hoznak megfelelő eredményt. A bizonyítékokon nyugvó irodalmi összefoglalások és metaanalízisek a refluxbetegség, illetve a refluxoesophagitis kezelésére a protonpumpagátlók adását javasolják. Ezek a készítmények a leghatékonyabb savgátlók, és mérséklik a savas reflux nyelőcső-nyálkahártyára kifejtett káros hatását. További előnyük, hogy a gyomornedv mennyiségének viszszafogásával is csökkentik a refluxhajlamot.

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója